Hidrológiai tájékoztató, 2011

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Vízi évfordulók 2012-ben (egész-, háromnegyed-, fél- és negyed évszázadot figyelembe véve)

fiatörténeti kutatás legfontosabb forrásanyagai. Gazdasá­gi, tájföldrajzi, vízrajzi, térképtörténeti tanulmányok és monográfiák szerzője, (f Budapest, 1962. május 23.) 1887. április 21. Lovas Sándor, a pozsonyi kultúrmérnöki hivatal főmér­nöke elkészítette a Galánta vidéki vizek rendezési tervét. 1887. június 1. A Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő Társulat Hódtó-kis­tiszai zsilipjének beszakadása következtében az áradás 70 méter hosszban elsodorta a védőgátat és mintegy 170 km 2 területet öntött el. Az esemény hatására tértek át később a vízépítési gyakorlatban a csőzsilipek alkal­mazására. 1887. augusztus 14. t Szojka Gusztáv (Szeged), a múlt század második felének jeles vízmérnöke, a Mindszent-Apátfalvai Ármentesítő Tár­sulat mérnöke, a szegedi Fmh. főnöke, a Körös-Tisza­Marosi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat ig.-fö­mémöke, a tiszai árvédekezés kiváló szakembere, akinek új eljárási módjait és tapasztalatait Péch József „Gátvédelem" c. művében adta közre. (* Szécsény, 1835. február 22.) 1887. szeptember Zsigmondy Béla alig 10 hónap leforgása alatt 226,7 mé­teres mélységgel megfúrta Szeged első artézi kútját, amely naponta 550 m 3 vizet adott. 1887. november 21. t Bubics [Bóbics] Károly (Pozsony), vízmémök, a felső­dunai vízszabályozási munkák szakértője. (* Alsólendva, 1812. február 13.) 1887. Lanfranconi Gracioso Enea pozsonyi mérnök Budapest Székesfővárosnak ajándékozta gazdag rajz-, festmény- és metszetgyűjteményét, amely Pest és Buda XV-XIX. sz. között készült térképeit és látképeit tartalmazta. (A gyűj­temény utóbb szétszóródott, egyes darabjai ma az Orszá­gos Széchényi Könyvtárban és más intézményekben lel­hetők fel, zöme azonban pótolhatatlanul elkallódott). 1887. Megalakították - a Fölművelésügyi Minisztérium kereté­ben, a halászati felügyelői munkakör továbbfejlesztésé­vel - az Országos Halászati Felügyelőséget, a közvizek halászata és a mesterséges halgazdaságok előmozdítása érdekében. Első vezetője Landgraf János, majd Répássy Miklós volt. A felügyelőség 1951-ig működött, és 1961­től ismét megszervezték, mivel a halászat fejlesztése központi irányítást igényelt. 1887. Az országban elsőként a Feketekörösi Ármentesítő Tár­sulat építette ki telefonhálózatát. 1887. Megjelent - Péch József szerkesztésében - az első Víz­rajzi Évkönyv, a magyar vízrajzi szolgálat ma is évente megjelenő kiadványa. Az Évkönyv egy-egy év vízrajzi adatait, valamint azoknak a gyakorlat számára feldolgo­zott idősorait tartalmazza. Az első kötet a magyarországi folyók vízállásait 1876-tól visszamenőleg közölte. 100 éve 1912. január 1. A Földmívelésügyi Minisztérium Hegedeős Miklós főmér­nök vezetésével létrehozta a ,£ajó csatornázási m. kir. Ki­rendeltség"-et. A kirendeltség feladatát a Sajó-csatornázás terveinek elkészítése és a munkálatok lebonyolítása ké­pezte. A hajózhatóvá váló Sajón lehetőség nyílt a diósgyő­ri és a miskolci gyárak termékeinek olcsó szállítására is. 1912. január 24. * Bauer Jenő (Trencsén), a hazai gyógyfürdőügy népsze­rűsítője, a népgyógyfürdők terveinek kidolgozója. (f Bu­dapest, 1976. május 18.) 1912. január 1. Megkezdte működését a siófoki székhelyű „Balatoni Ki­kötők m. kir. Felügyelőség"-e. Első főnöke kaáli Nagy Dezső volt, akinek munkássága a következő negyedszá­zadban összeforrott a balatoni kikötőépítés ügyével. A Felügyelőség létrejötte előtt az Országos Vízépítési Igaz­gatóság 1900-ban életre hívott kirendeltsége látta el ugyanezeket a feladatokat. 1912. február 5. f Mangold Henrik (Budapest), orvos, balneológus. Bala­tonfüred furdőorvosaként tudományosan foglalkozott a balatoni gyógyfürdők orvosi jelentőségével, s erről több tanulmányt tett közzé. Egyik alapítója és szerkesztője az „ Ungarische Medizinisch-Chirurgische Presse "-nek. (* Vágújhely, 1828. október) 1912. szeptember 27. t Wallandt Ernő (Orsova), vízmérnök, a Vaskapu szabá­lyozásának végleges tervezésében és végrehajtásában volt vezető szerepe. (* Máriaradna, 1845. augusztus 10.) 1912. szeptember 28. Bajánál megkezdték a Dunavölgyi Főcsatorna kézi erő­vel való ásását. A vontatottan haladó munka következté­ben 1918-ig mindössze 32 km hosszú csatorna készült el. 1912. december 16. Bánki Donát folyadékok mozgása hajlított csatornák­ban" címmel megtartotta akadémiai székfoglaló beszé­dét, amelyben kísérletet tett a hidrodinamika energia té­telének olyan alkalmazásaira, amely lehetővé teszi azok­nak a mérnöki gyakorlat számára való felhasználását. 1912. Az Országos Vízépítési Igazgatóság 1839.sz. alatt kiadta a ,JHáziszennyvizek biológiai tisztítóberendezéseiről" cí­mű első szennyvíztisztítási műszaki irányelvet, amely részletesen ismertette az ülepítőket, az oldómedencéket és a biológiai csepegtetőtestek fajtáit, valamint a fertőtle­nítő berendezéseket és anyagokat. 1912. Megkezdődött a kor egyik legnagyobb vízi létesítményé­nek, a budapesti kereskedelmi és ipari kikötőnek építése. 1912. Megépült a Fertőszéli-zsilip, amely a Fertő tó vízszintjének és a víz leeresztésének szabályozását tette lehetővé. A zsilip kezelésére 1914-ben szabályzatot készítettek, amely szerint a zsilipet a tó 115,03 m. A. feletti vízszintjénél zárni kell. A 135

Next

/
Thumbnails
Contents