Hidrológiai tájékoztató, 2010

EMLÉKEZÉSEK - Dr. Csekő Géza: Dr. Oroszlány István professzorra emlékeztek halála 25. éves évfordulóján dr. Marjai Gyula, dr. Csekő Géza és dr. Pálfai Imre emlékezésével

elnöke volt a CIGR MNB Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakcsoportjának, és 1968-ban megrendezte a CIGR első hazai kongresszusát. Szakértőként közreműködött az MTA, az OMFB, a MÉM az OVH bizottságaiban, ahol határozott vélemény nyilvánításaival, tanulmányaival szolgálta a mezőgazdasági vízgazdálkodást érintő kérdések megoldását. Könyvein, szakcikkein, jegyzetein kívül számos (több mint 30) publikációja, nyomtatásban megjelent előadásai, tanulmányai, kéziratai, tanúskodnak ilyen irányú munkájáról. A 80-as évek elején, részletes szakmatörténeti összegzést adott, a magyar mezőgazdasági oktatás, ezen belül a vízgazdálkodás és melioráció oktatásának fejlődéséről (1777-1970-ig). Kimutatta, hogy a növénytermesztés csak addig foglalkozott (táblaszinten) a telkesítés, talajjavítás vízügyi műszaki feladataival, amíg a kultúrtechnikai oktatás el nem kezdődött. A jövőben indokolt a mezőgazdasági termelés színvonalának emelése érdekében a kultúrtechnikai fejlesztést is témaként kezelni (ezt is táblaszinten). így a nedvességszabályozás megoldásának műszaki feladatait és a térségi létesítmények üzemeltetésének ehhez igazodó fejlesztési problémáit is. Elismeréseiről írja: „... tevékenységem elismerésével kapcsolatban az a véleményem, hogy munkámat nem annak erkölcsi, anyagi elismerése, hanem az új kutatásának és átadásának öröme határozza meg, mégis, ha elismerés közben van, az kétségtelenül jó érzés." Kitüntetései közül néhány: Munka Érdemérem (1954, FM.) Árvízi Emlékérem (1955, OVF.) Bogdánfy Emlékérem (1958, MHT.) Vízügy Kiváló Dolgozója kitüntetés (1959, OVF.) Vásárhelyi Pál Díj (1974, MHT.) MHT Tiszteleti tagság (1981, MHT.) Dr. Pálfai Imre: Megemlékezés a nyugdíjas Oroszlány Istvánról (1974-84) A megtisztelő felkérésnek megfelelően feladatom elsősorban az, hogy Oroszlány István nyugdíjas éveiről, azaz az 1974-84 közötti időszakban kifejtett, főként a belvízi kérdésekkel kapcsolatos munkásságáról ejtsek néhány szót. Mielőtt erre rátérnék, megemlítem, hogy Oroszlány Istvánnal az 1960-as évek legelején találkoztam először, mégpedig Szarvason, az ÖRKI Kultúrtechnikai Osztályán, ahova Gödöllőről gyakran lejárt. Ebben az időben Szarvason meglehetősen sok ankétot és helyszíni bemutatót rendeztek az öntözésről, s ezeken Oroszlány István is aktívan részt vett. Főleg hozzászólásai, az előadások alatti megjegyzései, s a szünetekben folytatott beszélgetések ragadtak meg. Ezek egy kezdő kutatónak nagyon, jól jöttek", mintegy elindítottak a pályán. Később nagyon sokat tanultam Tőle a Műegyetem Mezőgazdasági vízgazdálkodási szakmérnöki tagozatán (az 1969-es tanévben), ahol a Mezőgazdasági vízhasznosítás tárgyat oktatta. Oroszlány István a belvízi kérdésekkel az 1970-es évek közepén kezdett behatóan foglalkozni. Ekkor szorosabb munkakapcsolat alakult ki közöttünk. Konkrétan Csongrád megye vízrendezési koncepciójának elkészítése volt a téma, amelyhez - az ATIVIZIG megbízásából Oroszlány István tanszéki munkatársainak közreműködésével 1976-ban hidrológiai alapozó tanulmányt készített. A munka során folytatott konzultációk, helyszíni bejárások (pl. a Szegedi Szakaszmérnökség területén) számomra is nagyon tanulságosak voltak. Rávezettek arra, hogy egy olyan összetett és bonyolult problémakört, mint a belvízkérdés, miként kell megközelíteni, s hogyan lehet a megoldás útját megkeresni. Oroszlány Istvánt a belvízhidrológiai és a belvízrendszerek üzemeltetésének kérdései a Csongrád megyei munka lezárása után is tovább foglalkoztatták. E tárgykörből több szakcikket publikált, s eredményeit két szakkönyvben is ismertette: a Kiss Károllyal és Vajdai Imrével közösen írt „Gazdálkodás belvizes területeken" című műben (1981) és a Petrasovits Imre által szerkesztett „Síkvidéki vízrendezés és - gazdálkodás" című könyvben (1982), továbbá - egy részét - az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben (1984) is. Itt említem meg, hogy a 70-es évek második felében - a Csongrád megyei vízrendezés-fejlesztési munkához kapcsolódóan - három szegedi doktorandusszal (Becsei Imre, Maróti István, Szűcs István) is sokat foglalkozott. 1984 elején Oroszlány István bekapcsolódott abba az OVH által irányított és a Vízügyi Szabványosítási Központ által szervezett bizottsági munkába, amely a síkvidéki vízgyűjtők mértékadó fajlagos vízhozamának meghatározására vonatkozó műszaki irányelvek kidolgozását célozta (MI-10-451) „A mértékadó belvízhozam számítási módszerei" című 165. számú VMGT-füzetben (1988) többek közt az Oroszlány István által kidolgozott és javasolt, a mintavízgyűjtők mért vízhozam adatain alapuló méretezési módszert is ismertetem. Végül javaslom, hogy az MTA Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Bizottsága által évente rendezett Vízgazdálkodási Tudományos Napot ezentúl Oroszlány Istvánról nevezzék el (Dr. Oroszlány István Mezőgazdálkodási Vízgazdálkodási Tudományos Nap). A dr. Oroszlány Istvánról szóló megemlékezések sorában ez, a 2009. szeptember 23-i a harmadik volt. Halálának 5. éves évfordulóján rendeztük az elsőt, a 20-ban a másodikat. Ezekről kiadványok is készültek (lásd: Irodalom) Ezeken a megemlékezéseken kívül készült egy az életéről szóló könyv is, amely 2010-ben meg is jelent. IRODALOM Vermes László (szerk.) 1989.: Dr Oroszlány István professzorra emlékezünk születésének 75., elhunytának 5. évfordulóján. ÖKI. 82 oldal. Emlékülés Oroszlány István, a műszaki tudományok doktora születésének 90., halálának 20., évfordulójára. 2005. Kiadja a MTA Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Bizottság. Felelős: Szalai Sándor. 63 oldal. Ligetvári Ferenc (szerk.) 2009.: A mezővízes Oroszlány István (1914-1984). Granárium Kiadó. 293 oldal. Közzéteszi: Dr. Csekő Géza 17