Hidrológiai tájékoztató, 2009

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szlabóczky Pál - dr. Deák János: A 60 éve alapított Miskolci Mélyfúró Vállalat vízbányászati tevékenysége

gálát. A szén és ásványkutatások csökkenése miatt, a miskolci mélyfúró elkezdi az ivó és üzemi vízellátást biztosító mélyfúrású kutak kivitelezését, eleinte mérsékelt sikerrel. Az 50-es évek elején a „falvak villamosítása" nyomán lehetővé vált a gépi szivattyúzás, a Mélyfúró Vállalat is közreműködött jó néhány falusi kút fúrásában, a Kútkataszter adatai szerint. Kútfúrási, hidrogeológiai szakképzett munkaerő hiánya miatt a Miskolci Egyetemen a Magyar Hidrológiai Társaság szervezésében hidrogeológus technikus képző esti tanfolyamot szerveztek. A tanfolyam vizsgaelnöke Mosonyi Emil professzor volt! A Fekete-völgyi kutatásoknál Porchet-féle vizsgálatot és laboratóriumi vízáteresztő képességi kísérleteket végeztek. Az 1959-es éves jelentés megállapítja: hidrogeológiai fúrások vizsgálatai nehéz körülmények között folytak, mert hasonló vizsgálatokhoz Vállalatunk sem felszerelés, sem megfelelő begyakorolt szakemberek dolgában nem voltak szükséges mértékben felkészülve. " Sok nehézséget okozott a közeli felhagyott bányaüregek miatti öblítő vízveszteség, és a nyugalmi vízszintek meghatározása rátöltéssel, vagy kanalazással. Az időszak végén indulnak be a Mátra-Bükkaljai lignit-, kutatások és a recski érckutatások hidrogeológiai munkái, amelyek önálló jelentés-fejezeteit is a Vállalat szakemberei készítik. Az 1960-as évek közepe-1970-es évek közepe „Forte - prima" A szénkutatások csökkenése miatt, a földalatti vizek feltárása kerül előtérbe, de a bányászati kutatásoknál is növekednek a hidrogeológiai feladatok. A 60-as évek második felében építőanyagipari, kőbányászati kutatások indulnak be (SZIKKTI, ÉSZAKKŐ). Ezekhez kapcsolódó hidrogeológiai feladatokat is meg kellett oldanunk. (Észlelő kutak, nyomjelzések, süllyesztőszinti vízvédelem). Növekszik a kistelepülések, mezőgazdasági, élelmiszeripari üzemek: ivóvíz, ipari víz, majd a hévíz kútfúrási igénye. A kellően sűrű iszappal történő ásványkutató magfúrási technológiáról át kellett állni a kútfúrási technológiai igényekre. Az Éves Jelentések szerint: 1966. évben tovább léptünk a korábbi évek vízkutatási munkáitól...ezzel bizonyosságot nyert a vízkutatás szerepének fontossága az Üzemvezetőség életében. " „A vízkutatásra alkalmas fúró berendezések kialakítása, valamint ezeknél foglalkoztatott dolgozók tapasztalat szerzése megtörtént." A hagyományos tömszelencés béléscsövezés gyakori meghibásodása miatt a fúrás műszaki vezetés kidolgozza az un. rejtett-rakatos csövezést, a Zsóry fürdő II. kútjánál pedig ültető-harangos kútkiképzést alkalmaztak a perforálandó csőszakasz tetején. A további munkaellátottság szempontjából is jelentős siker volt a két 200 m mélységű boldogkőváraljai kút több száz 1/p-s szabadkifolyású hozama, mivel azideig a központi vízföldtani szakvélemények rendre meddőnek ítélték a Tokaj-hegyaljai terület tufaösszleteit. A szerencsi hegységszerkezeti törés mentén és a Hegyalján további pontokon is kellő hozamú kutakat fúrtunk (Golop, Megyaszó, Bekecs, Szerencs, Hercegkút), majd ugyanilyen vulkanotektonikai meggondolások, felszíni térképezés és geoelektromos mérés alapján, a Tokajhegyaljai Borkombinát befejezéséhez közeledő Tolcsvai Üzemét mentettük meg egy esetleges botránytól. Ebben az időszakban politikai-hatalmi eszközzé vált a nehézipari munkásság lakóhelye közelében hévízkutak füratása. Ezeket azonban nem előzte meg kellő szakmai előkészítés, geofizikai mérés, így a fúrások nagy része nem érte el a célját. (Petőfibánya, Susa, Alsó-Szuha, Tardona). Máshol - a pénzügyi és politikai kockázat miatt - elvetették a továbbfürási javaslatot (Aggtelek, Serényfalva, Kazincbarcika). Évtizedeken keresztül visszatérő feladat volt a Mezőkövesdi Zsóry fürdő, majd a Sárospatak-Végardói fürdő meleg és hidegvíz ellátása, újabb kutak mélyítésével, a meglévők aktiválásával, kúthidraulikai kísérletekkel, az ehhez szükséges műszeres hidrodinamikai és karotázs vizsgálatok széleskörű bevetésével. Az energia igények növekedése miatt feszített ütemben haladnak a Mátra-Bükkaljai lignitterületek kutatásai, az un. „pánsípos" elrendezésű termelő-figyelő kútsor csoportok telepítése és hidraulikai vizsgálata, több tucatnyi feltörő vizű lignitkutató fúrás ideiglenes, vagy kiépített „hidrós" vizsgálata. Az összefoglaló földtani és készletszámítási jelentések hidrogeológiai fejezetei és hatalmas adat mellékletei képezik a Bányászati Kutató Intézet és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet idevágó későbbi munkásságának alapját. A terepi megközelíthetőség nehézségei, a nagymélységű, de kis átmérőjű fúrások és a mély vízszintek miatt sok nehézséggel és energiával járt a recski érckutatás, OFKFV által kivitelezett félszáz fúrásának hidrogeológiai vizsgálata, amit praktikusan a geofizikai lyukműveletekkel együtt végeztünk és értékeltünk. A miskolci mélyfúrások szerteágazó szakmai felkészültsége leginkább talán a karsztos, hasadékos hévízkutak telepítésénél érvényesült. Ezek: általános földtani ismereteken alapuló felszíni geológiai és geofizikai kutatások (ELGI), a geoműszaki tervezések, a fúrópont kitűzés felvonulási, balesetvédelmi és a majdani üzemeltetői szempontjai, a biztonsági béléscső rakat, kútteljesítményt meghatározó megfelelő beépítése, a vízadó szakasz karotázs alapú kijelölése, vízhozam növelő műveletek, majd a kútkiképzés utáni fizikokémiai vízvizsgálatok, kútfej kialakítás, a túlfolyás elvezetése. Emlékezetes sikerek voltak 1966-ban a Miskolc Szabadság-téri, majd Eger Népkert-II./A, a Miskolc-Tapolcai Strandfürdő, a Miskolc egyetemi, illetve az Orosháza térségi hévízkút fürások, a békéscsabai Árpádfürdő hévíz kútjának ráfürásos aragonit eltávolítása. A 70-es évek elején indul, az azóta is példátlan méretű és műszaki igényességű Pécs térségi pellérdi, tortyogói ivóviz termelő kútak telepítése, ahol a vízadó réteg szemcseszerkezete és mélysége miatt ragasztott kavicsszűrő kerül beépítésre. A rohamosan növekvő miskolci vízigények ellátása céljából új területet tárnak fel az OFKFV, Miskolci Vízművek és az OVIBER szakemberei Alsózsolca és Sajólád térségében. Utóbbi talaj- és sekély rétegvíz termelő rendszere nem a hagyományos mérnöki, sok kutas, partiszűrésű megoldást követi, hanem vízbányászati szemlélettel, folyóktól távolabbi kavicsmezőben az elkülöníthető vízminőségű szintekre, 42