Hidrológiai tájékoztató, 2010

EMLÉKEZÉSEK - Dr. Vermes László: Volt egyszer egy csapat

Volt egyszer egy csapat... Prof. Em. Dr. VERMES LÁSZLÓ Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék 1118 Budapest, Villányi út 29-43. Igen, volt egyszer egy csapat, amelyre emlékezni szeretnék. No nem futballcsapat, vagy vízilabda csapat, amelyet szívesen és elismeréssel emleget csaknem mindenki, hanem egy nagyon is földhözragadt témával, a szennyvizek hasznosításával foglalkozó kutatói csapat, amelyre megalakulásának és működésének 40. évfordulója kapcsán emlékezünk. Egészen pontosan és hivatalosan a Szennyvizek és Szennyvíziszapok Mezőgazdasági Hasznosításával Foglalkozó Kutatók Munkacsoportja néven 1969-ben alakult meg ez a csapat, azoknak a kutatóknak az összefogására, akik ebben a témában aktívan részt vettek. Az említett témában a hazai kutatás már korábban elkezdődött, éppen 50 éve ennek, tehát voltaképpen kettős évfordulóról lehet megemlékeznünk, hiszen 1959-ben fontos események történtek ezen a területen. Az előzményekhez tartozik, hogy 1959. szeptemberében rendezték meg Berlinben az I. Nemzetközi Szennyvízöntözési Konferenciát, mégpedig akkor elég magas szinten, a Szocialista Országok Tudományos Akadémiáinak Együttműködése keretében. A házigazda NDK kezdeményezése nyomán az év elején meghirdetett konferenciára már májustól kezdődően megindult a hazai felkészülés. Hazánkból ezen a konferencián végül is a vízgazdálkodást képviselő Horváth József (OVH), a mezőgazdasági vízgazdálkodást reprezentáló Kálmán Miklós (OVH), a vízkémikus kutató dr. Szebellédy Lászlóné (VITUKI) és az egészségügyi szakirányítás részéről dr. Balogh Mihály (EüM) alkotta küldöttség vett részt. A berlini konferencián elhatározás született a szennyvízhasznosítási kutatások nemzetközi összefogására, a résztvevő országok együttműködésére, és ennek érdekében megtörtént a többéves együttműködési program kialakítása, majd ennek végrehajtása céljából az egyes országok koordinátorainak kijelölése. Mindezek hatására még ugyanazon év októberében és novemberében - az OVH (Országos Vízügyi Hivatal) hathatós támogatásával - sor került az első hazai szennyvízhasznosítási kutatási program kidolgozására és elfogadására, amelynek keretében témavezető intézetként a VITUKI-t (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet) jelölték ki, és a TIVIZIG (Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság) keretében létrehozták a Debreceni Kísérleti Szennyvízöntöző Telepet. A kutatások két fő irányban kezdődtek meg. Mindenekelőtt a szennyvizek hasznosításra való alkalmasságának elbírálásához szükséges vízminőségi paramétereket és ezek vizsgálati módszereit kellett meghatározni, majd ezek segítségével megállapítani azt, hogy egyáltalán mely szennyvízféleségek mezőgazdasági felhasználására kerülhet sor. A vízminőségi paraméterek körébe természetesen beleértendők kémiai komponensek mellett a mikrobiológiai, bakteriológiai összetevők is. A kutatás másik iránya a szennyvízöntözés hatásainak vizsgálata volt, ami a városi szennyvizek tekintetében a Debreceni Kísérleti Szennyvízöntöző Telepen kezdődött meg és folytatódott ott 15 éven keresztül (1960-1975 között). A 14 ha nagyságú telepen kezdettől fogva komplex, vagyis az érintett szakterületek mindegyikére kiterjedő munkát végeztek a kísérletekbe és a vizsgálatokba bevont - túlnyomórészt debreceni - intézmények kutatói a VITUKI által koordinált többéves kutatási program szerint. Visszatérve a kezdeti időszakhoz, 1960 kiemelkedő eseménye volt az első hazai szennyvízöntözési ankét megtartása a három érintett minisztérium, illetve főhatóság közös rendezésében, Budapesten. Az ankét fő előadói - a MÉM részéről dr. Soós Gábor, az OVH képviseletében Vajda József az egészségügy részéről pedig dr. Berky Lajos - rámutattak azokra az előnyökre, amelyek mindhárom ágazatban várhatóak a szennyvizek ésszerű, szabályozott mezőgazdasági hasznosítása esetén. Az 1960-as év másik jelentős eredménye a rendszeres vízminőségi vizsgálatok megkezdése volt a vízügyi igazgatóságoknál felállított vízminőségi laboratóriumokban, ami megalapozta az országos vízminőségi adatbázis kialakítását. Mivel a debreceni kísérleti telep adottságai csak félüzemi kísérletek végzésére voltak alkalmasak, szabatos, kisparcellás kísérletek beállítására nem, ezért a VITUKI 1962-ben létrehozta a Pesterzsébeti Kísérleti Szennyvízöntöző Telepet a Fővárosi Csatornázási Művek Délpesti Szennyvíztisztító Telepének fejlesztésre szánt - akkor használaton kívüli - területén. Ennek munkájában is több fővárosi intézmény munkatársai vettek részt, és az itt elért eredmények kedvezően egészítették ki és megerősítették a debreceni kísérleti telepen szerzett tapasztalatokat. 1965-ben a VITUKI-ban külön kutatócsoport alakult a téma kidolgozására, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola pedig Péten kezdett el kísérleteket a műtrágyagyári szennyvíz hasznosítására. 1966-ban a KGST keretében működő Vízügyi Vezetők Értekezlete (VVÉ) külön témát indított a szennyvízhasznosítás kérdéseinek vizsgálatára és a 7.03.05. számú nemzetközi kutatási program koordinálásával Magyarországot, intézményként pedig a VITUKI-t bízták meg. A sok és sokféle feladatot jelentő munka igényelte a jobb együttműködést az érintett ágazatok között, ezért 1968. március 20-án a MÉMben tartott Miniszteri Értekezleten elhatározás született egy koordináló munkabizottság létrehozásáról. Ez az interdiszciplináris bizottság lett végül is az a kutatói mun18