Hidrológiai tájékoztató, 2011

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Ijjas István: Vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontok az EU Duna Régi Stratégiájában

Stratégiában is figyelembe kell venni. Ezek közül a Duna vízgyűjtőjére különösen érvényesen a következők: - a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben szereplő intézkedések végrehajtása, - az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, - a vizek hidromorfológiai állapotának javítása, - a vízmennyiségi és vízminőségi kérdések integrálása, - a szennyezett hordalék és a szennyezett víz-medrek fenntartható kezelése, - a jövőbeli infrastrukturális projektek környezeti hatásainak figyelembe vétele és - a határokon átnyúló együttműködések erősítése. A Víz Világfórumon meghatározott európai kulcsfeladatok A vízgazdálkodás fő kihívásai Európában (és a Duna vízgyűjtőjén is) az Ötödik Víz Világ Fórumra készített Európai Regionális Jelentés szerint hasonlóak az elnökségi időszakokra meghatározott kulcsfeladatokhoz: - éghajlatváltozás és alkalmazkodás, - víz, energia és éghajlat kapcsolatainak kezelése, - szennyvízkezelés, - vízgyűjtő-gazdálkodás, - határokon átnyúló együttműködés. A szektorpolitikák integrálása A vízgazdálkodás fontos alapelve és kihívása lesz az, hogy a víz-politikát integrálni kell a különböző szektorpolitikákkal. A víz-politikával integrálandó legfontosabb szektorpolitikák a Duna vízgyűjtőjén az EU közlekedési-, energia, illetve újrahasznosítható energia-, éghajlat-változási- és mezőgazdasági politikája. Az EU vízvédelmi politikájának érvényesítésére szolgáló Víz Keretirányelv 4. cikkének 7. bekezdése úja elő az integrálás legfontosabb környezeti szempontjait, megszabva azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a tervezett beavatkozásokat környezeti-fenntarthatósági szempontból meg lehet valósítani. Nemzetközi vízgazdálkodás A Duna vízgyűjtője a világ legnemzetközibb vízgyűjtője. így itt különösen fontosak a Víz Keretirányelvnek a nemzetközi vízgyűjtő- gazdálkodásra és vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésre vonatkozó előírásai. Ezek legfontosabb jellemzője, hogy kötelezővé teszik az EU tagállamok számára a vízgazdálkodási tevékenységek koordinálását az egész vízgyűjtőn, és azt, hogy törekedniük kell arra, hogy ehhez a nem EU tagállamok is csatlakozzanak. Ez többek között a közös, nemzetközi vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítésére kellett, hogy irányuljon. Ez elkészült és a most következő időszakban a Duna Vízgyűjtőgazdálkodási Tervében megfogalmazott vízgazdálkodási víziók teljesítése, a vizek jó állapotba helyezéséhez tervezett intézkedési programok végrehajtása a következő feladat. A Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervében meghatározott intézkedéseken felül azonban számos olyan vízgazdálkodási feladat van, amelyek megoldásához vízgyűjtő szintű intézkedések szükségesek. Ezek tervezésére és megvalósítására, a „teljesen integrált vízgazdálkodásra" ad majd remélhetőleg lehetőséget a Duna Stratégia. A Duna vízgyűjtő szintjén jelentős vízgazdálkodási kérdések A Duna vízgyűjtőjének van több olyan jelentős vízgazdálkodási kérdése, amelyet a vízgyűjtőn osztozó országok csak közösen tudnak megoldani. Ezek közé tartoznak például a vízvédelem egyes kérdései, a hordalékmérleg kiegyensúlyozása, az árvíz-, aszály- és vízhiány-kockázat kezelése, az éghajlatváltozás kezelése, valamint a hajóút biztosítása. A Duna vízgyűjtő országainak összefogásával készült a Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve. A tervezést a Nemzetközi Duna Védelme Bizottság (ICPDR) koordinálta, illetve készítette a vízgyűjtő országaival együttműködve, az EU és a UNDP/GEF Duna Regionális Projekt támogatásával. A tervhez a Duna vízgyűjtő országai szolgáltatták az információt. A Duna vízgyűjtő vizsgálatának eredményei alapján négy vízgyűjtő szintű, jelentős vízgazdálkodási problémát azonosítottak: - szennyezés szerves-anyagokkal, - szennyezés tápanyagokkal, - szennyezés veszélyes anyagokkal, - víztestek medrének, parti területeinek és vizének fizikai jellemzőiben bekövetkező változások, az ún. hidromorfológiai változások. A Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervének fontos végkövetkeztetése az, hogy a következő vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a Duna hordalékmérlegének kiegyensúlyozását is Duna vízgyűjtő szintű, jelentős vízgazdálkodási kérdésnek kell majd tekinteni. A Duna vízgyűjtőn osztozó országoknak a vízgazdálkodás területén jelenleg az egyik legfontosabb stratégiai jelentőségű feladata a Duna vízgyűjtő jelentőségűként azonosított vízi-környezeti problémák megoldása, azaz minden felszíni és felszín alatti víz jó állapotának biztosítása 2015-ig, illetve akkor, ha ez nem lehetséges 2021-ig vagy 2027-ig. A Tisza Integrált Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve és az eddig elkészült részeiből levonható következtetések Az ICPDR első miniszteri találkozóján, 2004-ben a Tisza vízgyűjtő öt országának illetékes miniszterei és magas-szintű képviselői aláírták a „Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve a régió fenntartható fejlődéséért" szándék-nyilatkozatot. A vízgyűjtő országai úgy határoztak, hogy - tudomásunk szerint az egész Európai Unióban egyedülálló módon - „integrált vízgyűjtő-gazdálkodási tervet (IVGT-t)" készítenek. Ez a terv annyiban új, hogy az EU Víz Keretirányelvének előírásai alapján végzett - és sok új tervezési elemet tartalmazó - vízgyűjtő gazdálkodási tervezést integrálják a gazdasági és szociális célokat kielégítő intézkedések tervezésével. A Tisza IVGT eddig elkészült megalapozó dokumentumaiban a Duna vízgyűjtő-gazdálkodási tervében megfogalmazott négy jelentős (vízi-környezeti) vízgazdálkodási probléma-csoporton kívül további három, a Tisza vízgyűjtő-szintjén jelentős probléma-csoportot azonosítottak: - árvíz és belvíz, - aszály és vízhiány, - éghajlatváltozás. 62