Hidrológiai tájékoztató, 2011

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Vízi évfordulók 2012-ben (egész-, háromnegyed-, fél- és negyed évszázadot figyelembe véve)

műtárgy az évek során többször tönkrement, 1945-ben felrobbantották, s újjáépítésére csak 1955-ben került sor. 1912. Budapesten (a Diana - Lóránd úton) megépült az első vasbeton ivóvíztároló medence 1500 m

3-es térfogattal. Hasonló térfogattal létesítették az újpesti vasbeton víztornyot is ebben az évben. 1912. * Komlósi Imre vízmérnök, műegyetemi oktató, számos szakmai tanulmány szerzője, a Duna-Tisza-csatorna terveinek megalapozását szolgáló kisminta-kísérletek irányítója. (f 1945.) 1912. Megépült a Balaton északi partjának második tömör, egymólós kikötője Révfülöpön. 1912. Farkas Árpád elkészítette Szeged feltöltése és csatornázása tervét. 75 éve 1937. január 26. t Fischer Frigyes (Budapest), oki. mérnök, az FM kultúrmérnöki ügyosztályának vezetője, a hazai halgazdálkodás szakértője. (* Nagykáta, 1878. január 23.) 1937. március 8. t Zuber Ferenc (Budapest), mérnök, 1929-1931 között a Vízrajzi Intézet vezetője, jeles műszerszerkesztő. (* Adony, 1874. október 4.) 1937. március 11. t Spur István (Budapest), mérnök. Kezdetben folyammérnökként dolgozott, majd az első világháború után a Balaton kormánybiztosa volt.(* ? , 1857.) 1937. március A Duna szennyezett vizének fogyasztása következtében Mohácson tífuszjárvány ütötte fel a fejét. A járvány több halálos áldozatot is követelt. Az érintett területen a hatóság kényszeroltást rendelt el. 1937. május 1. Darányi Kálmán miniszterelnök 2850. ME számú rendelete alapján megalakult a M. kir. Országos Öntözésügyi Hivatal. A közvetlenül a kormány alá rendelt, de szoros kapcsolatát a Földművelésügyi Minisztériummal végig megőrző, budapesti székhelyű főhatóság létrejöttével kezdetét vette a Tisza-völgy öntözéses gazdálkodásának jelentős fejlesztése. A Hivatal első elnöke a volt földművelésügyi miniszter, Kállay Miklós, míg a műszaki irányítást végző elnökhelyettes Lampl Hugó lett. Az új hivatal első feladatának a Tisza-völgyi kísérleti öntözőrendszerek kialakítását, a Körösök és a Tisza csatornázásának megkezdését tekintette. A Vízrajzi Intézet keretében addig működő Körösvölgyi Vízszabályozások Tervezési Csoportja beolvadt az újonnan alakult Országos Öntözésügyi Hivatalba. 1937. május 4. A Fővárosi Vízművek Káposztásmegyeri főtelepén befejeződött a gőzüzemű meghajtásról az elektromos meghajtásra való áttérés. Az átállás a diesel-üzemű tartalék motorok segítségével történt meg. Ugyancsak Káposztásmegyeren kísérleteztek első alkalommal azzal, hogy egy eltömődött aknáskutat a víznyerés érdekében ún. „csápokkal" láttak el (csáposkút). 1937. május 5. A városrendezésről és az építésügyről szóló VI. tc. kötelezte a városokat, hogy záros határidőn belül készítsék el városrendezési terveiket, és az ennek szerves részét képező vízvezetéki és csatornázási dokumentációikat. A törvény kimondta, hogy a belügyminiszter — a köz érdekében - olyan helyeken is elrendelheti a közművek létesítését, ahol a terv azt eredetileg nem tartalmazta. 1937. május 14. t Maros Imre (Budapest), a Magyar Állami Földtani Intézet geológusa, jeles hidro- és agrogeológiai szakértő. (* Budapest, 1882. január 12.) 1937. július 1. Közzétették Huszár Imre műszer szabadalmát, mely a vízsebességet a mérőszárny fordulatainak fényhatás útján történő (fotocellás) számlálásával oldotta meg. 1937. július 29. A parlamenti döntést megerősítve törvényerőre emelkedett „az öntözőgazdálkodás előmozdításához szükséges intézkedésekről" szóló XX. tc. 1937. augusztus 3. t Pompéry Elemér (Karlsbad) vízmérnök, számos folyószabályozási munka vezetője. Eletének legfontosabb működési területe a szabadalmak és az iparjogvédelem kérdésköre; személyében az Országos Szabadalmi Hivatal munkatársaként, később a Szabadalmi Bíróság elnökeként a szabadalmi és iparjogvédelmi törvény (1920) egyik kidolgozóját tisztelhetjük. (* Budapest, 1856. május 25.) 1937. augusztus 24. Budapesten aláírták Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Királyság között a Duna, valamint Szamos torkolat alatti Tisza magyar-csehszlovák közös határszakaszára vonatkozó műszaki és gazdasági kérdések szabályozása" tárgyában kötött egyezményt. 1937. augusztus 31. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Vitális Sándor irányításával Kisterenyén 262 m mély kutat fúrt, amelynek eredményeképpen elsőrangú alkáli-hidrogén-karbonátos ásványvizet tártak fel. 1937. október 7-11. Budapesten rendezték a nemzetközi fürdőügyi (balneológiai) kongresszust 350 külföldi résztvevővel. Ekkor alakult meg a „Gyógyfürdők Klimatikus és Tengeri Üdülők Nemzetközi Szövetsége" (FITEC). A szervezet központjául Budapestet választották, amely egyúttal hivatalosan is megkapta a fürdővárosi rangot. 1937. Hajdúszoboszlón a már meglévő fürdőlétesítmények mellett megépült az 50 x 25 m-es hullámmedence. Ugyanakkor az itteni hévíz a gyógy- és ásványvíz minősítést is megkapta. 136