Hidrológiai tájékoztató, 2011
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Abonyi András: Néhány hazai mély bányató és holtág rétegződési sajátosságai
A fitoplankton biomassza mindkét holtág esetében az epilimnionban mutatott maximális értéket, azon belül viszont az év teljes folyamán jelentős vertikális különbségeket tapasztaltunk. A Malom-Tiszában az eufórikus réteg fítoplanktonjának vertikális eloszlása is rétegződést mutatott, melyet nyáron a Peridinium spp. és a Desmidiales fajok, míg ősszel a fonalas Cyanobacteria szervezetek határoztak meg. A keresztszelvény menti eloszlásnál epilimnetikus preferenciát mutató taxonok voltak a Cylindrospermopsis raciborskii, Limnothrix redekei, Peridiniopsis elpatiewskyi, és Romeria leopoliensis. Kizárólagosan a hipolimnionban előforduló fajnak bizonyult a Thiopedia rosea fototróf bakterioplankton. Az Alcsi-Holt-Tisza fitoplanktonjában mind motilis (főként Cryptomonas spp. és Rhodomonas spp.) mind nem-motilis (Planktolyngbya limnetica, Planctonema lauterbornii, Dictyosphaerum pulchellum) szervezetek jelentős vertikális különbségek kialakítására voltak képesek. A bányatavak mért és számított értékeit, valamint azok összefüggéseit a 2. ábra szemlélteti. Legstabilabban rétegződő bányatavaink a Kazincbarcika környéki bányatavak voltak. A nyugati országrész bányatavainak főion összetételét Ca 2 +, Mg 2 +, HC0 3" dominancia jellemezte, míg a keleti országrész mintái jelentős mennyiségben tartalmaztak S0 4 2" ionokat is. Kazincbarcika környéki bányatavak jelentős N (főként hipolimnetikus NH 4 +) és P terhelést mutattak. Ezen tápanyagokra legszegényebb vizeknek Abda és Gyékényes határában fekvő bányatavak bizonyultak. Előbbi csoportra az anaerob hipolimnion, utóbbira kielégítő oxigénviszonyok voltak jellemzőek. Erős kapcsolatot találtunk a bányatavak felszíne és a termoklin mélység, valamint a termoklin mélysége és a fotikus rétegvastagság között. Következtetések A Malom-Tisza esetén dimiktikus tóról beszélhetünk (téli jégborítást feltételezve), mely nyári rétegződésének stabilitása nemzetközi irodalmi értékekkel egybevetve is kuriózum. Az Alcsi-Holt-Tisza dimiktikus jellegeket mutató, hideg polimiktikus tónak tekinthető. Vizsgálataink két Tisza-menti holtág példáján igazolták, hogy egyes állóvizeink fizikai és kémiai változói, valamint fitoplanktonjuk eloszlása mély állóvizekre jellemző rétegződést mutatnak. Holtágaink minősítésének problémája, hogy morfológiai sajátosságaik miatt a fitoplankton eloszlása mind a holtágak hossztengelye, mind vertikálisan és mint első mérési eredmények által bizonyítottan, keresztszelvény mentén is jelentős heterogenitásokat mutathat. Igazoltuk a kis felszínű, nagy relatív mélységű bányatavaink stabil rétegződését, mely hipolimnetikus oxigénhiánnyal párosulhat (Ormosbánya északi és déli bányató, Kurityán). Síkvidéki, nagy mélységű bányatavaink stabilan rétegződtek, azonban a trofogén zónában megtermelt szervesanyag lebontása nem vezetett anaerob hipolimnionhoz (Abda, Győrújfalu). Síkvidéki, nagy felszínű bányatavainkban is kialakulhat rétegződés, amennyiben a tó működésileg medencékre különül (Gyékényes). Bányatavaink jelen pillanatban nem tartoznak a VKI szempontjából vizsgálandó víztesteink közé, azonban működésük megértéséhez és későbbi kezelésükhöz fontos, rétegződésük leírása szempontjából első adatokat közöltünk. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom az alábbi személyeknek: dr. Padisák Judit, dr. Teszárné Nagy Marianna, Zámbóné Dorna Zsuzsanna, Krasznai Enikő, dr. Borics Gábor, Várbíró Gábor, dr. Luciane Crossetti, Andirkó Valéria, Királykuti Ildikó, Csépes Eduárd, Tóth Adám, Czuczay Diána, Czuczor Gergely. Továbbá Sziszter Ferenc és Laskó Miklós (EMHE); Szalai Gyula, Tatai Mihály és Sin kő Lajos (Szigetköz HE), Bierling István (Öskü), Artándi Kavicsbánya Kft. Köszönöm Családom mindennemű támogatását. 2. ábra. a) log felszín (Aq) és mélység b) R WCS és z r(%) c) log felszín (Aq) és S stabilitás d) fotikus rétegvastagság és S stabilitás viszonya az egyes bányatavak esetében 9
