Hidrológiai tájékoztató, 2010

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szlabóczky Pál: A 2006. pünkösdi miskolci karsztvízszennyezés hidrológiai jelentősége

Szennyezés hidrológiai szempontok A karsztvíz mozgása köztudottan nagyobb sebesség­gel áramolva, de kisebb volumennel barlangjáratokban, kisebb sebességgel szivárogva, de nagyobb volumennel repedés rendszerben folyik (Szilágyi G. et al. 1980). A szennyezett vízáramok szempontjából a barlangok csa­tornahidraulikás működése a meghatározó. A tapolcai vízgyűjtőn - mint említettük - a hosszanti, gyorsabb ví­záramlást biztosító barlangjáratok nincsenek feltárva, azok helyzetére csak a jól karsztosodó mészkőtömeg fel­színi karsztformáiból, valamint a préseléses genetikájú, esetleg rétegződést is követő szerkezeti vergencia irá­nyokból következtethetünk. Az ilyen alapon kijelölhető elsődleges irányokat az 1. ábra szemlélteti. Ebben nagy szerepe volt a 70-es években a Miskolci Vízművek (Kiss József beruházási osztályvezető) jóvol­tából, dr. Juhász András vezetésével, valamint a térségi szilikátipari kőkutatások (dr. Vitális György) megbízásá­ból végzett földtani társulati terepi munkáknak, valamint az újabb földtani térképezés (Less Gy. et al. 2002) kőzet­formáció rendszerének. Karsztvíz nyomjelzőként „hasznosítható" vízszennye­zők: egyfelől a karsztárvíz lökéshullámaival felkavart, vagy leszakított barlangi agyagtömegek, másfelől a víznyelőkön bemosódó antropogén szennyeződések. Ide számítjuk a talaj- és növényi eredetűeket is mint gazdasági, (kultúr) te­vékenységek következményeit. Ezek közül legjelentőseb­bek a települési szennyvíz csatornahálózatból, átemelők­nél, szennyvíztisztítóból kitörő folyékony, valamint iszap fázisok. Az emberi, állati, háztartási eredetű fertőző bakté­riumok a földalatti világban általában csak néhány napig, esetleg 1-2 hétig életképesek (Bársonyos J. 1983). Ezért megjelenésük a karsztvíz kilépéseknél oly módon is számí­tásba veendő, hogy azt jóval távolabbi víznyelőkön beöm­lő árvíztömeg sodorta ki egy közelebbi járatszakaszból. Fontos még, hogy az agyagos szennyeződés vízzavaroso­dás kezdetét egy hidraulikai lökéshullám is okozhatja, nem pedig a távolabbi területről származó víztömeg. Erre jó példa volt 1976 tavaszán a tapolcai víztermelés leállítását kiváltó Mexikó-völgyi kőbánya nagy erejű rob­bantása, amely nyomán 20 perc múlva jelentkezett a szivor­nyás kutak erőteljes talpi agyagos feltöltődése. Ez m/s nagy­ságrendű sebességet jelentett, ami csak lökéshullámmal ma­gyarázható. Ugyanilyen nagyságrendűek a több dm átmérő­jű ivóvíz távszállító vezetékekben észlelt lökéshullámok. A 2006-os Miskolc-tapolcai eseménysor értékelése A 2006 május 23 és június 6 között a vízgyűjtőre hul­lott 216 mm csapadék közel 17 millió m 3-t jelent (Kiss Z.-né et al. 2008). Az intenzív lefolyás és az erőteljes ve­getáció miatt ilyen hetekben-hónapokban a területi beszi­várgás átlaga 35%-ról 25%-ra csökken (Szlabóczky P. 1992), ami így kereken 4 millió m 3-nek adódik. A tapol­cai 12 havi átlaghozam 13 millió m 3 (Szlabóczky P. 1998). Tehát 2 hét alatt 4 havi vízmennyiség áramlott át a tapolcai vízgyűjtő barlangrendszerén. A percenként 200 ezer liternyi tömegáramot a törmelékkel feltöltődött forráskráterra települt kútrendszer nem tudta átereszteni. 1. táblázat. A tapolcai kútnál észlelt karsztvízszennyezési hullámok idő 2006 Csapadék mm Karsztvsz. mBf Zavarosság NTU Meteo­hidraulikai hullámok V.30. 27.5 533.5 4.3 Nincs zavaros hatása 31. 5.6 534.1 4.5 VI.1. 534.6 4.9 2. 73,7 1 Ih-tól 535.5 4.9 1 .csapadék hullám 3. 22,1 22h-tól 536.8 64-ig! I2h-tól max,16h 8,9 20h-tól 1.érkező hullám Juhdöglői vizny.-től 2.csapadék hullám 4. 13.5 538.7 25,9­ig! 12h-tól max. 24h 2.érkező hullám Juhdöglői vizny.-től 5. 6.7 540.7 34 6. 1.2 542,5 59 1 .érkező hullám Mexikói vizny.-től 2.csapadék hullám 7. 544.1 32.6 8. 545.1 29.9 9. 7.6 546 24.9 10. 5.2 546.3 24.6 U. 546.2 24.5 12. 545.9 29.5 2.érkező hullám Mexikói vizny.-től 12.­16. Fertőző bakt.sz. nagyságrendi ugrása 2.hullám levonulása 13. 545.3 31.3 14. 10.8 544.9 32.1 2.hullám tetőzése 19. 21 -62,4 llh-kor 1.érkező hullám Bikarét alatti vny.-től 20. 4.4 541.3 19.4 23. Fertőző baktérium szám: normális 26. 537.5 60 2.érkező hullám Bikarétről tetőzik, vagy l.Ballav.-i hull.? 27. 40 30. 12.9 VII. 28. 7 VIII. 4-18 Fertőző bakt.sz. nagyságrendi ugrása 1. vagy 2. Ballav.-i hullám érkezése VIII. 25-ig Fertőző hullám lecsengése Ez a barlangjáratokban hirtelen több bar-nyi nyomás­emelkedéssel járó visszaduzzasztást, óriási örvénylése­ket okozott, miáltal a barlangi agyagtömegek, zátonyok felszakadtak, a vak kürtők agyagos dugói leszakadtak. Utóbbit az árvízi zavarosodás lecsengése után a víz­mű gépházba telepített automatikus zavarosságmérő egy-egy, 10 NTU feletti vészjelzése igazolta. A karsztvízszint emelkedése a nagymezői figyelő kútban VI.2. és VI. 10. között kereken 12 m volt. Ezt a repedezet 62

Next

/
Thumbnails
Contents