Hidrológiai tájékoztató, 2008

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: Vízügyi évfordulók 2009-ben

nyitása, alakult ki a vizminőségvédelem szervezete, s fejlődött ki a regionális vízellátó szervezetek hálózata. 1976-1985-ig a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke volt. (t Budapest, 1998. január 18.) 1919. Gödöllőn az Állami Burgonya Kísérleti Telepen megépült az első magyarországi permetező öntözőtelep. Vizét a Rákos patakból szivattyúzták. A homokos talajon kétszer akkora termést (53, illetve 108 q) értek el, mint az öntözetlen területen. 1919. Csillaghegyen langyos hévíz-forrásokra települve - egy korábbi kis természetes tó helyén - három betonmedencét építettek. (Csillaghegyi Árpád strandfürdő). 80 éve 1929. január 1. A hazai folyók vízrajzi viszonyainak nyilvántartásával és kutatásával foglalkozó Vízrajzi Osztályt átszervezték, s Zuber Ferenc igazgatása alatt létrehozták a Földmívelésügyi Minisztérium fennhatósága alá tartozó Vízrajzi Intézetet. Az Intézet feladata lett - többek között - a szükséges adatok összeállítása a dunai államok rádióadói által ugyancsak ez évtől megkezdett napi, meghatározott órarend szerinti vízállás-jelentések sugárzásához. 1929. március A Dunai Állandó Vízügyi Bizottság (CRED) kezdeményezésére megindult a Duna vízrendszerében a rádiós vízjelző szolgálat. 1929. április Az országgyűlés által jóváhagyott III. tc. 15 évre előre meghatározta a vízi munkálatokra (mederszabályozási és víziút-fejlesztési) fordítható állami költségvetési kereteket, s előirányozta a Hármas-Körös második (békésszentandrási) vízlépcsőjének megépítését. 1929. június Az osztrák vizimunkákkal összhangban a Lajta Vízrendező Társulat megkezdte a Lajta szabályozását. A következő év áprilisában befejezett munka során az árvizek levezetésére két medret alakítottak ki a folyó számára. Az egyiken malmokat és öntözőműveket helyeztek el, míg a másiknak (a régi Megyei Kanálisnak) az árapasztás feladatát szánták. 1929. július 27. Befejeződött a 63,5 km hosszú, s kis emésztőképességű Túr új medrének kiépítése. A 11,5 km hosszú új Túr-csatornát br. Kende Zsigmond, néhai társulati elnökről nevezték el. A 12 hónapos munka során 1 350 000 m

3 földmunkát végeztek. A Túr szabályozásának keretében megépült a tiszai torkolatban az ún. torkolati bukógát. 1929. augusztus 2. Faller Gusztáv főmérnök vezetésével Debrecenben befejeződött az I. sz. hévízforrás 1737 m mély feltárása. A gyógyhatású vizet a következő évben a nagyerdei gyógyfürdőbe vezették, majd a víz hasznosítására 1932-ben megépült a strandmedence és a fedett uszoda. 1929. szeptember 1. A Balatoni Szövetség - Kaáli Nagy Dezső tervezésében és kivitelezésében - felállíttatta Balatonföldváron, a kikötő melletti parkban a Balaton első kormánybiztosának, Kvassay Jenőnek emlékművét. Az avató beszédet Kaáli Nagy Dezső, a balatoni kikötői felügyelőség vezetője tartotta. 1929. október 13-18. Budapesten tartotta kongresszusát a Nemzetközi Orvosi Hidrológiai Társaság. A kongresszus elnökévé Korányi Sándor professzort választották. 1929. A Balaton vizének baktériumtartalmáról, valamint a Tihanyifélszigettől mintegy 400 m távolságban, júliusban vett víz- és iszapmintákból kitenyésztett baktérium-populáció összetételéről közzétett tanulmányában („Vizsgálatok a Balaton vizének baktérium-tartalmáról") először Zih Sándor számolt be a tudományos közvélemény előtt. 1929. Magyarországon az első talajvízszint-megfigyelő csőkúthálózatot kiépítését kezdte meg Rohringer Sándor műegyetemi professzor a Duna-Tisza közén. A Széchenyi Tudományos Kutatási Alap támogatásával indított munkát (149 kút kiépítését) 1934-ben fejezték be. A kutatás célja a tervezett alföldi erdőtelepítések hatásainak tisztázása volt. 1929. Megjelent ,,A gyógyfiirdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről és az ásvány- és gyógyforrásokról" szóló XVI. tc., amely először tisztázta az ásvány- és gyógyvíz fogalmát, rendezte a fürdőügy hiányosságait és szabályozta a mesterséges ásványvizek forgalmazását. A törvény és a hozzá kapcsolódó miniszteri rendeletek végrehajtása sokat segített Budapest fürdővárosi rangjának elismertetésében. (Bp.-i Lexikon, 367.

p.) (MF) 1929. Az előző évi sikondai szénkutató fúrás közben talált 35 °C-os vízre alapozva megépült a 12 x 30 m-es medence. A medence mellé kabinokat építettek és kádfürdőt is működtettek. 1930-ban 35 szobás szállodát emeltek a fürdő jobb kihasználása érdekében. 1929. Többszöri leállás és újrakezdés után befejeződött a Soroksári Duna-ág rendezése, amelyet még az 1904. évi XIV. tc. rendelt el és amely munkát 1910-ben indítottak meg. 70