Hidrológiai tájékoztató, 2009

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Béres Márta: Rövid áttekintés a máramarosi ásványvizek, hasznosításuk múltjáról és jelenéről

publica Popularä Romänä" 1

4 Il-ik kötetben ajánlások találhatók az itteni ásványvizek belső (ivóvízkúra) és külső (fürdő) gyógyászati felhasználására. A legtöbb ilyen adat ivókúraként gasztrointesztinális, (gyomorsav túltengés), epe, máj betegségekre, élelmiszer allergiára vonatkozik. A legnagyobb jövővel kecsegtetnek jó befektetés, managerelés mellett a következők: Suliguli, Szaplonca, Bréb, Sajópolyána, a Szkragye és Borvölgyi források vizei. A múltból számos adat található az irodalomban a máramarosi áványvizek külső, fiirdőkénti felhasználásáról. Az összes eddig és az itt fel nem sorolt könyvészeti anyag alapján 24 ásványvízforrás gyógyfürdős felhasználásáról tudunk, az igaz, hogy nagyobb részt csak helyi kezdetleges, néhány kádas fürdőházakról van szó, ami az akkori időknek megfelelt. Azonban ezek is bizonyítják a bennük rejlő nagy lehetőségeket és a kutatási területek jövőbeli irányát. Elsősorban ezek tanulmányozásáról és a lehetőségek minél nagyobb kihasználásán alapuló reményekről van szó, ami Máramarosban a turisztika fellendülését is szolgálná az egészségvédelemi problémák megsegítése mellett. A gyógyforrások nagy része a reumatikus, csontbántalmak, női, szív, és idegrendszeri betegségek javítására fürdőként ajánlottak. Nem soroljuk fel a jelen Írásban az összes múltban gyógyfürdőként használt forrásokat, melyeket külső melegítéses kezdetleges fürdőházakban, vagy földbe vájt gödrökben (forrósított kövekkel melegítve a vizet) - melyek közül több teljesen tönkrement, megemlítünk azonban néhányat, melyeket ma is látogatnak: Batiza, Dragomérfalva, Hosszúmező, Karácsonyfalva, Jód, Kvasnica. Kiemeljük azon gyógyhatású forrásokat, amelyek nagy jövő elé nézhetnének, és lehetőség szerint balneo-klimatikus fürdőhelyekké válhatnának: Batiza, Borsafüred, Borvölgy, Bréb, Dragomérfalva, Jód, Karácsonyfalva, Kvasnica, Mikolapatak, Novicsor, Rónaszék, Suliguli, Vaszer-völgye, mindezek a forrásvidékek kiemelt táj (természeti és népművészeti) értékekkel rendelkeznek, és ezek a turisztikai vonzerők méginkább növelik az illető vidék balneológiai felhasználási értékét. Külső sós-gyógyvizes medencéket működtetnek jelenleg: Aknasugatagon és Rónaszéken. Tartományi jelentőségű gyógyfiirdőhely az aknasugatagi, amit a lakosság élményfürdőként is használ, a beszakadt sóbányák elöntéséből származó tömény sós vizzel. Ez a beutalásos, és fizetéses gyógyfürdőhely állandóan fejlődik magánfürdőkkel. A múltban élénk fürdőélettel bíró Rónaszék, belső melegvizes 29 csempés kádas épülete már nem működik, jelenleg külső koncentrált hideg sós vizű medencéjének nagy sikere van a környékbeliek gyógy- és élményfürdő életében. Már az 1880-as években létesült töltőállomás és kézi palackozás: - Suliguli, Bréb, Borvölgy, Sándorforrás, Szaplonca - ez utóbbi később gépesítve volt és 1977-ig működött. Ma csak a borsabányai Novicsor-völgyi töltő és palackozó állomás működik megfelelő engedéllyel, a termékek mint „Alpina Borsa" és „Aqua Borsa" természetes ásványvízforrás néven vannak forgalomban. Hét sósforrás vizét hazaszállítva a háztartásban használják szalonna, húsok tartósítására bödönben: Rónaszék, Izakonyha, Izaszacsal, Glod, Batiza, Szlatinka (2 forrás). Következtetésképpen elmondhatjuk, hogy véleményünk szerint, Máramaros a Székelyföld után következik Romániában az ásványvízforrások sokasága és változatossága szerint, de ami a jelenlegi hasznosításukat illeti nagyon elmaradott szinten van. Szükség lenne ezek felvirágoztatására mind a helybeliek, mind az egész ország gazdasági és a lakosság életszínvonalának emelése szempontjából. A jelen írásunk is ezen cél elérésére törekszik. IRODALOM 1. Airinei, §/, 1981: Bogä{ia hidromineralä balneará din Románia. Ed. §t. §i Encicl. Buc. 2. Bél, M„ 1785: Notitia Hungáriáé novae historico-geografica. Viena 3. Bernath, J„ 1879: Magyarország ismertebb ásványvizei természettudományi és gyógyászati tekintetben. Bp. 4. Boleman /., 1887: Fürdőtan. Kiváló tekintettel a magyarhoni gyógyhelyekre. Bp. Orvosi Kiadó Társ. 5. Böckh, J., 1894: Adatok az Iza völgye felső szakasza geológiai viszonyainak ismeretéhez.M.K.F.I.Évk.Bp. 6. Codreanu, M„ Isvan, D., Pop, /., 1997: Ghidul turistic al judefului Maramure?. Algoritm. Pres., Baia Mare 7. Kisgyörgy Z, Kristó, A: 1978: Románia ásványvizei. Ed. Tehn. §i Encicl. Buc. 8. Mán, L. 1906: A Magyar Sveicz. Felső-Visó 9. Nagy, L, 1958: A R.N.K, földtana. I—

II K. Tanögyi sokszorosító, K-vár 10. Pricajan, A., 1972: Apele minerale $i termale din Románia. Ed. Tehnicá, Buc. 11. Pricajan, A., Airinei, $t., 1979: Ape minerale de consum alimentär din Románia. Ed. §t. $i Encicl. Buc. 12. Szilágyi, I. (szerk.), 1876: Máramaros megye egyetemes leírása. Egy. K-nyomda, Bp. 13. S.C.I.P.E.G., 2000: Studiu privind valorificarea resurselor minerale din jud. Maramure§. Etapa a Il-a. S.C.Geoproiect S.R.L. Maramure$: Baia Mare. 14. *** 1965: Apele minerale $i nämolurile terapeutice din R.P.R. vol. n. Ed. Med. Buc. 49