Hidrológiai tájékoztató, 2009

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szlabóczky Pál - dr. Deák János: A 60 éve alapított Miskolci Mélyfúró Vállalat vízbányászati tevékenysége

év Földtani r a Vízellátási —A— Összes fúrás A Miskolci Mélyfúró Vállalat és utódszervezetének vízbányászati tevékenysége nagy teljesítményű (10 000m 3/d!), kavicsolt nagy szűrő­átmérőjű (1000mm) 40- 70m mélységű kutakat telepíte­nek, balöblítéses aknafüró technológiával. Erre a terület­re készült az első nagytérségi kétzónás hidrogeológiai védőidom terve, először hagyományos, majd számítógé­pes munkával is (MHT, VITUKI). Tanulságos „kudarc" volt a Keszegi Mészkőrögben mélyített 200 m-es meddő fúrás, mivel a hidrotektonikai és geofizikai mérések alapján kitűzött ponttól - felvonulási nehézségek miatt ­a fúrás tényleges helyét 30 m-el eltolták. A Diósgyőri Gépgyár sportlétesítményéhez a megrendelő által meg­határozott ponton mélyült fúrás porfiritet harántolt, de annak 38-50 m közötti repedésrendszeréből a szomszé­dos üzemekből leszivárgott cianidos vizet kompresszo­roztak. A 70-es évek elejétől vissza-visszatérő kútfúrási, kútvizsgálati feladatok adódtak a Borsodi Sörgyárnál. Az 1971. Évi Jelentés megállapítja: „Több jelentős ered­mény született, amelyben nagy része volt az 1971. okt.l­vel alakult (de már előzőleg is működő) Hidrogeológiai Szakosztály közreműködésének." 1973 első negyedévé­ben 100 db. próbakutat mélyítettünk a Fővárosi Vízmű­vek számára a Csepel-szigeten. Az időszak végén indul a tiszaberceli partiszűrésű kutatás a Nyíregyházi Regioná­lis Vízmű számára. 1972-74 között az OFKFV-Ém.Űv. végzi az OLEFIN Művek építésénél szükséges nagy ho­zamú (lm 3/sec!) talajvíz süllyesztést, a rendkívüli távol­hatás következményeinek vizsgálatával. Hasonló víztele­nítési munkákban vettünk részt a Hejőcsabai Cement Művek bővítésénél, a tervezett Bükkábrányi Külfejtés nyitó árok víztelenítésénél. Az OKGT megbízásából el­készítik az Ölbői széndioxid kutatás és készletszámítás hidrogeológiai-geofizikai jelentését. A szerteágazó és nö­vekvő műszaki tartalmú feladatok miatt a 70-es évektől megnő a kútfúráshoz, lyukvizsgálatokhoz, geofizikához kapcsolódó kérdések műszaki fejlesztése (OKGT, NME). Központi szervek kérésére a miskolci szakembe­rek több területen is dolgoztak Libanonban (Lugeon vizsgálatok, édesvíz kutatás). 70-es évek közepe - és vége között „Rubato" Az olajválság és a világ ércbányászatát érintő politi­kai fordulatok miatt ismét fő feladattá vált a szilárd ásvá­nyi nyersanyag kutatás, ami miatt a hidrogeológiai tevé­kenység a bányászati kutatások területére korlátozódott. Ezekből kiemelendők a sajómercsei barnaszén, a recski vegyes érc és a Mány-nagyegyházi szén-bauxit kutatások során, elsősorban a kutató fúrásokban végzett, illetve kútcsoportos hidrogeológiai vizsgálatok. A nagyegyházi területen dolgoztuk ki az ideiglenes cementezéses lyuk­fal kizárást a triász alaphegység feletti oligocén homok­kövekre. Az eocén program keretében a fővárosban több, hévíz termelésre is alkalmas „figyelő kutat" fúrtunk, amelyek nagyban bővítették a terület termodinamikai is­meretanyagát. Két recski kutatófúrásnál nagy hozamú sós-gázos hé­víz kitörést kaptunk. 1975-ben készült el a nagyrédei lig­nit előfordulás önálló hidrogeológiai jelentése, amely a visontai kutatásokkal együtt alapjául szolgált az azóta többször is meghatározott Gyöngyösi vízmű védőidomá­nak. Ebben az időszakban is mélyítjük a MÁFI alföldi ré­tegvízfigyelő kútcsoportjait, elkészítve azok alapdoku­mentációit is, csakúgy mint a KFH-s alapfurásoknál is. Mintaszerű peremi karsztvíz kutatásokat végeztünk a Bükk DK-i részein, ahol ugyan nem létesültek vízbázi­sok, de a kéziratos jelentések mindmáig a legtöbb telep­tani és karszthidraulikai információt tartalmazzák eze­kről a területekről. 1978-ban igen részletes mikrotektoni­kai méréseket végeztünk a Miskolc-Tapolcai karsztvíz­43

Next

/
Thumbnails
Contents