Hidrológiai tájékoztató, 2011

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A Francia-középhegységi forró pont (hot spot) és vízföldtani megnyilvánulás formái

2. ábra. A vulkánsor északi részét bemutató helyszínrajz (Átvéve a XXV-31 jelű földtani térképről (M= 1:50.000). mozódtak fel, feltöltve ezeket az árkos süllyedékeket he­lyenként 1000 m-es vastagságban. Természetesen a har­madidőszaki medencék között az idős alaphegységi kő­zetek (gneisz, gránit) nagy területeken fordulnak elő a felszínen. Az előzőekben leírtakból megállapítható, hogy az eurázsiai lemezen belül a harmad- és negyedidőszak­ban lezajló lemeztektonikai folyamatok alapvetően meghatározták a vizsgált térség földtani fejlődésmene­tét és ehhez kapcsolódva a hidrodinamikai rendszerek kialakulását, vízföldtani adottságaikat, és ebben a fo­lyamatsorban a köpenyben kialakult forrópont döntő szerepet játszott. 3. A forrópont felett kialakult ásványvizes hidrodinamikai rendszerek vizsgálata Már az előzőekben említettem Szirtes L.-ra történő hi­vatkozással, hogy a forrópont felett kialakultak CO z gáz­ban, makro és nyomelemekben igen gazdag ásványvizes hidrodinamikai rendszerek és ezekhez kapcsolódó forrá­sok. Ezeket területi eloszlásuk alapján három fő csopor­tra tagolják: Az északi fő csoportnak legészakibb tagjai a Pougu­es-i források, amelyek a szénsavas ásványvizek közé tar­toznak jelentős kalcium (585 mg/l) és hidrogénkarbonát tartalommal (2239 mg/l). E fő csoporton belül legismer­tebbek a St Honore les Bains-i források, amelyek hőmér­séklete 25-31 °C és a nátrium, kalcium, kloridos, hidro­gén-karbonátos vizek típusába tartoznak jelentős kén és arzén tartalommal. A középső Vichy-i fő csoportba tartoznak részben a névadó, részben pedig a Saint Yorre-i vízkilépések, to­vábbá a távolabbi Bourbon Lancy, Bourdon L' Archam­bault, Neris les Bains, Evaux les Bains-i források. A leghíresebb és legismertebb Vichy-i forráscsopor­tot a XXVI-29. számú földtani térkép magyarázójában három csoportra tagolva ismertetik. Megkülönböztetnek északi csoportot, amelyeknek hő­mérséklete 12,5-42,5 °C között ingadozik és oldott só­tartalmuk esetenként igen jelentős (7,000 mg/l felett) Megemlítik, hogy e csoporton belül fakadó Celestin for­rás 17,3 °C és környezetében travertíno halmozódott fel. A második a központi csoport forrásai, amelyek Vichy délkeleti részén lépnek a felszínre az Allier folyó partja közelében. E források a gáztartalom miatt szaka­szosan működnek. Hőmérsékletük 60-66 °C között inga­dozik és a nátrium-hidrogénkarbonátos vizek típusát képviselik. A harmadik csoportot képviselik a déli forrá­sok, amelyek vizei hidegek (13 °C) és oldott sótartalmuk is relatíve kicsiny. Szirtes L. megemlíti, hogy a források mellett Vichynél 40—250 m mélységű fúrt kutakból is jelentős víztermelés történik. Leírja, hogy a Bourbon Lancy, Bo­urbon L'Archambault, Neris les Bains, Evaux les Bains­i forráscsoportok hőmérsékletük alapján a meleg és for­ró hévforrások közé sorolhatók (28-57 °C) gázosak és a radioaktív gyógyvizek sorába tartoznak. Szirtes L. a harmadik főcsoport forrásait Auvergne-i csoportként tárgyalja. Ezek közé is több ismert és jelen­tős vízkilépés tartozik. A legismertebb a Royat-i forrás­csoport, ahol magas szintű gyógyászati tevékenység ala­kult ki. A főcsoport forrásai környezetében több helyen pleisztocén végi és holocén aktív vulkáni működés is kapcsolódik. Az Auvergne-i főcsoporthoz tartozó forrá­sokat a 3. ábrán közlöm helyi megnevezéssel. A felsorolt források közül édesvízi mészkőképződés történt Royatnál. Ezért e forráscsoportot részletesebben ismertetem. A források egy északnyugat-délkeleti irányú törésrendszerhez kapcsolódnak, amelyek mentén mély­reható mozgások történtek. A források hőmérséklete 12 °C-34 °C között ingadozik és nagy mennyiségben tar­talmaznak C0 2 gázt. Sőt több helyen száraz C0 2 gázfel­törések is vannak. Ezek helyi nevezetességek közé tar­toznak. Ilyen pl. a Kutya-barlang, amelyet a turistakalau­zok megtekintésre ajánlanak. A források vize részben harmadidőszaki homokból, részben bazaltból és gránitból lép a felszínre. A források vize igen gazdag makro és mikro elemekben és a kalci­um-hidrogénkarbonátos vizek csoportjába sorolhatók. Figyelemre méltó egyes források radon tartalma is. A for­rások közül az Eugénia-forrásnál képződött édesvízi 114

Next

/
Thumbnails
Contents