Hidrológiai tájékoztató, 2011

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Tóth Róbert-Szlabóczky Pál: Árvízi hatások várható lecsengése a Mályi-Nyékládháza térségi kavicsbánya tavaknál

1. táblázat. Az F-3 figyelőkút fajlagos talajvízszint süllyedései Indulószint Fajlagos süllyedés Havi átlagcsapadék 7 Évszak mBf dm/hó mm/hó 107,8 2,3 101 Hejő bevezetésekor 101,2 1,6 47 nyári 102,3 1,6 36 nyári + téli + tavaszi 102,8 1,5 42 téli 101,7 1,2 77 őszi 101,0 1,1 44 nyári + téli 101,0 1,0 46 őszi + téli 100,4 0,7 47 nyári + téli 100,3 0,4 76 nyári + téli Nyékládháza térségi kiöntések megelőzése miatt, az árvízi hozam egy részét a térség kavicsbánya tavaiba engedték. Megjegyzendő, hogy az 1966. évi eddig mért maximumot megközelítő magas talaj- és tóvízszintek kialakulását a Sajó árvízi kiöntései is segítették (a Nyékládházi két Öreg-tó 1966 óta csak a múlt évben ért össze néhány hónapig). Az alábbi módszert csak első közelítéses prognózisnak tekinthetjük. A tóhoz legközelebb eső F-3 kút vízjárás adatsorából kiválasztottuk a „süllyedéses" szakaszokat feltételezve, hogy a kút és a tó vízszintje „együtt jár" a havi perióduson belül. Kiszámoltuk a süllyedési sebességeket (dm/hó), melléírva az egyes időszakokra Jellemző" havi csapadék átlagokat. A csapadékbeszivárgási kérdéseket mellőztük, mivel a mindenkori teljes csapadék(hó)mennyiség „ráül" a tó vízszintjére (jégpáncéljára). Ezután a 10 süllyedési időszakot tartósság szerint csoportosítottunk 9-11 hó, kb 6 hó és 3-4,7 hónapig tartó süllyedési szakaszokra (A 2010.06.28.-11.15. közötti maximális süllyedési sebességet nem vehetjük figyelembe, mivel az a partmenti terepszintet megközelítő árvízi betöltést követte). A következő csoportosításnál (1. táblázat) a kiszámított havi süllyedési sebesség értékek (dm/hó) sorrendjében rendeztük az adatokat, melléírva az induló abszolút vízállás magasságot (mBf), a havi átlagcsapadékot (mm/hó) és kvalitatív jellemzőként a hidrológiai évszakot (nyári, téli, tavaszi, őszi). Levonható elsőleges következtetések, hogy a havi vízszin t-sül lyedések: magasabb talajvízállásnál kb. 1,6 dm/hó közepes talajvízállásnál kb. 1,0 dm/hó kb. 40 mm/hó csapadék mellett, 50-70 mm/hó csapadék mellett, alacsony talaj vízállásnál kb. 0,5 dm/hó De ha a 3 havi csapadék összege meghaladja a 200 mm-t: 50-70 mm/hó csapadék mellett. nincs süllyedés! Mivel most „magasabb" vízállás van, 3 hónap alatt várható süllyedés középértéke (első közelítéssel) 4,8 dm, 120 mm alatti összes csapadék esetén. Csapadékmentes kánikula esetén (IV-V-VI. hónapokban végig) 2,5 dm/hó süllyedéssel számolhatunk, így annak eredménye: 7,5 dm. A közelítő számítás hibája a tartósság szerinti (itt nem melléklet) csoportosítási táblázat és fél évszázados térségi tapasztalat alapján: ± 20 %. Ellenőrzésképp kiemeltük az adatsorból 2003. április elejétől, illetve 2009. április közepétől, június végéig, illetve július elejéig tartó két időszakot. Ebből levonható következtetés: 100-130 mm-nyi 3 havi, tavaszi-nyár eleji csapadék összeg mellett a vízszintsüllyedés. 3-4 dm volt. Ez 80 mm csapadék mellett 4,8 dm-nek, 150 mm mellett 2,5 dm-nek adódik az adatsor egyes elemei alapján, tehát illeszkedik a fenti adatokhoz. Megjegyzendő, hogy az itt vizsgált kútban a vízszint 2010. december eleje és 2011. március vége között kereken 6 dm-t, az innen D-re, kb. 2 km-re kezdődő Gólemtó vízszintje kereken 3 dm-t süllyedt. Ez összevág a bevezetésben említett tanulmány azon megállapításával, hogy a múlt évi nagy emelkedés is kb. fél méterrel maradt el a Gólem-tóban az itt vizsgálttól. További gyakorlati megfigyelés, hogy tartósan száraz időszakban egy hónapos csapadék által okozott hirtelen talajvízszint emelkedés 30 %-os hézagtérfogatot jelez a kavicsrétegben. 103