Hidrológiai tájékoztató, 2009

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Szlávik Lajos: A Magyar Hidrológiai Társaság XXVII. Országos Vándorgyűlésének ajánlásai

mint az európai gyakorlatra. A munka végrehajtásának csak egységes metodika alapján van értelme. 3.) A vízkár-elhárítás szakterületén több ellentmondás van a jogszabályi előírások és a feladatellátás intézményi feltételei között, különös tekintettel a területi vízminőségi kárelhárításra. Szükségesnek tartjuk a jogszabályi háttér harmonizálását. 4.) A hiteles magyar vízgazdálkodási adatok tárolását a Vízügyi Adattárban kell megoldani. A vízgazdálkodási feladatokat (vízgyűjtő-gazdálkodás-tervezés, árvízi kockázatkezelés) csak hiteles adatok alapján szabad végrehajtani. 5.) A vízkár-elhárítási tevékenységnek legyen szerves része a legújabb technológiák alkalmazása (távérzékelés stb.). 5. SZEKCIÓ TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS 1.) A vízgazdálkodással kapcsolatos kutatási programok és eredmények nyilvánosságát meg kell teremteni, azok gyakorlati felhasználását szorgalmazni kell. 2.) El kell készíteni a műszaki történelmi értékeket jelentő szivattyútelepek kataszterét, állapotuk felmérését. Rangsorolni kell őket értékmegőrzés (funkció megtartás) szempontjából. Turisztikai jelentőségüket is figyelembe véve elő kell teremteni ezek fejlesztési forrását. 3.) Az időjárási anomáliák utóbbi időben tapasztalt felerősödése miatt fokozott figyelmet kell fordítani a települési vízgazdálkodásra - és ezen belül is különösen a hegy- és dombvidéki területeken - a helyi vízkárelhárítási feladatok eszközrendszerének javítására. 6. SZEKCIÓ VÍZELLÁTÁS, VÍZKEZELÉS 1.) A vízminőségjavító program terveihez képest jelentős az elmaradás, egyrészt nehéz a gazdasági háttér biztosítása, másrészt sok új technológia érkezik külföldről hazai tesztelésre. Törekedni kell 2-3 megbízható technika meghatározására és azok megfelelő publikálására. A víziközmű üzemeltetőknek figyelniük kell arra, hogy naprakész információik legyenek a kezelésük alá tartozó közművek állapotáról, hiányosságairól. A vízminőségjavító program végleges változatának kidolgozásához az üzemeltetők eddigi tapasztalatainak felhasználása feltétlenül szükséges. 2.) Általános törekvés a fertőtlenítés területén a klór valamilyen formában történő kiváltása. Ez, a mai technikai színvonalon a másodlagos szennyeződések esetleges előfordulása miatt még nem megoldott, de a technikák (UV, ózon, membránszűrés) alkalmazásával a klóradagolás minimalizálására kell törekedni. 3.) A biztonságos víziközmű szolgáltatás érdekében történjen meg - az eredeti tervek szerint - a víziközmű szolgáltatók akkreditálása. Ezt követően víziközmű szolgáltatást csak a 21/2002. (IV.25.) KöViM rendelet előírásainak megfelelő, az akkreditálási listában szereplő társaság, szolgáltató végezhessen." 7. SZEKCIÓ CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS -TISZTÍTÁS 1.) Javasoljuk, hogy ahol a feltételek lehetővé teszik, kerüljön előtérbe a szennyvíz újrahasznosítása (pl. biomassza előállítás) és ennek elősegítése céljából dotálását kiemelten kezeljék. 2.) Az ipari jellegű szennyvizeket kibocsátó vállalkozások esetében szükségesnek tartjuk a keletkező szennyvizek jelenleginél hatékonyabb előtisztítását a közcsatornába való bevezetés előtt, valamint ennek érdekében a szükséges jogszabályok megalkotását, illetve módosítását. 3.) Magyarországon keletkező szennyvíziszapok többnyire kiválóan alkalmasak a mezőgazdasági tápanyag-utánpótlására, talajszerkezet javításra és a víztartó képesség növelésére, valamint jelenős szerepe van a megújuló energia előállítása területén. Javasoljuk, hogy a szennyvíziszap mezőgazdaságban és erőművekben történő hasznosítása érdekében, a szennyvíziszap kerüljön ki a hulladék törvény hatálya alól. 8. SZEKCIÓ VÍZÜGYI KOMMUNIKÁCIÓ 1.) A vízügyi feladatokhoz kapcsolódó kommunikációs munka hatékonysága, a befektetett eszközök megtérülésének mérhetősége (ROI) érdekében szükséges egy konszenzuson alapuló célrendszer megalkotása, valamint a végrehajtáshoz szükséges humán, pénzügyi erőforrások és tárgyi eszközök biztosítása. Mindez segíti az üzenetek egységességének kialakítását és az alkalmazott eszközök szinergiájának kialakulását. 2.) A szekció megfontolásra érdemesnek taija, hogy a vízügyi ágazatot békeidőben is képviselje szóvivő, egy szakképzett kommunikátor személyében. Ennek haszna, hogy gyakoribb és hitelesebb megjelenést biztosíthatunk a médiában üzeneteinknek. 9. SZEKCIÓ A VÍZJOG IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI 1.) Szükség van a Minisztérium irányítása alá tartozó területeken a szakmai stratégiák meglétére és összehangolására (környezetvédelem-vízügy-természetvédelem), ideértve a célok, szervezetek feladatainak és hatásköreinek egyértelműsítését és a finanszírozás biztosítását. 58