Hidrológiai tájékoztató, 2008
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Sági Rajmund - Zsóri Edit: A Tisza 2008. évi nyári árhulláma
nyitja az ukrán területről érkezett úszó szemét levonulásának időtartama is. Ennek zöme július 28.-án indult el Vásárosnaményból, és augusztus 2-án Szegeden vonult át: 5 nap alatt tett meg 513 km-t, azaz 103 km/d = 1,30 m/s volt az átlag-sebessége. Irodalmi adatok is rámutattak, hogy az árhullám tetőzésének haladási sebessége a Tiszán mindig lényegesen kisebb, mint a lefolyó viz sebessége. A 2000. év tavaszán levonult cianid-szennyezés anyaghulláma tetőző koncentrációjának egyébként kereken 5 napra volt szüksége a Tokaj-Szeged közötti 370 km folyami távolság megtételére, ami 74 km/d = 0,86 m/s átlag-sebességnek felel meg. A 2008. év nyári árhullámának Alsó-Tiszán történt viselkedését elsősorban egy Dunától visszafutó mellékárhullám jellemzi, Ennek a mellék-árhullámnak csak 1-2 cm-es tetőzései voltak a vízállások idősorában az egyes folyó-szelvényekben, mégis érdemes ezeket is figyelembe vennünk. Ez a mellék-árhullám július 31.-én tetőzött Titelnél, és haladt visszafelé Mindszent szelvényéig, ahol az augusztus 5.-i tetőzését még éppen észre lehetett venni. Ennek a mellék-árhullámnak a tetőzése 6 nap alatt tett meg 256 km-t visszafelé. Sebessége tehát 43 km/d = 0,5 m/s volt (/. ábra). A mellék-árhullám mindszenti tetőzésének időpontja után 2 nappal, augusztus 7.-én a fő-árhullám tetőzését is észlelni lehetett Csongrádon és Mindszenten, pontosan ugyanazon a napon, mint Tiszaugon. Mivel a vízállást csak reggelenként észlelték, nem lehet pontosan megállapítani a tényleges tetőzés óráját. Viszont Mindszenttől kezdve a fő árhullám tetőzése kétségtelenül megszűnt. Követni lehet azonban a fő árhullám körüli vízállás-idő grafikonon a már nem létező tetőzés helyett kialakuló inflexiós pont levonulását. Ez Szegeden át Zentáig követhető, ahol a fő árhullám valós tetőzése rövid folyószakaszon átmenetileg „feléledt". Zenta alatt ez után ismét csak az inflexiós pont levonulását lehet megfigyelni. Természetesen, az inflexiós pontok tetőzést helyettesítő levonulásának is értelmezhető a sebessége, (ez Vágás I. meghatározása szerint „imaginárius" sebesség). Értéke itt 104 km/d = 1,29 m/s, amely — nyilván véletlenül szinte azonos az ukrajnai eredetű úszó szemét levonulási sebességével. A leírtakból a Tisza árhullámainak egyes - valószínűleg más árhullámait is jellemző - különlegességei tűnnek elő, amellett, hogy a leglényegesebb mellékfolyók nem hoztak árhullámot, és a hegyekből érkező víztömeg félig üres medret talált a folyó síkvidéki szakaszán. * A műszaki főiskolás szerzők megköszönik dr. Vágás István címzetes egyetemi tanár, valamint az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság támogatását és adatszolgáltatását. IRODALOM Bezdán M.: Árhullámok befejeződése a Közép- és Alsó-Tiszán. Hidrológiai Közlöny, 2002. 2. Bezdán M.: A folyó-vízszín természetes duzzasztásának és süllyesztésének hatásai a Tisza középső és alsó szakaszán. Hidrológiai Közlöny. 2008. 1. Németh E. Hidrológia és hidrometria. Tankönyvkiadó, Budapest, 1954. Szlávik L. (szerk.): A Duna és a Tisza szorításában. A 2006. évi árvizek és belvizek krónikája. Közlekedési Dokumentációs Kft., Budapest, 2007. Vágás /..- A Tisza árvizei. VÍZDOK Budapest, 1982. Vágás /.: Rejtett tetőzésű, imaginárius folyami árhullámok. Hidrológiai Közlöny, 1997. 5. Vágás /.: A Tisza 1998. novemberi, bal parti mellékfolyói hatását nélkülöző rendkívüli árhulláma. Hidrológiai Közlöny, 1999. 1. sz. 61
