Hidrológiai tájékoztató, 2009

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Zsóri Edit: Az Alsó-Tisza árvizeinek elemzése

Az Alsó-Tisza árvizeinek elemzése ZSÓRI EDIT Bevezetés A Tisza folyó kis esésénél fogva önálló egyéniség és nagymértékben eltér más folyók viselkedésétől. Ezért ez a rövid összefoglaló - egy hosszabb tanulmány részeként - a Tisza olyan tulajdonságait igyekszik megkeresni, amelyekjelentősen eltérnek más folyók viselkedésétől. Elsősorban a vízhozam-vízállás összefüggéseinek sajátosságait szükséges elemezni (a vízhozam-görbe érvényességét). Az alapkérdés az, hogy a Tiszán a nagyvízi időszakokban, mennyiben marad érvényben a vízhozamnak és a vízállásnak a vízhozam-görbével kifejezett öszszefüggése, és mi az oka, az ettől az összefüggéstől való gyakori eltéréseknek. Az ezredforduló környéki jelentős tiszai áradások - így többek közt az 1970. május-júniusi, az 1999. márciusi, a 2000. áprilisi, vagy a 2006. áprilisi árhullám alkalmából meglepőnek bizonyult a tapasztalat, hogy egyes régebbi árvizek igen nagy vízhozamaihoz képest mérsékeltebb vízhozamok mellett is lényegesen magasabb csúcs-vízállások alakultak ki a folyó alföldi szakaszának szinte minden vízmércéjén, mint ami az addigiakból várható lett volna. A részletes vizsgálat kideríti, hogy a fenti eltérések alapvető oka, hogy a Tisza a legritkább esetben van permanens állandó sebességű állapotban. Azonban sokkal gyakrabban közelíthető a Tisza folyó állapota a permanens, hely szerint változó sebességű vízmozgás állapotához, azaz tulajdonképpen duzzasztott vagy süllyesztett állapotban van. A duzzasztás és süllyesztés előfordulásának okai A Tisza árhullámai a folyó kis esésénél fogva hamar a duzzasztottság állapotába juthatnak. Emiatt, ha egy árhullámban a vízállások tetőzése felfelé is haladhat aminek egyenes következménye a fordított forgásirányú árvízi hurokgörbe is - s főként, ha ezt a Duna vízállásainak duzzasztó-süllyesztő hatása idézi elő, a legkésőbbi tetőzésnek nem a Tisza torkolatában, hanem ennél feljebb, a folyó meghatározható szelvényében kell bekövetkeznie. Az 1876-2006 közötti időszak nagyobb tiszai árhullámaira végzett statisztikai vizsgálat szemlélteti a tiszai árhullám-típusok sokféleségét, amely olyan különleges tulajdonságokat mutat, mely más folyókat általában nem jellemez. A számításban az említett árhullámok (folyókilométer szelvény szerinti) „grafikus menetrend"-jeiből dolgozva, a tetőzési vonalak formáit vizsgáltam, és számításba vettem azoknak a folyamatos előrehaladási irányhoz képest bekövetkező különböző rendkívüliségeit, mint a többágú keletkezést, a szétválást, az időbeli visszafordulást, vagy a felsoroltaknak különböző kombinációit. A nagyvizes időszakok tartományát vizsgálva - több más kutatás eredményével összhangban - arra az eredményre jutottam, hogy a folyó felső szakaszairól elinduló nagy árhullámok az esetek kb. kétharmadában nem a dunai torkolatban, hanem a folyó egy fentebbi szelvényében fejeződnek be. A titeli torkolat feletti befejeződés egyértelmű jele a dunai visszaduzzasztás hatásának. 2006 Mar26 2006 Mar31 2006 Apr05 2006.Apr10 2006 Apr15 2006 Apr20 2006 Apr25 2006 Apr30 2006 Way05 Dátum Szeged kalibráció (Gk06+HQ06) Szeged Tisza Q_2000 (Gk06+HQO6+QOOTug) Különbség (Tisza Q_2000 - kalibráció) 1. ábra. A 2006. évi hidrológiai eseményekbe illesztett 2000. évi tiszai árhullám hatására számított vízszín-növekedés a Tisza szegedi szelvényében 46