Hidrológiai tájékoztató, 2008

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Pálfai Imre: Néhány szó a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról, különös tekintettel a vízgazdálkodásra

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK Néhány szó a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról, különös tekintettel a vízgazdálkodásra DR. PÁLFAI IMRE Az éghajlatváltozásra való fölkészülés jegyében Magyarországon - a nemzetközi kötelezettség-vállalással összhangban - nemrégiben elkészítették a 2008-2025 időszakra vonatkozó Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS), amelyet 2008 tavaszán az Országgyűlés 29/2008. (III.20.) OGY határozatával - egyhangúlag elfogadott. Az ebben körvonalazott feladatok közül számos feladat vízgazdálkodási jellegű, vagy szorosan kapcsolódik vízgazdálkodási kérdésekhez is. Ezeknek a zöme a változó éghajlathoz történő alkalmazkodás nagy feladatcsoportjába tartozik, de a vízgazdálkodás néhány vonatkozásban az éghajlatváltozás mérsékléséhez is hozzá tud járulni. Az éghajlatváltozás mérséklése Az éghajlatváltozás kockázatának korlátozását az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésével lehet elérni. A vízgazdálkodás ehhez például az energiahatékonyság és az energiatakarékosság növelésével (más szóval a fajlagos energiafelhasználás és az energiafogyasztás csökkentésével), valamint a megújuló energia térnyerésének elősegítésével járulhat hozzá. Az előbbiek közé tartozik többek közt a szivattyús vízszállítórendszerek korszerűsítése, a víztakarékos technológiák kidolgozása és elterjesztése a lakossági és az ipari vízellátás, továbbá a mezőgazdasági vízgazdálkodás terén. Ide sorolhatjuk még a közlekedési kibocsátások mérséklése érdekében a kombinált áruszállításra történő átállást, amelyhez jobban ki kell használni a vízi szállítás lehetőségeit. Az alternatív megoldásokhoz tartozik - a biomassza, a szélenergia stb. mellett - a geotermikus energia és a vízenergia nagyobb arányú felhasználása. A NÉS szerint Magyarországon 2020-ig az alternatív energiatermelés súlya a teljes energiafogyasztáson belül legfeljebb 16 % lesz, tehát alatta marad az EU átlagaként meghatározott 20 %nak. A geotermikus energia a kedvező magyarországi adottságok miatt a jövőben kitörési pont lehet a megújuló energia elterjedésére vonatkozó célok teljesítéséhez. A vízenergiával azonban, mint érdemleges alternatív energiaforrással, a NÉS nem számol (!), mondván, hogy a ténylegesen kiaknázható vízenergiában meglehetősen szegény az ország, ugyanakkor a vízenergia hasznosítása sok műszaki és természetvédelmi problémát is fölvet. Alkalmazkodás a változó éghajlathoz Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás vízgazdálkodási feladatai egyrészt abból fakadnak, hogy a szárazabbá és melegebbé váló nyarak miatt valószínűleg gyakrabban és egyre többet és több helyen kellene öntözni, ugyanakkor a vízkészletek csökkenésével is számolni kell. Ilyenformán megnövekszik a biztonságot nyújtó víztározás szerepe, továbbá a vízszolgáltató rendszereknek a vízveszteségek csökkentését célzó korszerűsítése. A téli félév csapadéka, és így az árvízi lefolyás is, a hosszú távú prognózisok szerint a Kárpátmedencében növekedhet, ezért az árvízvédelmi biztonság fokozása is fontos része az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak. E téren sokat segíthet a Tiszavölgyben a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program megvalósitása. Ez a program egyrészt az árvizek lefolyásviszonyainakjavítását, másrészt a víz tározókba vezetését és visszatartását célozza. Az árvizekhez hasonlóan növekedhetnek a téli-tavaszi belvizek is, ezért a vízkormányzás-vízvisszatartás-tározás feladatai kiemelten kezelendők. A NÉS szerint a vízgazdálkodásban az alábbi intézkedéseket feltétlenül szükséges megtenni: • Új, víztakarékossági módszereket kell kidolgozni. A takarékosságot hirdető kommunikációs kampányokat kell indítani. A vízhasználat hatékonyságát növelni kell részben technológia-váltással, részben pedig ism eretterjesztéssel. • A vízvisszatartást elő kell mozdítani, egyrészt a belvízrendszerek működésének komplex kezelésével (pl. altalaj lazítás, elvezetö-és csatornarendszerek felülvizsgálata és esetleges felújítása vagy felszámolása), másrészt a vizes élőhelyek megőrzésével, helyreállításával. • Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program megvalósítása. • Az EU Víz Keretirányelv éghajlatváltozással kapcsolatos összefüggéseinek kiemelt feladatként történő kezelése, elsősorban az éghajlatváltozás-vízminöségvízhasznosítás és jó ökológiai állapot kapcsolatrendszerben. • Az EU Árvíz Irányelvben előírt árvízi kockázati térképek és kockázatkezelési tervek elkészítése. • A felszín alatti, karsztra alapozott vízellátás fokozott figyelmet és jelentős beruházásokat valamint képzést igényel a lezúduló nagy esők növekvő száma miatt a biztonságos vízellátás érdekében. • Az ipari vízhasználat terén szükséges megvizsgálni, hogy mely szektor terén lehetséges a vízhűtéses technológiáról áttérni más technológiára, és ahol lehetséges, ott ösztönözni kell azt. • A csatornarendszereket alkalmassá kell tenni a hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadék befogadására. 39