Hidrológiai tájékoztató, 2009

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Sági Rajmund: A szegedi árapasztó tározó vízszín-csökkentő hatásának vizsgálata 1D és 2D hidrodinamikai modellek összekapcsolásával

bázis és Barlang Fürdő fejlesztéséhez. Sajnálatos, hogy ezek eredményeit a napjainkig tartó fejlesztéseknél nem vették kellően figyelembe. A 70-es évek végétől a 80-as évek végéig „Forte - Seconda" 1979-től ismét növekszik a vízellátási célú kutak fúrása, amellett, hogy a bányászati, földtani célú vizsgálatok mennyisége és tartalmi követelménye is fokozódik. (Recsk, Visonta, Bükkábrány, Borsodi-medence, Nagyegyháza). Pécsi munkáink sikere nyomán a Dél-Dunántúlról is sok kútfúrási megrendelést kap a Miskolci Mély fúrósok. Az FA-12-es nagy átmérőjű fúróberendezéssel szerzett, műszaki fejlesztésekkel növelt tapasztalataink miatt, a fővárosi tervezők (VIZITERV, MÉLYÉPTERV), és beruházók (ERŐBER, OVIBER) sokszor egyedi megoldásokat is kívánó kútfúrásokat rendelnek meg (Nagymarosi Vízlépcső, Paksi Atomerőmű). A berendezés csúcsteljesítménye a Tiszavasvári Alkaloida gyár számára mélyített 150 m mélységű, 500 mm szűrő átmérőjűm kút. Részt vettünk az OVH által indított vízbázis védelmi programmban nagyátmérőjű kutak fúrásával is (Maros, Rába, Mura-kerka törmelékkúpok). Néhány alapfúrásból jelentős mennyiségű, vagy különleges minőségű kifolyó vizet kaptunk (Igal, Kornádi, Szirák, Bódvarákó). Borsodban a nagy reményekkel indult Dubicsányi és Sajómercsei szénkutatásoknál víztelenítő kutakat is fúrtunk. Az OFKFV Em. ÜV kiemelkedő vízbányászati tevékenységét a fúrásműszaki terület mellett élenjáró gépészeti műhely, geofizikai osztály, instant laboratóriumi tevékenység, áldozatos szállítási készültség is biztosította. 1981-ben nagyjelentőségű regionális célú partiszűrésűnek remélt vízkutatások indultak be, a tiszadobi átvágás és Szeged algyői részén. Ezekben az években a Geofizikai Osztály jelentős mennyiségű kút karotázst végez az egyre erősödő megyei vízmű vállalatok kútfúrási tevékenységénél és az üzemeltetési problémákkal küszködő regionális vízmű vállalatoknak. Néhány szakemberünk Mongóliában és Rwandaban vesz részt vízkutatási munkákban. Szombathelyen, a lignitkutatásban történt részvétel miatt, nagy számú ivóvizes kutat is fúrtunk. 1986-ban a Sárospatak-végardói, 1987-ben az egerszalóki melléfúrás koronázza meg a nagy múltú üzem hévízfeltárási tevékenységét. A régebbi kutak „elöregedése" miatt növekednek a kútvizsgálati és kútjavítási munkák. A 80-as évek végétől az 1993-as felszámolásig „Andante" 1988-tól a miskolci üzem ismét önálló vállalat lett. A küszöbön álló politikai és gazdasági változások miatt nagy volumenű vízbányászati programok hiúsultak meg. Még elkezdődik a Sajómercse-I. terület feszültség mentesítése. A gönci szerkezetkutató fúrás alapján „szódavíz" feltáró fúrás mélyül. A szombathelyi és mosonmagyaróvári vízkutatások is elkezdődnek. Utóbbinál a vállalati műszaki fejlesztés utolsó nagy eredménye a Duna kavicsterasz különböző szintjeire, préseléses védőcső süllyesztés mellett, öblítés nélkül, vákuum kanállal fúrt figyelő kutak létesítése. 1990-ben a cégből kivált a GEOKOMPLEX és a GEOSERVICE Kft. A visszaeső gazdaság és a bányászat leépítése miatt a Vállalat nem kerülhette el a felszámolást. A Miskolci Mélyfúró Vállalat és utódai 1950-93 között mintegy 1400 db. vízellátási és földtani- bányászati kutat fúrtak és vizsgáltak, valamivel több mint 228 ezer fm-el. Geológusai több mint félszáz nagyobb hidrogeológiai jelentést, szakvéleményt és legalább félezernyi fúrás kiértékelést készítettek. A szegedi árapasztó tározó vízszín-csökkentő hatásának vizsgálata 1D és 2D hidrodinamikai modellek összekapcsolásával SÁGI RAJMUND Bevezetés A Tisza árvízi szabályozását és a térség vidékfejlesztését célzó „Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése" program egyik legfontosabb célként a jelenlegi árvízi meder lefolyási viszonyai mellett a mértékadó árvízszintet 1 méterrel meghaladó árhullám 1 méterrel történő csökkentését irányozta elő. E célt a nagyvízi meder vízszállító képességének javításával és a tiszai ártéren megvalósítandó, 14 árapasztó tározóból álló tározó rendszer kiépítésével kívánják elérni. Ennek része a vizsgálatomat képező szegedi árapasztó tározó. A dolgozatom elkészítésének fő célja volt az ATIKÖVIZIG kezelésében lévő szegedi ártéri öblözet északi részén tervezett szegedi árapasztó tározó irányított nyitásaival előidézett, az Alsó-Tisza vidék, kiemelten Szeged város árhullám-képére gyakorolt vízszint-csökkentő hatásait vizsgálni. A vizsgálatokat az Alsó-Tiszán ez idáig mért legnagyobb, 2006. évi rendkívüli, és a harmadik legnagyobb vízszinteket eredményező 2000. évi árvíz segítségével, a meglévő adatok, a múltbéli tapasztalatok és numerikus hidraulikai modellezés felhasználásával végeztem el. Célom volt meghatározni mindkét árhullám során az elképzelt tározó azon optimális nyitási időpontját, amellyel Szeged városánál a legnagyobb vízszintcsökkentés érhető el. A tározó hidraulikai hatásvizsgálatának módszerei Az első módszerben („A" modell) a tározó és a folyó közti dinamikus egymásrahatást a következő három, szo44