Hidrológiai tájékoztató, 2011

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A Francia-középhegységi forró pont (hot spot) és vízföldtani megnyilvánulás formái

3. ábra. Az Auvergne-i főcsoportba sorolt források áttekintő helyszínrajza megnevezésükkel 1. Chatelguyon, 2. Clermont-Ferrand, 3. Royat, 4. St Maurice, 5. Bourboule, 6. Mont Dore, 7. St Nectaire. mészkő kúpos kifejlődésben. Ennek vize 34 °C-os. Még a Roches nevű forrásnál is történt mészképződés. Az előzőekben tárgyalt Francia Középhegység-i forrásokkal kapcsolatosan rögzíthető, hogy a térségben a köpeny által előidézett kontinentális lemezmozgásokkal összefüggésben különböző típusú hidrodinamikai rendszerek alakultak ki. Ezért elsődlegesnek és a legjelentősebbnek tartják az idős kőzetek (gneisz, gránit) széthúzásos vetői mentén kialakult töredezett-repedezett zónákhoz kapcsolódó hidrodinamikai rendszereket, mert ezek vízkörforgalmán belül nemcsak aktívan részt vesznek a leáramlási pályákon keresztül a megújuló vízkörforgalomban, hanem még e kőzetekben alakultak ki azok a feláramlási pályák, amelyek mentén történik a mélyből a köpeny felől azoknak a fluidumoknak és gázoknak (C0

2) mozgása, amelyek révén értékes gyógyvíz alakul ki. Továbbá ezekből a töredezett kőzetzónák menti feláramlási pályákból származik a harmadidőszaki homokos víztartókban feltárt és hasznosított gyógyvizek jelentős része is. így a harmadidőszaki homokos hidrodinamikai rendszerek nem tekinthetők önálló független rendszereknek mert vízföldtani adottságaik szorosan összefüggnek és kapcsolódnak a repedezett rendszerekhez. Az előzőekben leírtak és a szakirodalom alapján összefoglalóan megállapítható, hogy az eurázsiai kontinentális lemezen belül Nyugat-Európában a Francia Középhegység északi részén a köpenyben lezajló folyamatok hatására kialakult a kéreg alatt egy forrópont, és ebből kiinduló felfelé irányuló anyagáramlási zónák jöttek létre és ezek révén a térségben igen intenzív vulkánosság alakult ki. Ebből eredően e földtani folyamatokhoz kapcsolódóan a tárgyalt térségben létrejöttek olyan C0

2 gázos hideg, hűvös és forró ásványvizes hidrodinamikai rendszerek jelentős számú erősen szénsavas oldott sókban gazdag megújuló vízkészlettel, hőmérséklettel és gáztartalommal, feláramlási pályákkal összefüggő források. így ezek az ásványvizek nagy mélységből a köpeny felől feláramló fluidumoknak köszönhetik kiemelkedő és egyedi genetikai adottságaikat. Ezért a tárgyalt források a Föld globál tektonikájához kapcsolódó egyik forrópont vízföldtani vonatkozású megnyilvánulás formájának tekinthetők. Ennek alapján még az is rögzíthető, hogy a köpenyben és a litoszférában napjainkban végbemenő egyedi folyamatok meghatározott helyeken jelentős szerepet játszanak a kontinentális lemezeken belüli változatos típusú hidrodinamikai rendszerek kialakulásában, mint ahogy az pl. a Francia Középhegység területén történt. Megállapítható még, hogy a kontinentális lemezeken belüli forrópontokhoz kapcsolódó hidrodinamikai rendszerek ásványvizeinél kialakulhattak az édesvízi mészképződés feltételei is. így pl. a vizsgált Royal-i-forrásoknál, ahol jelentős édesvízi mészkő felhalmozódás történt. E megállapítást igazolja az északamerikai lemezen belül USA-ban a Yellowstone Nemzeti Park alatti forróponthoz kapcsolódó világhírű édesvízi mészkő előfordulás, amelyet a Mammoth Hot Springs-i források raktak le környezetükben. Köszönettel tartozom Pentelényi Antalnak aki az ábrák készítésén túlmenően jelentős segítséget nyújtott a szakirodalom felkutatásában is. Hálásan köszönöm még Cossuta Mártonnénak a szöveg gépelését és értékes kiegészítő megjegyzéseit és javaslatait. IRODALOM BondelleJ. et al. (1980): Carte geologique de la France et de la marge continentale. (M=l:l 500 000 és magyarázója). Bureau de Recherches Geologiques et Minieres Service Geologique National. Paris. Carte geologique de la France (1980): M=1: 50 000 és magyarázói. Vichy (XXVI-29), Clermont-Ferrand (XXV-31). Bureau de Recherches Geologiques et Minieres. Orlean. Carte geologique de la France (1937): Clermont (M=l :320 000). Service de la Geologique de la France. Paris. Gottfried G. et al. (1999): Seismic hazard assessment for Central, North and Northwest Europe. Annali di Geofisica. 42. 6. 999-1011. Granet M.-Wilson M.-Achauer U. 1995: Imaging a mantle plume beneath the French Massif Central. Earth and Planetary Science Letters. 136. 3-4. 281-296. Hartai É. (2003): A változó Föld. Miskolci Egyetem Kiadó-N

ell-Press Kiadó. 112. Korim K. (1991): Az ásvány és gyógyvizek királynője Vichy. Hidrológiai Tájékoztató, április 62-63. Nemerkényi A. (2000): Európai nagy tájak. Francia-Belga rögvidék. In.: Próbáld F. szerk. Európa regionális földrajza. ELTE Eötvös kiadó. Budapest 36-40. Scheuer Gy. (2004): Ásványvizek forrásmészkó lerakódásai. Külföldi előfordulások. Önálló kiadvány. 87-91. Staub M. (1893): A gánóczi mésztufalerakódás flórája. Földtani Közlöny, 23. 162-197. Stow D. (2007): Óceánok enciklopédiája. Kossuth Kiadó. Budapest. 60-63. Szirtes L. 1968: Franciaiország gyógyvizei. Hidrológiai Tájékoztató, június 106-110. Waring G. A. (1965): Thermal Springs of the United States and other Countries of the World. A. Summery. Geological Survey Professional Paper 493. 115-117. 115