Hidrológiai tájékoztató, 2009

EMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: Folyók, tavak és hévizek a 325 éve született Bél Mátyás Notitiáiban

6. ábra. A Fertőzug környéke Mikoviny Sámuel 1892-ben a Notitia V. kötetében közzétett Moson megyei térképén így Pozsony megye állandó forrásai: savanykásak és hévizesek, a rászorulóknak gyógyítók: fürdőhelyek a Duna vizében üdvösek: a Szentgyörgy-i forrás kénes; a Stomfa-i lúgos; Bazin elhanyagolt; a csallóköziek szagosak. Túrócz megye hőfürdői amelyeket Stubna-iaknak mondanak. Savanyú források: Budiss, Dubova, Tótpróna, Zorkóc, Jahodnik és Styavnicska területén vannak. Zólyom megyében a környék hőfürdője a besztercebányaiak ahol voltak egykor, más fürdők a besztercebányaiak mellett a Ribár-[Szliács-]iak: természetük az évenkénti csodálnivaló áradás; Vellis Dominorum vize, amely a vasat megmarja; erről szólnak Tollius szavai: ércet az elmart vas helyébe rak le, legkitűnőbbet; házi kincs lesz belőle, rajta feliratok (vagy) róla versek szólnak (ti. epigrammák). Liptó megye édes forrásai: jóízűek és savanykásak, amellett üdvösek. ,JSuo plus sunt potae, plus situuntur aquae." („Őneki több iható, több vizek ott fakadók.") Csodálatraméltó vizek: a Szentiván-iak, Sztankovániak drága források, vagy árusításra érdemesek, szemgyulladást szüntetők, hűsítők. Pest, Pilis és Solt megyében elsősorban a budai források híresek. Sehol sincs egészséges vizekben gazdagabb hely, mint Buda környéke. Mert nemcsak meleg, hanem gyógyító hatású forrásai is vannak. Kiemelkedők a hőfürdők, a természetnek óriási jótéteménye, amit a budai vizekbe árasztott. Bemutatja a Szent Gellért fürdőt, korábban Sáros-Fürdőt, a Rudasfürdőt és a Császárfürdőt, illetve azok forrásait. A hőfürdők régi épületeiről olvasd Wernher: Locus lavantiumát (mosakodók helye). Érdekes a Zichy szigetekkel szembeni [az egykori Fürdő] szigetről szóló leírása: „Itt meleg forrás buzog fel több ágból: fehérből majdnem kék színűvé változik, s annyira forró, hogy meztelen lábbal nem lehet elviselni. Az a híre, hogy itt valamikor meleg fürdők voltak, és ennek hitelét növeli a tó és a fürdőmedencék világos nyomai. De honnan ez a meleg víz ennek az igen hideg vizű folyónak e jelentéktelen szigetén? A budai fürdőktől ugyanis több mint 2000 lépésnyire esik és azoktól egy egész folyómeder választja el. Vannak, akik azt mondják, hogy a Nyulak szigetének része. Az ugyanis alig 300 lépésnyire a Duna széles ágában délre ér véget, s a Császárnak nevezett budai termálfürdőkkel szemben van még egy kisebb sziget köztük, amely a városhoz tartozik." (Szabó B. 1977). Nógrád megye savanyúvíz forrásait többek között Poltár, Fülek, Kürtös, Szalatnya és Tiszovnik területén említi. Wernher tévedése: Sóshartyán-i sós forrás; hideg víz felbuzgásai. Bars megyéből a Szkleno-i, a Wichnye-i és a Nyitraszeg-i gyógyforrásokat említi meg. Nyitra megyében különféle források: hidegek, étvágygerjesztők, kénesek találhatók. A tartomány hőfürdői: Bajmóc, és amit ezek kínálnak, pazarló, az erről közismertek a pöstyéniek és belicaiak. Hont megye hőfürdői: Gyögy [Gyügy], Szántó; források: Gyögy, Felsőpalojta; a Selmec-i a vágatok méhében: időszakos forrás a Szitnya hegyé; gyógyvizek a Bakabánya-iak, és Derzsenye-iek: golyvát keltő vizek. * * * Bél Mátyás már a Notitia I. kötetének megjelenése előtt a régi Magyarország négy részre elosztott könyve harmadik részében az új Magyarország természeti adottságai ismertetése során a folyók, tavak, források és a hévizek leírását a Notitiákban is közölt sorrendben az egész országra kiterjedően tárgyalja. A Notitiákban is többször hivatkozik Wernher György Magyarország legcsodálatosabb vizeiről szóló közleményére (Wernher G. 1556). * * * Bél Mátyás Notitiáiban megelevenedik az a kereken 270 évre visszatekintő sokrétű és sokoldalú hatalmas ismeretanyag, amelyet bámulatos szorgalommal gyűjtött össze és a jelen kutatói is érdeklődéssel tanulmányozhatnak. Dr. Vitális György IRODALOM Bél Mátyás (1723): Hungáriáé Novae liber tertius physicus. In: Hungaria antiqua divisa in libros Qvatvor. 125-149. Mészáros Balázs (1992): Bél Mátyás. In: Magyarok a természettudomány és a technika történetében. Országos Műszaki Infornációs Központ és Könyvtár, Budapest. Mihály Ferenc (1985): Bél Mátyás: Moson vármegye. - MosonMagyaróvári Helytörténeti Füzetek IV. Magyaróvár. Szabó Béla (1977): Bél Mátyás: Pest megyéről. - Pest megyei Múzeumi Füzetek X. Szentendre. (Szerk.: Ikvai Nándor) Szelestei N. László (2009): Bél Mátyás, a példa. - Evangélikus Élet, 74. évf. 12. sz. 9. old. (március 22.) Vitális György (1991): Az Északnyugati-Kárpátokat és környékét ábrázoló XVI-XVIII. századi térképek földtani és vízföldtani tanulságai. Földrajzi Közlemények, 1—2. 11-23. Wernher György (1556): De admirandis Hungáriáé aquis hypomnemation. Basilej. 5