Hidrológiai tájékoztató, 2010

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dobos Irma: Három földrész jellegzetes forrásmészkő-előfordulás kapcsolata a lemeztektonikával: Scheuer Gyula cikkgyűjteménye vízföldtani tanulságai

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK Három földrész jellegzetes forrásmészkő-előfordulás kapcsolata a lemeztektonikával: Scheuer Gyula cikkgyűjteménye vízföldtani tanulságai* DR. DOBOS IRMA Több évtizede tapasztaltuk, hogy dr. Scheuer Gyula jóformán minden évben újabb és újabb kontinens valamely országában választ ki egy-egy kutatási területet. Igen gyakran a publikációt megelőzően mindig nagy érdeklődéssel kísért előadáson is beszámolt az általunk sokszor jóformán teljesen ismeretlen területen végzett kutatásának eredményéről. A sok munkájából most öt, talán a legjelentősebbnek ítélt tanulmányát választotta ki (Kína, Szlovákia, Etiópia, Dzsibuti, Dél-Tibet). Az így összeállított gyűjtemény bevezetőjében szerző hangsúlyozza, hogy az utóbbi években megjelent külföldi közleményeit azért állította össze, mert bizonyítani akarja, hogy a hidrotermák, ásványvizek és kiválásaik szoros kapcsolatban vannak az aktív lemeztektonikai folyamatokkal. Hasonló megállapításra jutott a Kárpát-medence vizsgálatakor is, de annak csak a szlovákiai terület egy részével foglalkozott a jelenlegi összeállításban. Azért is nagyon lényegesnek tartjuk e kötet összeállítását, mert a már közölt és megjelent tanulmányainak nagy részéből hiányoznak a nagyon szemléletes színes képek, amelyek tökéletesen visszaadják a forrásmészkövek formáit és szépségét. Ezt a hiányt a jelenlegi összeállítás pótolja. A kötet áttanulmányozása után megállapíthatjuk, hogy a geotudományok teljes körét érintő feldolgozást vettük kézbe, ezért is minden bizonnyal kedvező fogadtatásban részesül. A szerző munkáját sokan segítették, amiért köszönetét fejezte ki mindazoknak (Szentirmai Éva és Alexander, Cossuta Mártonná, Pentelényi Antal, dr. Vitális György, dr. Vágás István, dr. Bartha András), akik a kötet összeállításában, bírálattal, tanácsokkal, vizsgálatokkal segítséget nyújtottak és már a korábbi közlemények megjelenését támogatták. A bevezető után az első legnagyobb országban Kínában „A mészképző karsztos hévizek" nagy csoportja tárul fel előttünk. Közelebbről a DNy-Kínai Yunnan tartomány jelentős karsztos formakincsét, a mésztufát és a forrásmészkővet csodálhatjuk meg a 14 mellékelt színes képen. A források száma a kétszázat is eléri, de azért is jelentős, ez a terület, mert ez Kina legnagyobb és legszebb forrásvízi mészkő előfordulása. A vizsgált hévízcsoport a Diqingi Tibeti Autonom területen helyezkedik el, a forrásterület már a Kelet-Tibet-i hegyvidékhez kapcsolódik és egy szép kép szemlélteti, hogy a vizsgált terület a magashegységi karszt havas csúcsai alatt fekszik. A jégkorszaki gleccservájta mély völgyek pedig a forrásterület mellett nyomozhatok. A források tavakat alkotnak és a túlfolyásuk után kezdődnek a mészkiválások, majd a meredekebb szakaszokon erőteljesek lesznek vízkémiailag a mélykarsztos kalcium-magnézium-hidrogén-karbonátos ásványvizek csoportjába tartozó forrásokat erősen gyűrt és mélyreható töréses tektonika hozta létre. A kaszkádos forrásvízi mészkő a lemeztektonikával szorosan összefüggő jelenség. A vizsgált területen kettős karsztvíz forgalom alakult ki, a hideg és a mély karszthoz tartozó hévizeké. Úgy látszik, hogy a vizsgált mészképző források lemeztektonikailag az indiai-kelet-ázsiai lelmezrészek ütközési zónájában alakultak ki, ahol a gyakori földrengések ma is az aktív lemezmozgásokat bizonyítják. A szöveges részt nem csak itt, hanem minden új fejezet tárgyalását a legjelentősebb irodalom egészíti ki. Ezt követik oldalanként két kitűnően szerkesztett 14 db. színes kép. Európából csak Szlovákiát, illetve ott is csak a Szepesváralja környéki kúpképző szénsavas karsztos ásványvizeket mutatja be a kötet, igaz a Felvidékről is igen sok lenne a mondanivaló, amit nem csak a terjedelmes szöveg, hanem a számos képanyag is alátámaszt. Ez az itteni karsztos ásványvizek különleges kúpképződése egyedi jelenség, ehhez hasonló csak az USA-ban és Olaszországban található. Ezek a források minden bizonnyal a nagy mélységben olyan nagy szénsav tartalmú karsztosodott mészkővel vannak kapcsolatban, ahol a mészben gazdag ásványvizek keletkeznek, majd a felszínre lépve azonnal megkezdődik a mészkőkúp képződése. Az ilyen jellegű képződmények ismert külföldi és hazai előfordulásairól igen jó áttekintést kapunk a tanulmány első részében. A szlovákiai recens forráskúpképző ásványvíz forrásokkal már több száz éves leírások, ismertetések is foglalkoznak. Wernher György eperjesi és sárosi várkapitány 1547-ben megjelent munkájában már a Szepességben „kőképző" forrásokról ír, s közülük kiemeli azt a forrást, amely tavat alkot, bőséges a vize és a belédobott fát úgy bevonja kőzettel, mintha kérge lenne, sőt olyan forrásokat is említ, amelyek halmot alkotnak (szerző). A 19. és a 20. században különböző elnevezéseket használtak, így kúpok, halmok, forrásdomb, forrásmészkő. A triász időszaki karbonátos kőzetből származó kúpképző forrásokat vette számba Franko O. et al. A források összes ásványi anyag tartalma általában 3000-4000 mg/l közötti, de néhány kisebb és nagyobb érték is előfordul. Érdekes, hogy a szepesváraljai hideg források 7200 mg/l értékkel szerepelnek. A legtöbb forrást és környékét áttekintő térképek ábrázolják. *Scheuer Gy. Forrásmészkövek és a lemeztektonika. I. Cikkgyűjtemény. Budapest, 2009. A/4 formátum. Összefűzve. 39