Hidrológiai tájékoztató, 2008

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: A kínai Yunnan tartomány legnevezetesebb karsztos mészképző hévforráscsoportja és lerakódásának vizsgálata

4. kép. Az előfordulás legnagyobb vízesése 5. kép. Az előfordulás alsó szakasza változatos kiválási formákkal A legalsó teraszrendszernél annak elvégződésénél látványos kb. 10 m magas vízesés jött létre (4. kép). c) Alsó záró szakasz. Az előfordulás alsó része tölcsérszerűen félkörívesen kiszélesedik a völgyhöz igazodva és kb. 10-15 m magasságú meredek homlok fallal megszűnik. Ez a környező növényzet fölé emelkedve fehér színével már messziről jelzi a forrásvízi mészkő előfordulás helyét és végpontjait (5. kép). 2.3. Vízkémiai vizsgálatok Silar J. [6] közleményében foglalkozott a Yunnan-i ásványvizek kémiai összetételével és négy féle víztípust különböztetett meg. Ezek a következők: kalcium-hidrogénkarbonátos, kalcium-szulfátos, nátrium-kloridos és végül nátrium-hidrogénkarbonátos típusokat, mert ezek a leggyakoribbak. Megjegyzi, hogy a kalcium hidrogénkarbonátos termális ásványvizek amelyekhez a tárgyalt források is tartoznak a 26-28 °C-os hőmérsékletükkel a mélykarsztból származnak és nagy mélységre lehatoló törésekkel állnak kapcsolatban. Silar J. megállapításait figyelembe véve feltételezhető, hogy a tárgyalt forráscsoport jelentős forrásvízi mészkő lerakódása alapján vízkémiailag a mélykarsztos kalciumhidrogénkarbonátos termális ásványvizek csoportjába sorolható. 2.4. Megállapítások A Baishuitai-i mészképző subtermális karsztos hévforrások az irodalom szerint [6] a tartomány jelentős számú hévforrásán belüli csoportosítás szerint a Lijiang-i körzethez kapcsolódik. Ez a terület mind földtanilag mind pedig tektonikailag még a tibeti hegységrendszerhez tartozik, ezért a hévforrások vízföldtanilag ezekkel az adottságokkal állnak szoros kapcsolatban. Az irodalom szerint [3] a tartomány észak-nyugati hegységi területekre jellemző gyűrt és mélyreható töréses tektonika teremtette meg azokat a feltételeket azaz a vízvezetéshez szükséges kőzettöredezettséget amelyek mentén létrejöttek a több ezer m mélységű le és feláramlási pályák és ezek biztosítják hévforrások folyamatos vízutánpótlódását mélykarsztos vízközforgalommal. Ezért a nagy vastagságú Yunnan-i karszton belül kettős karsztvíz forgalom alakult ki. Egyrészt a hideg primér karsztvízzé nagy hozamú forrásokkal és ez alatt a mély karszthoz kapcsolódó hévvizeké. Ezek rendszerint egymástól független vízközforgalommal rendelkeznek, de vízföldtanilag feltételezhető, hogy egyes területeken kapcsolat alakult ki a két rendszer között. Az előzőekben leírtakat összefoglalva megállapítható, hogy a Yunnan-i mélykarszt karsztosodásával kapcsolatosan kialakult Baishuitai subtermális hévforrásoknál kivált völgyi típusú forrásvízi mészkő a mélykarsztosodásnak magashegyi környezetben történő felszíni akkumulációs megnyilvánulás formájának egyik látványos képviselője. IRODALOM [1] Bradley M.-Huhti T. (1998): Around Zhongdian. Baishui Terraces. Lonely Planet. South-West China [2] Goodmann J. (2006): The exploration of Yunnan. Yunnan Peoples Publishing House kiadása. 386-389. [3] Horváth G. (1998): Belső és Kelet-Ázsia természeti viszonyai, in. Próbáld F-Horváth G. szerk: Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza. ELTE Eötvös Kiadó. Bp. 128-171. [4] Mansfield S. (2006): China, Yunnan Province. Travel Guide Book. Globe Pequot Press. USA. 192-193. [5] Scheuer Gy. (2001): Dél-kinai karsztvidék karsztvizei és mészkiválásaik. Hidrológiai Tájékoztató, 57-60. [6] Silar J. (1969): On the Origin of the Mineral Springs in Yunnan (China). International Geological Congress. Prague 1968. Genesis of Mineral and Thermal Waters. 17. köt. 45-51. [7] Waring G.A. (1965): Thermal springs of the United States and other countries of the world. Geological Survey Professional Paper. 492.171. 59