Hidrológiai tájékoztató, 2008

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Vízügyi évfordulók 2009-ben

1909. szeptember 5. Tiszadob határában, az ármentesítő töltés oldalában leleplezték gr. Andrássy Gyula egykori miniszterelnök, társulati elnök emlékművét. Az ünnepélyes avatáson Fekete Márton, a Tiszavölgyi Társulat titkára méltatta Andrássynak a társulati mozgalomért kifejtett tevékenységét. 1909. december 18. Egyéves előkészület után az érdekelt ármentesítő és más vízitársulatok megalakították a Dunavölgyi Vízi Társulatok Szövetségét. Elnökké gr. Cziráky Bélái, a Rábaszabályozó Társulat elnökét választották. 1909. A Soroksári Dunaág Budapest - Tass közötti szakaszán folyó vízszabályozási munkák irányítására létrehozták a Soroksári Dunaág Rendezési Munkálatainak Kirendeltségét. 1909. A balatoni kikötők kiépítése és bővítése érdekében első alkalommal került állami nagy kotróhajó a Balatonra. 1909. Megkezdte működését a budapesti műegyetem Vízgépészeti Tanszékének első hidraulikai laboratóriuma. 1909. A Tisza ez évben meginduló kisvízi szabályozása során a tiszavezsenyi gázló rendezésénél alkalmaztak először hosszabb szakaszon iszapoltató rőzsesátrakat, amellyel a kotrás révén előállított vízmélység rögzítését oldották meg sikerrel. 1909. Korbély József egy tanulmányában kimutatta, hogy a Körös és a Maros nem csupán a Tisza „tetőző árvízi magasságára van befolyással, hanem a tetőzés idejére is." A két folyó nagy áradásainál az árvíz Szegeden előbb tetőzik, mint Csongrádon. 1909. A kormány a jövedelmező gazdálkodási ág meghonosítása és népszerűsítése érdekében két kertészeti öntözőtelepet létesített, az egyiken a Dunántúlon Balatonkilitinél, a másikat pedig a Nagyvárad melletti Biharszentjános község határában. 1909. Az osztrák-magyar államvasút-társaság resicai vasgyára - saját energiaigénye kielégítésének biztonsága érdekében - a Berzava völgyében öt évvel korábban kiépített erőművének teljesítőképességét is némiképp növelve Ferencfalvánál egy 27 m magas völgyzárógátat épített. 90 éve 1919. március 21- augusztus 1. A Magyar Tanácsköztársaság fennállása alatt az állami vízügyek legfőbb irányítója, a Földművelési Népbiztosság vízgazdasági osztályának vezetője, Bogdánfy Ödön volt. 1919. április-június Rendkívüli árhullámok haladtak le a Tiszán, a Körösökön és a Maroson. A Tisza Tiszafüred felett átlag 25 cmrel maradt el az addigi legmagasabb 1888. évi árvíztől, míg az alább fekvő szakaszon átlag 50 cm-rel meghaladta a korábbi maximumot. A tiszai árvédekezést nehezítették a Tanácsköztársaság haderői és a román királyi csapatok közötti harcok, mert sok helyen a védelmi vonalat a tiszai töltések jelentették, amelyek így a hadműveletektől is sérültek. A szolnoki hidat ekkor robbantották fel, s Csongrádon hajókat süllyesztettek el. Május 13-án Tiszasasnál a vöröskatonák átszakították a Szolnok-Csongrád Tiszabalparti Ármentesítő Társulat tisza-köröszugi öblözetének védtöltését. Ezzel közel 20 000 kh-nyi terület került víz alá. A Körösökön levonuló árvíz is „korszakos" volt. Ennek hatására határozta el a Fehér-Körösi Ármentesítő Társulat a töltéskorona szintjének egy méterrel való megemelését. A Maros árvize viszont alatta maradt a korábbi csúcsnak. A Szamos áradása abnormálisan magas volt, a Bodrogé közepes. Az árvízi tapasztalatok alapján a tiszai gátak 1895-ös méreteihez képest újabb méretnövelést rendeltek el. 1919. május A Dunai Hajózási Parancsnokság ellenőrzése alatt megszervezték a Szövetségközi Dunabizottságot, melynek tagjai Anglia, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Államok képviselői voltak. 1920. február 1.-től a Bizottságot létrehozói olyan intézménnyé alakították, mely a kereskedelmi forgalom újjászervezése érdekében a dunai hajózási kérdésekben teljhatalommal rendelkezett. A Bizottság székhelye 1919. májustól 1922. februárig Budapesten volt. 1919. június 6. t Kvassay Jenő (Budapest) gépészmérnök, négy évtizeden keresztül a hazai vízügyek legfőbb irányítója. Sírja ma az őrbottyáni temetőben található. (* Buda, 1850. július 5.) 1919. június 28. A Versailles-i (Trianoni) Békeszerződés 331. cikkelye a Dunát Ulmtól a torkolatig nemzetközinek nyilvánította. 1919. augusztus 16. * Illés György (Vasvár), mérnök. 1944-1948. között a Balatoni Kikötők Felügyelőségén dolgozott, később magánmérnökként tevékenykedett. 1953-tól az OVF (OVH) főmérnöke, főosztályvezetője, majd főigazgatóhelyettese (elnökhelyettese) lett. Az ő közvetlen vezetésével jött létre a hazai vízellátás-csatornázás egységes szakmai irá69