Hidrológiai tájékoztató, 2008

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Szinay Miklós: Gondolatok a belvízről

• Az éghajlatváltozás összetett hidrológiai következményeit fel kell tárni és a tudásalapot bővíteni kell, különös tekintettel a Duna és a Tisza vízrendszereinek nemzetközi együttműködést igénylő területeire. A mezőgazdaságban szükséges intézkedések közül vízgazdálkodási vonatkozásai miatt kettőt emelünk ki: • Takarékos öntözéstechnológia, belvíz- és aszályveszély megelőzését szolgáló többhatású művelés. • Aszálykárok ellen információs rendszer kiépítése, a leginkább érintett régiókban víz-visszatartás és a folyamatos növénytakarás biztosítására, vizes élőhelyek visszaállítása. Érdekes, hogy a NÉS - az aszálygyakoriság és az aszályerősség várható fokozódása ellenére — az intézkedések sorában nem említi az öntözés területi kiterjesztésének szükségességét (talán az öntözés jelentős energiaigénye miatt?), viszont - egy keretes részben - részletesen foglalkozik a Duna-Tisza közi Homokhátság problematikájával. A NÉS szerint „a hőmérséklet a DunaTisza közén a globális értéknél nagyobb mértékben fog növekedni, és a Homokhátság az ország egyik legsérülékenyebb vidéke. A következő 30 év során a térségben az évi középhőmérséklet 0,5-1,9 C fokkal növekedhet, és ezzel párhuzamosan a csapadék mennyisége várhatóan közel 10 %-kal csökkenni fog, illetve jellemző lesz a szélsőségek gyakoribb előfordulása - növekedik a szárazabb és csökken a csapadékosabb évek száma." A NÉS a továbbiakban leszögezi, hogy a Duna-Tisza közi Homokhátságon a klímaváltozás várható negatív hatásaihoz való alkalmazkodás „központi eleme: a helyi vízkészletek megtartása és a vízutánpótlás lehetőségeinek megteremtése, valamint a földhasználat ésszerű átalakítása, amelyek egyaránt szolgálják a térség természeti adottságainak megőrzését, illetve a táji erőforrások fenntartható hasznosítását. A térség válsághelyzetből való kilábalására komplex vidékfejlesztési programot kell készítem, amely konkrét intézkedésekkel segíti a térség gazdasági, szociális és környezeti problémáinak megoldását. " A területfejlesztés és a térségi területrendezés tervezésének szabályozása során is adódnak vízgazdálkodási vonatkozások, így például (ugyancsak a NÉS szerint): • a nagyvízi medrek (árterek, hullámterek) és parti sávok beépítésének elkerülése, a vízelvezetés és tározás érdekében, • a belvízjárta területek beépítésének elkerülése, • a csapadékvizekkel való gazdálkodás előmozdítása, • átfogó kockázatelemzések végzése az egyes kritikus infrastruktúra típusokra. A NÉS az állami kutatásfejlesztési feladatok közé sorolja a hazai éghajlat- meteorológiai és klímaváltozási hidrológiai kutatások kiemelt támogatását, az előrejelzések pontosítása és hitelességének megalapozása érdekében. Ugyancsak lényegesnek ítéli az éghajlati alkalmazkodás hazai nyílt tudásbázisának hálózati formában megvalósítható fokozatos kialakítását, az információk teljes elérhetőségét. Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz a NÉS melléklete a vízgazdálkodást illetően az alábbi két fő intézkedést fogalmazza meg: • A vízi létesítmények engedélyezési és üzemeltetési rendszereinek felülvizsgálata, regionális vízbiztonsági rendszertervek kidolgozása. • A települési csapadékvizek okszerű kezelése, az elvezető rendszerek szükség szerinti felülvizsgálata és alkalmassá tétele a hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadék befogadására. A kormány a NÉS végrehajtása érdekében Nemzeti Éghajlatváltozási Programot (NÉP) készít és fogad el, amely két évre érvényes. A program kidolgozását és megvalósítását a kormányon belül a környezetvédelemért felelős tárca koordinálja. Gondolatok a belvízről DR. SZINAY MIKLÓS a Magyar Mérnöki Kamara (Egylet) alapító tagja és hidrológus szakértője A BELVÍZREFORM-nak átkeresztelt Kurcai és Dobai belvízöblözet rekonstrukciójáról készült műszaki elképzelés és 1966-os alapú Közgazdasági értékelés, valamit a VITAANYAG Magyarországi jelentős vízgazdálkodási kérdéseiről az EU Víz Keretirányelv 14. cikke szerint előkészítetten közkézen forognak a szakmában. Ezen szakmai anyagok vitájához karakterisztikusan megfogalmazva néhány gondolatsort a Mérnök Újság 2007 és 2008 évfolyamaiban tettük közzé, valamint mediátori feladatelképzeléssel közkézen forog a következőkben leírt megvitatandó gondolatok. Az összehasonlító táblázat a vízzel való gazdálkodásban az 1874-től alkalmazott hungarikum belvízgazdálkodás és az 1879-től (Colding, Dánia) alkalmazott nemzetközi szivárgáshidraulikai eljárások (MÉLYÉPTERV által 1970-től hazánkban bevezetett meliorációs, talajvízháztartást szabályozó, csapadékhasznosító eljárásokkal) között. Ezeket a tényezőket mezőgazdasági táblánként kellene összehasonlítani, vagy legalábbis öblözetenként, illetve vízgyűjtőként: A karakterisztikus megfogalmazás azért szükséges - nagyon sok átmeneti állapot működése ellenére! - mivel mediátori szerepkörrel különböző miért (?) kérdéseket fogalmazhatunk meg, melyekre egyértelmű szakmai válaszok nem születtek. A Miért kérdéscsoportokból néhány megválaszolatlan kérdés: - Miért nincs a belvízrendezésnek olyan vízügyi műszaki megoldása 134 éve, ami legalább egy belvízöblözetben megszünteti a belvízkárt? 40