Hidrológiai tájékoztató, 2009

EMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: A 300 éve megjelent J. Ch. Müller 1:550 000 ma. Magyarország térképe hidrológiai tanulságai

A 300 éve megjelent J. Ch. Müller 1:550 000 ma. Magyarország térképe hidrológiai tanulságai A XVIII. század első felében kiadott, Magyarországot ábrázoló térképek közül, Johann Christoph Müller bécsi kiadású 1:550 000 ma., négy lapon 1709-ben közzétett Magyarország térképe, hazánk első modern térképének is tekinthető. Luigi Ferdinando Marsigli „asztronómiai kvadránst készített, majd segédjét J. Ch. Müller (1673-1721) matematikust kellő eligazítás után kiküldte a Duna és a Tisza fontosabb pontjaira, hogy ott 4-5 napig tanyázva csillagászati megfigyeléseket végezzen. Méréseik alapján születtek meg hazánkban az első geodéziai alappontok, és kezük nyomán rajzolódott ki a Duna-völgy helyesbített rajza." J. Ch. Müller térképe „pontosságára nézve még nem teljesen megfelelő minőségű, de a maga korában jó szolgálatot tett, mert hathatósan járult hozzá hazánk két évszázadon át meggyökeresedett torz térképi rajzának helyesbítéséhez." (Papp-Váry Á. - Hrenkó P. 1989.). J. Cr. Müller Magyarország térképe hidrológiai tanulságait keresve, elsősorban a folyók és a tavak rajzolatára vagyunk tekintettel. Az 1. ábrán bemutatott térképrészleten jól követhetők a Duna és mellékfolyói Pozsony és Győr közötti alsószakasz jellegű kanyarulatai. A csallóközi Kis Duna Pozsonyt elhagyva egy nagyobb és három kisebb szigetet alkotva [Vízköz] Gutánál egyesül a Vággal. A Duna főága erőteljes kanyarulataival a Csallóközt és a Szigetközt osztja ketté. A Mosoni Duna Oroszvár és Győr közötti szakasza az utóbbit határolja. A Duna árterületén kialakult Csallóköz és Szigetköz, a folyó kanyarulataiból következtetve, alsószakasz jellegének megfelelően nagytömegű homok és kavics rétegekből álló folyóvízi üledéket rakhatott le, amely mind a vízszerzés, mind az építőanyag hasznosítás szempontjából figyelemre méltó. Az egykori meanderek peremén felszínközeli talajvízre számíthatunk. A vízhálózat vizsgálata alapján az ősvízrajzi kutatásokhoz is segítséget kaphatunk. A Duna Győr és Pest közötti szakasza a nagyobb ívű kanyarulatok alapján keményebb kőzetek között halad át, melyre a térképen is ábrázolt hegyek alapján figyelhetünk. Az Esztergom melletti Prímás szigetet egy keskenyebb Duna ággal határolja, míg a Szentendrei-sziget mentén mindkét Duna ágat azonos mértékűnek ábrázolja. A Szentendrei-Dunaágban két [Kecske sziget, Papp sziget], a Váci Dunaágban egy szigetet [Kompkötő sziget] tüntet fel. A Pest alatti Csepel-sziget két Dunaágát ugyancsak azonos szélességgel ábrázolja. A nyugati Dunaágban négy szigetet [a Háros-, az Ercsi melletti egykori-, az Adony melletti Nagy- és a Kulcsi-sziget], a Duna keleti ágában három szigetet [Molnár-, Angyali- és Milyó-sziget] jelöl, míg a két Dunaág összefolyásánál a Rácalmás melletti Nagy-szigetet tünteti fel. A kisebb-nagyobb szigetek megjelenítése a síkvidékre ért folyó lassúságára utal. A folyó menti üledékek itt is a vízszerzés, valamint az építőipar nyersanyagszükségletét megalapozó homok és kavics hasznosíthatóságára utalnak. A vízhálózat segítségével kijelölhetők az egykori árterek és a hegységszerkezeti (tektonikai) adottságokra is következtethetünk (Vitális Gy. 1986). A kisebb vízfolyások közül a Sárvíz lefutását a Koppány folyóig időszakos vízzel borítottsággal jelzi. A halvány jelzésű folyómeder nem egyenletes vízszolgáltatásra 1. ábra. J. Ch. Müller - eredetiben 1:550 000 ma. - Magyarország térképe dunántúli részlete 6