Hidrológiai tájékoztató, 2010

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dobos Irma: Három földrész jellegzetes forrásmészkő-előfordulás kapcsolata a lemeztektonikával: Scheuer Gyula cikkgyűjteménye vízföldtani tanulságai

Jelmagyarázat: 1. Yunnan tartomány, 2. Szepesváralja, 3. Danakil, 4. Dzsibuti, 5. Délnyugat-Tibet. A feldolgozáshoz hat forráshelyet és nyolc mészkő­kúpot vizsgál meg a szerző. A legjelentősebb forráskú­pok képződése a pliocénben és a negyedidőszakban zaj­lott le. A hideg szénsavas források ma már általában kis hozamúak, de a felszín alatti üregképződés még ma is tart és inkább helyi jelentőségűek. A források É-D-i és K­Ny-i törések mellett lépnek a felszínre, és ahol ezek talál­koznak, ott képződtek a legtekintélyesebb forráskúpok. Közülük kiemelkedik óriási méretével (1,0 km 2 területű és 60 m vastagságú) a Zsigrai-kúp. A nagy szénsavtartalmú források kilépése igen gya­kran buborék képződéssel jár együtt és a gyors mészkép­ződés következtében betemetődnek és a megszilárdult mészkő azután hólyagos, buborékfoltos lesz. A megvizs­gált források legtöbbje nagy nátrium és szulfát tartalmú kalcium-magnézium-alkali-hidrogén-karbonátos, ritkán sok kalciummal nátrium-kloridos-hidrogén-karbonátos hideg, szénsavas 10-12 °C hőmérsékletű ásványvíz. A szöveges részt irodalomjegyzék és 26 db. kitűnő színes fénykép egészíti ki. Afrika egyik feldolgozásra kívánkozó területét Etiópiá­nak az Afar mélyföld északi részén -128 m-en kialakult Danakil depressziót választotta ki a szerző. A hidrogeo­lógiai szempontból is különleges ez a tájegység, amely csak ezen az árokrendszeren belül alakult ki. A különbö­ző genetikájú, mélységű, nagyságú és kémiai összetételű tavak sorozata található itt. A hidrotermás tevékenység nyomán nem mindennapi színekben gazdag sókiválások keletkeztek és keletkeznek még ma is. Az Afrera-tó környezete erősen tektonizált. Legjel­legzetesebb az ÉNy-DK-i csapásirányú és a feltételezhe­tő erre merőleges hegységszerkezeti törések. Ezek azu­tán elősegítették a feláramló pályák kialakulását, s a vul­kánossághoz kapcsolódóan a nátrium-kloridos hidroter­mák kialakulását. A kiválások a hófehértől, az élénk sár­ga, a smaragdzöldön keresztül a mély vörösig mind meg­találhatók. A hidrotermák nátrium és klorid mellett kal­ciumot, magnéziumot és jelentős mennyiségű vasat is, hidrogén-karbonátot és kovasavat viszont jóformán alig tartalmaznak. A nyomelemek közül a cink, az alumíni­um, a réz, a stroncium, a bór és a lítium mutatható ki. A rendkívül változatos, hatféle formájú sóképződés a fiatal negyedidőszakra korlátozódik és ezen belül három kiválási generáció alakult ki. A harmadik kiválási gener­ációt a színgazdag, jelenleg képződő kiválások képvise­lik. A tanulmányt 30 db. csodálatosan szép színes kép zárja be. A következő tanulmány az Afar mélyvölgy délkeleti részén Dzsibutit tárgyalja, ahol hidrotermák hatására kü­lönleges kiválások keletkeztek. Ezek közül említésre méltók az Abbe-tó keleti partján található hatalmas mére­tű mészkőtornyok, amelyek egykor a szublakusztris ere­detű hidrotermákból képződtek A másik jelentős előfor­dulás az Asszal-tavi só-, gipsz- és mészkiválások a forró és arid klímájú területen. A kiválások keletkezéséhez nagymértékben hozzájárul a működő és a nem működő vulkáni tevékenység és ezzel összefüggésben a süllye­dés, a beszakadás és a tágulásos szerkezeti mozgások. A felszínen a negyedidőszakban keletkezett vulkáni és üle­dékes kőzeteket találjuk. Ez a depresszió az Afar mély­föld egyik leghatalmasabb geotermális körzete. A szerke­zeti vizsgálatok szerint három lemez (núbiai, szomáli, arábiai) sarokpontja jelöli meg az ország helyzetét. A földtörténeti eseménysorok alakították, módosították az itteni paleo-vízföldtani adottságokat és a felszín alatti pa­leo-vízforgalmat. Az Asszal-tavi vízmintát az elemzés sóban túltelített víznek minősítette. A nátrium-klorid mellett jelentős meny­40

Next

/
Thumbnails
Contents