Hidrológiai tájékoztató, 2011

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Tóth Róbert-Szlabóczky Pál: Árvízi hatások várható lecsengése a Mályi-Nyékládháza térségi kavicsbánya tavaknál

Rónai A. 1985: Az Alföld negyedidőszaki földtana. Magyar Állami Földtani Intézet - Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Somogyi S. 1980: Korábbi és újabb társadalmi hatások a magyar folyók életére. Alföldi tanulmányok IV. kötet, Békéscsaba, pp. 19-39. Szalay M. 2000: Az Alföld felszíni vízkészlete. A Nagyalföld Alapítv. Kötetei 6.: A víz szerepe és jelentősége az Alföldön, pp. 96-104. Szalai S.-Lakatos M. 2007: Éghajlatváltozás, éghajlati érzékenység. Hidrológiai Közlöny, 5. szám pp. 29-32. TIKÖVIZIG 2007: Jelentős vízgazdálkodási kérdések „2-6-1 Hortobágy-Berettyó" tervezési alegység. Kézirat. http://www.vizeink .hu/ files/vizeink.hu_0044.pdf Tóth A. 2000: A víz tájformáló szerepe az Alföldön. A Nagyalföld Alapítvány Kötetei 6.: A víz szerepe és jelentősége az Alföldön. Békéscsaba pp. 46-50. Tóth J. 1995: A nagy kiterjedésű üledékes medencék felszín alatti vizeinek hidraulikai folytonossága. Hidrológiai Közlöny, 1995. 3. sz. Tóth, J.-Almási, 1. 2001: Interpretation of observed fluid potential patterns in a deep sedimentary basin under tectonic compression: Hungarian Great Plain, Pannonian Basin. Geofluids, Vol. 1, No. 1, pp. 11-36. Vágás I. 1995: A vízlökés szerepe a felszín alatti vizek mozgásában. Hidrológiai Közlöny, 3. sz. Várallyay Gy. 2007: A talaj, mint legnagyobb potenciális természetes víztározó. Hidrológiai Közlöny, 5. sz. pp. 33-36. Vázsonyi Á. 1973: A Tisza-völgy vizeinek szabályozása. A magyar vízszabályozás története. Budapest, pp. 281-370. Virágné Köházi-Kiss E.: 30 éve helyezték üzembe a Nagykunsági-főcsatornát. Közép Tisza, a Közép-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Lapja. 3. sz. p. 3. Völgyesi I. 2005: Mennyit termelhetünk a felszín alatti vízkészletekből? Hidrológiai Közlöny, 5. szám pp. 20-24. Völgyesi I. 2009: Ökológiai vízigény, vagy megfelelő talajvízszintek. Hidrológiai Közlöny, 5. szám pp. 53-56. r Árvízi hatások várható lecsengése a Mályi-Nyékládháza térségi kavicsbánya tavaknál TÓTH RÓBERT

1 - SZLABÓCZKY PÁL

2 A Hidrológiai Tájékoztató 2010. évi számában Szlabóczky Pál egy rövid tájékoztatást adott a 2010. évi miskolctapolcai karsztárvíz hatásáról a Nyékládháza térségi bányatavakra. A néhány hónapon belüli több méteres váratlan vizszint-emelkedés (/. ábra) a partmenti létesítményeket használhatatlanná tette, a környező üdülők és települések pincéit a megemelkedő talajvíz elárasztotta. Ezért a térség hidrogeológusait a károsultak most azzal a kérdéssel ostromolják, hogy mikorra várható a tavak és igy a talajvízszint visszasüllyedése az átlagos szintre. Az alábbiakban röviden bemutatunk egy ilyen vizsgálatot, amit a Hejő főmeder (Petri-Hejő) és a Malom-árok összefolyása közötti egyik bányató melletti, a vízszéltől 20 m-re telepített észlelő kút adatsora alapján készítettünk, 2002. május és 2011. március közötti, általában havonkénti egykét mérési adatból. Az adatsort összevetettük a miskolci meteorológiai állomás havi csapadék értékeivel. Fontos körülmény, hogy a múlt évi árvíz idején a miskolctapolcai vízbázis rendkívüli áradása miatt (hogy a Barlangfürdő térségét el ne öntse) annak teljes hidegvíz hozamát majd egy évig a Hejőbe vezették. A Mályi1. ábra. A bányató melletti figyelökutak vízszint diagramja (mBf) 1 Hidrogeológus mérnök, GREEN SIDE Kft. Miskolc 2 Nyugalmazott geomérnök, Miskolc-Budapest 102