Hidrológiai tájékoztató, 2009

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Szlávik Lajos: A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlésének ajánlásai

A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlése ajánlásai 1. SZEKCIÓ VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS 1.) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés nagyon fontos feladata: az EU előírásainak, és a hazai előírásoknak a figyelembe vétele. 2.) A nemzetközi együttműködést már a vízgyűjtő feltárás kezdetén meg kell kezdeni a közös vízgyűjtőkön. 3.) A tájgazdálkodás módszerei jelentős mértékben segíthetik az integrált tervezést. 4.) A tervezési részegységek szintjén feltétlenül figyelembe kell venni a következő jelentős kérdéseket: - kavicsbánya tavak esetén komplex vizsgálatokra van szükség, - a tervezés esetén meg kell keresni a természetvédelemmel történő egyeztetés lehetőségét, - A területfejlesztéseknél a befektetői érdekek esetenként akadályozzák a környezetvédelmi szempontok érvényesítését. 5.) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben nagyon fontosak a jogi és a gazdasági szempontok. A jogérvényesítésben nagyon fontos a VKI szempontok figyelembe vétele. 6.) Energetikai vízkivételek esetén nem értünk egyet azzal, hogy a jogszabályokból kivegyék a visszasajtolási kényszert. 7.) A felszíni vizek monitorozását új alapokra kell helyezni az eddigi monitorozási tapasztalatok figyelembevételével. Szorosabbra kell fűzni a KÖVIZIG-ek és KTVF-ek együttműködését, hogy a VKI-ben előírt vízmennyiségi és vízminőségi monitorozási adatok közel egy időben keletkezzenek. A Vándorgyűlésnek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel foglalkozó plenáris ülése megvitatta a Bökényi Nyilatkozat aláíróinak (Magyar Mérnöki Kamara, Víziközmű Szövetség, Vízgazdálkodási Társulatok Szövetsége, Magyar Hidrológiai Társaság, Víz Világ Partnerség Magyarország) közös véleményét a vízgyűjtő-gazdálkodási terv nyilvános vitára bocsátott anyagairól. A vita alapján, a partnerekkel egyeztetett véglegesített véleményt megküldtük a tervezőknek, akik a vélemény egyes jelentős megállapításait azonnal, illetve nagyon gyorsan elkezdték figyelembe venni, amit köszönünk. A Vándorgyűlés óta nyilvánosságra hozott teljes vízgyűjtő-gazdálkodási terv véleményezése jelenleg folyik. Törekszünk arra, hogy a Bökényi Nyilatkozat aláírói újra közös vélemény kialakításával segítsék a tervezést. 2. SZEKCIÓ A DUNA-TISZA KÖZE VÍZGAZDÁLKODÁSÁNAK HELYZETE ÉS PROBLÉMÁI 1.) A Duna-Tisza közi Hátság vízgazdálkodási problémái csak a területfejlesztés, agrár- és gazdaságfejlesztés, természetvédelem, valamint a területhasználat összefüggéseiben értelmezhetőek. A beavatkozások ezek figyelembe vételével tervezhetők, és az érdekeltek bevonásával valósíthatóak meg. Az előkészített a mintaprojekteket meg kell valósítani! 2.) A Duna-Tisza közi Hátság összetett gondjainak finanszírozására a KEOP források önállóan nem alkalmasak. Szükséges egyéb, pl. a regionális és agrár források bevonása is. A pályázati források jobb koordinációja szükséges a Homokhátság komplex fejlesztési feladatainak eredményes támogatásához. 3. SZEKCIÓ FOLYÓINK VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS ÖKOLÓGIAI KÉRDÉSEI ÉS GAZDASÁGI SZEREPÜK 1.) A 2083/2003. (IV. 24.) Korm. Határozat az integrált folyógazdálkodás megvalósításáról alapján szükséges felújítani a tárcaközi bizottság munkáját, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eredményeinek figyelembevételével, és a nagyvízi mederkezelési tervek megvalósítása érdekében. 2.) A folyóval kapcsolatos vízügyi tevékenység esetén a közérdeket szolgáló állami feladatok (vízbázisvédelem, hajózás, árvízvédelem, belvízvédelem stb.) racionális végrehajtását akadályozza, hogy az állami tulajdon képviselője, az MNV Zrt. szakmai felülvizsgálatot gyakorol a legmagasabb szakmai szerv, a minisztérium felett. Az állami feladatok szakmai megalapozottságát felelősen csak az illetékes szakminisztérium képviselheti. 3.) Vízfolyásaink használati értékű tulajdonságainak (közlekedés, ökológiai potenciál, vízenergia, idegenforgalom stb.) kiaknázása a megújuló természeti források használatában időszerű feladatunk. 4.) A szekció javasolja, hogy az MHT állásfoglalását a MEH, mint kormányzati koordináló hivatal is kapja meg. 4. SZEKCIÓ ÁRVÍZ- ÉS BELVÍZVÉDELEM AZ ÁRVÍZKOCKÁZATOK ÉRTÉKELÉSÉRŐL ÉS KEZELÉSÉRŐL SZÓLÓ EU IRÁNYELV TÜKRÉBEN 1.) A folyók nagyvízi medreinek kijelölése, a kezelési tervek elkészítése - beleértve a jogi szabályozást - a folyó menti területhasználat legfontosabb feltétele. 2.) A folyamatban lévő árvizi kockázati értékelés (árvízi, belvízi, kisvízfolyások) elveinek megfelelően kell megújítani az ország vízkár-elhárítási biztonsági stratégiáját. A kidolgozás során figyelemmel kell lenni elsődlegesen a saját évszázados tapasztalatokra, vala57