Hidrológiai tájékoztató, 2008

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Sági Rajmund - Zsóri Edit: A Tisza 2008. évi nyári árhulláma

A Tisza 2008. évi nyári árhulláma SÁGI RAJMUND - ZSÓRI EDIT A Tisza áradásainak időszaka általában elkerüli a nyarat: a július és augusztus hónapokat. A teljes folyóra kiterjedően a télvégi-tavaszi áradások, a késő-tavaszi, olykor zöldárnak is nevezett áradások a legjellemzőbbek. Ezek mellett ritkábban, és inkább csak a Felső-Tiszán fordulnak elő őszi áradások, esetleg a tél közepén keletkező olvadásokból származó kisebb áradások. Télvégi-tavaszi árhullám volt pl. legutóbb a 2000, és a 2006. évi nagy árvíz, késő-tavaszi, nyár eleji árhullámok folytak egybe 1970-ben, sót abban az évben tél-végi nagy árhullám is megelőzte ezeket. Az őszi árhullámok sorában nevezetes volt az 1998. évi „novemberi árvíz", amely előképe lehetett a 2001. évi márciusi, katasztrófával is járt télvégi beregi áradásnak. A két nyári hónapból azonban a teljes XX. századból csak négy alkalommal lehet tudomásunk árvízvédelmi készültséget elérő tiszai árhullámról: Ezek közül az 1980. évi az említésre méltó. Az is csupán azért, mert a KettősKörösön gátszakadás keletkezett. 1975-ben a Maros román és magyar szakaszán haladták meg a vízállások az LNV addigi szintjeit, román területen több katasztrófával, de a Tiszán abban az évben még a duzzasztóművek működését sem kellett szüneteltetni. Az elmondottak miatt érdemes figyelmet szentelnünk a 2008. nyarán kialakult tiszai árhullám levonulásának, attól függetlenül, hogy az Kisköre alatt már nem haladta meg az árvízvédelmi készültség szintjeit, sőt, Tiszaugtól lefelé még folyó anyamedréből sem lépett ki a vízfolyás. A kárpátaljai vízgyűjtőn néhány napos heves, kb. 200 mm-es esőzés is elég volt a Tisza rövid időtartamú áradásához. Az esőzés elérte a Szamos, illetve a Sajó vízgyűjtőjét is, de ennek rövidebb tartama és elszórtabb előfordulása miatt e mellékfolyók árhulláma eltérő időpontban találkozott a Tiszáéval. Emiatt a Tisza vásárosnaményi tetőzését egyes előrejelzések lényegesen magasabbra várták, mint a július 29.-én bekövetkezett 823 cm. Három nappal ezt megelőzően még csak 508 cm, három nappal ezt követően pedig már csak 434 cm volt a vízállás ugyanitt. Ez a hirtelen árhullám azután félig üresen találta a Tisza alföldi medrét, és ez könnyen lecsillapította erejét. Tokajban augusztus 2.-án (Vásárosnamény tetőzése után 4 nappal később) 720 cm volt a tetőzés magassága, Szolnokon augusztus 6-án (a 8. napon) 636 cm. Augusztus 7-én, a 9. napon még Tiszaug vízmércéjén is szabályosnak látszott a levonuló tetőzés időpontja, de innentől a Duna irányából jövő hatások egybeolvadtak a FelsőTiszáról indult fő árhullám hatásaival (7. ábra). Mielőtt az Alsó-Tiszán történtek jellemzésére térnénk, vizsgáljuk meg, milyen sebességgel haladt a tetőzés Vásárosnaménytól Tiszaugig, kereken 420 folyamkilométer hosszon, 9 nap alatt. Ennek átlagos értéke 47 km/d = 0,54 m/s. Hogy a lefolyó víz becslés szerinti 0,8-1,0 m/s középsebessége is lényegesen nagyobb volt ennél, bizoVásárosnamény 686,4 fkm n Záhony 628,2 Dontbrád S93.6 Tiszabercel 569,4 Tokaj 543,7 \ • \i c Polgár 486,8 Tiszakeszi 470,6 Tiszadorogma 445,2 Tiszafüred 430,4 Kisköre 400,5 Tiszabő 367,8 Szolnok 333,4 0 a 9 Tiszaug 266,9 Csongrád 245,6 f / 1 Mindszent 217,4 II >b U m Szeged 173,5 h U Zenta 122,0 i i Törökbecse 61,0 i i Titel 9,5 2008. júl. 29 30 31] aug. 3 4 s 6 7 8 9 10 1. ábra. A Tisza tetőzéseinek ,, grafikus menetrendje" 60