Hidrológiai tájékoztató, 2009

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Sági Rajmund: A szegedi árapasztó tározó vízszín-csökkentő hatásának vizsgálata 1D és 2D hidrodinamikai modellek összekapcsolásával

A Q=550 m'/s beeresztő kapacitású oldalbukó hatására létrejött vizszintcsökkentés a Tisza Szeged szelvényében 2006-ban (173+590 fkm, MÁSZ:83.42 mB.f.) (A maximális tetőzési vízszintekhez viszonyítva) Szeged Q550 dh= -42cm, Q330 dh= -39 cm 2006 Maf 26 2006 War 31 2006 Apí05 2006. Apt 10 2006 Api 15 2006 Apr20 2006 Apr25 2006 Apr30 2006 May 05 Dátum -Szeged kalibráció (Gk06+HQ06) -Szeged 1. nyit. vált. (Gk06t+HQ06t1n550) Szeged 1. nyit. vált. (Gk06t+HQ06t1n330) Különbség (Q550 1. nyit. vált. - kalibráció) 1. ábra. Az 550 m

3/s beeresztő kapacitású oldalbukó hatására létrejött vízszintcsökkentés a Tisza szegedi szelvényében 2006-ban rosan egymáshoz kapcsolódó numerikus matematikai modellekkel közelítettem: A Tisza folyó hidrodinamikáját egy egydimenziós (1D) modellel, a megnyitási szelvény modelljét szegmenstáblán való szabad kifolyásként, a teljes nyitási magasságot elérve széles küszöbű bukón való átfolyásként, valamint a szegedi tározó feltöltődésének szimulációját egy egyszerű tározó-modellel (tározó-térfogati görbe felhasználásával) vizsgáltam HEC-RAS egydimenziós numerikus programcsomag segítségével. A „B" modellben a tározó hidraulikai hatásvizsgálatát (az „A" modellel ellentétben) a következő három egymáshoz kapcsolható numerikus hidraulikai modellekkel közelítettem: A Tisza folyó hidrodinamikáját az előzőhöz hasonló módon HEC-RAS egydimenziós (1D) modellel, a megnyitási szelvény modelljét széles küszöbű bukón való átfolyással (SWAN program szerint), valamint a szegedi tározó feltöltődésének szimulációját SWAN kétdimenziós (2D) hidrodinamikai modellel. A két programot szorosan nem, csupán fokozatos közelítéssel (iterációval), teljes szimulációk lefuttatásával váltogatva kapcsoltam össze. A vizsgálatokhoz felállított modellek bemutatása Elkészítettem a Tisza Tiszaug-Titel közti folyószakasz egydimenziós hidraulikai modelljét, a folyó diszkretizálásával (folyószakaszok és keresztszelvények), vízépítési műtárgyak (hidak, oldalbukók), tározók, mellékfeltételek és a számítási felbontás megadásával. Elkészítetten továbbá a tározó kétdimenziós hidrodinamikai modelljét, a terepmodell, az attribútum-térkép, a mellékfeltételek és számítási felbontás megadásával. Beépítetem a folyó és a tározó közti dinamikus kapcsolatot megvalósító oldalbukó műtárgyat. A programok a nyitási szelvény modelljét szélesküszöbű bukóképlettel számítják az átfolyó vízhozamokat. A modellekkel végzet vizsgálataim Az ,,A" modellben a szegedi árapasztó tározó hidraulikai hatásvizsgálatát végeztem el Q = 330 m

3/s és Q = 550 m

3/s vízbeeresztő kapacitású szegmens-táblás elzárású oldalbukó műtárgyakkal, a 2000. és a 2006. évi rendkívüli árvízi események kapcsán (1. ábra). A „B" modellben a szegedi árapasztó tározó hidraulikai hatásvizsgálatát végeztem el az „A" modellben meghatározott Q = 330 m

3/s és Q = 550 m

3/s vízbeeresztő kapacitású szegmens-táblás elzárású oldalbukó műtárgyak, a 2006. évi rendkívüli árvízi események során elért legjobb nyitási tervváltozataikkal. IRODALOM Krámer Tamás - Józsa János - Bakonyi Péter (1999): Artéri öblözetek töltésszakadást követő elöntési folyamatainak modellezése. Hidrológiai Közlöny 1999. 79. évf. 4. sz. 227-239. o. Szlávik Lajos (1998): Árvizek szükségtározása. Vízügyi Közlemények 1998., 80. évf. 1. füzet 21-59. o. Szlávik Lajos (2006): A Duna és a Tisza szorításában c. könyvben 126-243. o. KÖZDOK, Budapest Szlávik Lajos - Bakonyi Péter - Józsa János - Kovács Lajos - Krámer Tamás (2003): Az új árvízvédelmi lokalizációs tervek kidolgozásának módszertani alapjai. Vízügyi Közlemények 2003. 85. évf. 4. klnsz. 213-228 o. 45