Hidrológiai tájékoztató, 2009
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A délnyugat tibeti (Kína) mészképző hévforrások vizsgálata és kapcsolatuk a lemeztektonikai folyamatokkal
1. táblázat. A Tirtapuri karsztos mészképző hévforrások oldott összetevőinek táblázata ország Tibet (Kína) hely Tirtapuri hévforrás PH össz . oldott só Na'+K* Ca" Mg" Fe" Cl so„ HCOjPO, Hőmérséklet °C Víztipus Vizsgálat mg/l 7,23 1330 149,6 132 41,4 10,3 84,3 854 0,08 94"C Mészképzö karsztos hévíz MÁFI 2009.07. e.e.% 36,9 41,5 21,5 1,81 11,0 87,2 Mészképzö karsztos hévíz MÁFI 2009.07. nyom-e lemck Li Be B Al V Cr Mn Co Ni Cu Zn As Se Rb Sr Sb Cs Ba W Pb Mg/l 300 0.15 2665 0,34 0,05 0.59 14,2 0,11 0,2 0,46 0,27 84,6 0,2 109 1861 16,1 22,9 185 0,48 0.05 D É m 3. ábra. Vázlatos vízföldtani szelvény a Manaszarovari forrásokon és a forrásmészkő platón keresztül 1. Alapkőzet, 2. Sziklás magas part, 3. Folyó, 4. Alluvium, 5. Forrástó, 6. Hévízfeláramlási pályák, 7. Terasz anyag, 8. Forrásmészkő plató, 9. Paleo feláramlási pályák, 10. Paleo-hévforrások, 11. Lecsúszott mészkő, 12. Elfolyó forrásvíz A felszínre hozott oldott anyagok mennyiségei alapján az itt fakadó magas hőmérsékletű mészképző ásványvizek a magas hőmérsékletű mészképző karsztos hévizek típusába sorolhatók. A nyomelemek meghatározása szerint a források vize nyomelemekben is gazdag. Különösen a bór, lítium, stroncium, a bárium és a rubidium jelentkezett a vízben nagyobb mennyiségben. 2.3. A Manaszarovar tónál fakadó hévforrások ismertetése. E források a Manaszarovar-i tóhoz közel törnek fel a tóba ömlő kisebb folyó völgyében három önálló forráscsoportban, 4550 mtszf-i magasságban. A források részben magában a folyóban fenékforrásokként, részben pedig a folyó alacsony ártéri területein fakadnak. így e részeken fekvő források az árhullámok levonulása során időszakosan víz alá kerülnek. A 2009 júniusában a folyó alacsony vízállású volt, így ezek a források közvetlenül tanulmányozhatók voltak. Feltörésük környezetében kisebb-nagyobb sekély mélységű tavak alakultak ki és az ezekből túlfolyó víz a folyóba ömlik. A fentiekben leírtak alapján megállapítható, hogy a Manaszarovar-i hévforrások az erózióbázison fakadnak és ezen belül olyan fenékforrások típusába sorolhatók, amelyek egy része időszakosan szárazra kerül a folyó vízállásától függően (4. kép). A források vizét korlátozottan két fürdőépületben, fakádakban tisztálkodási célokra hasznosítják. Az előző közleményben ( Scheuer Gy.-Szentirmai L-né 2007) leírt két forrásmészkő előforduláson túlmenően az újabb megfigyelések szerint a folyó völgyében még további két helyen keletkezett mészkő, amelyek közül az egyik jelentős nagyságú. A négy egymástól független önálló előfordulás a jelenlegi völgytalp felett képződött. A négy előfordulás közül kiválási körülmények alapján három a kisebb mészkő kúpok típusába sorolható, míg a folyó bal partján egy jelentős nagyságú mészkő plató keletkezett a folyó egykori alluviális felszínén (5. ábra). Az itt felhalmozott forrásmészkő plató nagyobb mint amely a Tirtapuri forrásoknál keletkezett, továbbá kifejlődésében is alapvető eltérések figyelhetők meg. A mészkő kemény és hiányoznak a mésziszapos, laza rétegek. Ezek a kifej lődésbeli és nagyságban mutatkozó eltérések azt valószínűsítik, hogy az itt egykor (felső-pleisztocén) 53
