Hidrológiai tájékoztató, 2009

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A délnyugat tibeti (Kína) mészképző hévforrások vizsgálata és kapcsolatuk a lemeztektonikai folyamatokkal

ország Tibet (Kína) hely Manaszarovar tó melletti hévforrások PH össz. oldott só Ca" Mg" Fe" cr SO„ HCOJ PO 4 Hőmér­séklet "C Víztipus Vizsgá­lat mg/l 7,56 3860 1163,6 27,2 2,3 0,15 600 265 1650 0,09 45-50"C Natrium hidrogén­karbonáto s kloridos víz MÁF1 2009.07. e.e.% ­­96,3 2,7 0,37 34,2 11,2 54,6 Natrium hidrogén­karbonáto s kloridos víz MÁF1 2009.07. nyom-elemek Li Be B Al V Cr Mn Co Ni Cu Zn As Se Rb Sr Sb Cs Ba W Pb Mg/L 9,636 3,04 88,465 7.58 2,50 9,23 15,8 0,25 1,0 0,72 1,07 4730 2,34 695 2648 522 4195 96,4 29,5 0,25 2. táblázat. A Manaszarovar-i hévforrások vízvegyvizsgálati táblázata igen kiteij edt forrástevékenység volt dinamikus mész­képződéssel. A mészkőplató kb. 300 m hosszúságú, 150-200 m szélességű és meredek peremmel emelkedik ki a környezetéből. A hévforrásokból vett vízminta vizsgálata a 2. táblá­zatban közölt eredményeket szolgáltatta. A vizsgálati eredmények alapján a források vízkémiai­lag a nátrium hidrogén-karbonátos kloridos típusú vizek csoportjába sorolhatók magas nyomelem tartalommal. Ezek közül kiugróan magas a bor, igen magas a lítium, arzén, stroncium és a cézium továbbá magas a rubidium és az antimon. A vízkémiai összetétellel egyezően a ma már itt nem képződik mészkő és helyette a források környezetében nátrium-karbonát kéreg kiválás figyelhető meg. Miután a mai források környezetében jelentős forrás­mészkő előfordulások vannak, ebből az a következtetés adódik, hogy a források felszín alatti vízkörforgalmában olyan átalakulás ment végbe, a mélyben az árokrendszer­nél a lemeztektonikai folyamatokon belül, amelyek miatt a feláramlási pályák módosultak megváltoztatva ezzel a vízkémiai összetételt, és ez kiváltotta az üledékképződés alapvető típusváltását. Összefoglalóan megállapítható, hogy az indiai-kele­tázsiai lemezek ütközési zónája mentén a karsztos kőze­tekhez kapcsolódva a feltörő mészképző mai és egykori hévforrások, hidrotermák azt bizonyítják, hogy a mély­ben termál karsztosodási folyamatok mennek végbe az ütközési zónában lezajló magmás folyamatokkal össze­függésben. Ezzel magyarázható egyes nyomelemek szo­katlan felszaporodása a vizekben. Ezért rögzíthető, hogy a vizsgált hévforrások és jelentős mészkiválásaik a sub­dukcios folyamatokkal összefüggő a mélyben lezajló hi­drotermás karsztosodásnak nagy magasságban, hideg éghajlat mellett képződött felszíni akkumulációs megjele­nés formáját képviselik. A vizsgálatok eredményei azt is bizonyítják, hogy ez a típusú karsztosodás folyamata átmenetileg vagy végle­gesen megszűnhet egy adott körzetben az ütközési zóná­ban a mélyben lezajló gyors események hatására, ame­lyek átrendezik a vízáramlási viszonyokat, módosítva ez­zel a vizek kémiai tulajdonságait. Megállapítható még, hogy a világon oly gyakori a lemeztektonikával összefüg­gésben keletkezett karsztos hévforrásokkal és eseteiként világhírű lerakódásokkal (Mammoth hot springs, Pam­mukkale) állnak szoros genetikai kapcsolatban a vizsgált tibeti hévforrások egyedi jellemvonásokkal. Fentiekhez kapcsolódva hazai vonatkozásban általánosságban rög­zíthető még, hogy Kárpátokat és a Kárpát-medencét lét­rehozó lemeztektonikai történések és folyamatok (hegy­ség és medence képződés) alapvető és meghatározó sze­repet játszottak a hazai vízföldtani viszonyok létrehozá­sában és alakításában mind a múltban mind pedig a jelenben egyaránt. így a mai hévízi karsztos vízföldtani adottságok ennek a lemeztektonikával összefüggő föld­történeti fejlődési folyamatsornak jelenlegi fázisát, állo­mását tükrözik vissza. IRODALOM Próbáld F.-Horváth G. 1998: Tibet, in: Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza. ELTE. Eötvös Kiadó Bp. 141-146. Scheuer Gy.-Szentirmai L.né 2007: Dél-tibeti hévforrások és lerakódá­saik vizsgálata. Hidrológiai Tájékoztató. 64-67. Taylor Y. 1995: Tibet. Lanely Planet. Guidebook. 89-227. Waring G. A. 1965: Thermal Springs of the United States and other Co­untries of the World. A. Summary. Geological Survey Professional Paper. 492. 174-176. 54

Next

/
Thumbnails
Contents