Hidrológiai tájékoztató, 2009

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A délnyugat tibeti (Kína) mészképző hévforrások vizsgálata és kapcsolatuk a lemeztektonikai folyamatokkal

1. Völgy perem, 2. Folyó, 3. Folyóvízi hordalék, 4. Forrásvízi mészkő, 5. Aktív forrásterület, 6. Inaktív forráshelyek és feláramlási pályák, 7. alapkőzet. fokozatosan elnyelődik. Megfigyelhető még, hogy számos helyen nem tömör mészkő képződött, hanem mésziszap amely nagyrészt nem cementálódott illetve alig kötött (2. ábra). A völgy mészkő feletti szakaszán a völgyoldalakban magasabb helyzetben idősebb forrásmészkövek fordulnak elő jelezve azt, hogy a völgynek ez a része már korábban is valószínűleg a felső pleisztocénben paleo-hévforrások kilépésének területe volt. Az ezekből képződött mészkövek a jelenlegi völgytalp felett eredeti helyzetben kb. 8 m-rel magasabban képződtek. Egy részük a folyó bevágódása következtében nagy blokkokban megcsúszva alacsonyabb helyzetbe kerülve tanulmányozhatók. Ezek a kiválások a paleo-hévforrásokból képződött idősebb első generációs mészkőként értelmezhetők és az eredeti helyzetben a völgy oldalában kisebb platókat képeznek. így a vallási szent építmények (gompa, csorten) ezeken helyezkednek el és alattuk a mészkő közvetlenül tanulmányozható. Ez az első generációs mészkő, rétegzett tavi kifejlődést mutat. A mészkőben a réteglapok menti horizontális likacsosság jelentkezik és likacsok vízszintes nagysága esetenként 5-10 cm-t is elérik és 1—2 cm magasak, néha lencse alakúak. E likacsok a mészkő3. kép. Idősebb mészkő vörös vasas kis kúpokkal ben helyenként tömegesen fordulnak elő, máshol pedig teljesen hiányoznak. A likacsok genetikailag nem a növényzettel, hanem a feltörő víz igen erőteljes gázosságával magyarázható. Az idősebb mészkő felszínén elszórtan sorba rendeződve kis kb. 1—1,5 m magasságú vörös vasas kúpok oszlopok képződtek. Ezek megjelenése és forma változataik az itt feltörő hévforrás kiválásoknak egy igen érdekes és egyedi típusát képviselik (3. kép). A több generációs különböző korú forrásüledékek kiválásai alapján a tibeti Tirtapurinál is kimutathatók a hévforrások feltörési helyeinek átrendeződése a kiemelkedéssel összefüggő völgybevágódással. A paleo-hévforrások elapadását és áthelyeződésüket a mai területre a folyó kb. 8-10 m-es bevágódása idézte elő. Az erózió miatt a völgy alsóbb szakaszán új feláramlási pályák nyíltak meg és ezek mentén napjainkban is olyan magas hőmérsékletű karsztos hévizek lépnek ma felszínre, amelyekből a fent leírt jelentős méretű mészkőplató képződött a helyi erózióbázis felszínén. A hévforrásokból vett és hozott vízminta kémiai vizsgálata a MAFI laboratóriumában készült dr. Bartha András irányításával. A kapott eredményeket az (/. táblázatban) közlöm. 4. kép. A Manaszarovar-i tó legjelentősebb hévforráscsoportja nátrium-karbonát kiváltással. 52