Hidrológiai tájékoztató, 2008
ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Vágás István: A vízszín-esés meghatározó szerepe árvízi vízállásoknál
A másodfokú parabola egyenletének meghatározása után a vízhozamok kiejthetők az (1) és (2) egyenletekből, s azok az Y, az y a-v&\ redukált vízállásokra írhatók át. A vízállás és a vízhozam közt alkalmazott másodfokú 8sszefuggés a vízszín-esés értékeket második (négyzet-) gyökből a negyedik gyökbe (1/4 hatványba) viszi át:, y, [i(V/)] 1/ 4 = Y 2 • [i(y 2)] m. (3) [i(y,)] ,/ 4:[W 4=F a: Y, (4) Jelöljük a (4)-ben szereplő esés-arányt, azaz a kétfajta vízálláshoz tartozó kétfajta vízszín-esés hányadosát V|/vel. Ebből: f 1/ 4 = Y 2/Y,. illetve: [Y/Y,] 4 = y (5) A vízszín-esések duzzasztás során történő megváltozásának aránya (y) tehát az Y redukált vízállások (fordított) megváltozási arányának negyedik hatványával fejezhető ki. Számunkra a továbbiakban jelentősége van annak a D-vel jelölhető, itt méterben adott vízállás-különbségnek, amely a vízszín-esések változása miatt állhat be akár természetes, akár mesterséges vízszín-duzzasztásnál: D 2j = (Y 2 -YJ = (y 2-y 1)=Y 1. [ Vj> /-1] (6) Ezek után már csak tényleges értékeket kell bemutatnunk (2. táblázat): 2. táblázat. A vízszín-esés különbözősége miatti D vízállás változások lehetséges értékei a Tisza szegedi vízmércéjén Vízállás y (m) Vízhozam Q (m 3/s) V(y) = 2 D (méter) VÖO = 1,6 D (méter) VO) = u D (méter) 6,50 2300 1,90 1,22 0,46 7,50 2750 2,08 1,38 0,51 8,50 3300 2,28 1,52 0,56 9,50 3850 2,46 1,63 0,60 10,50 4500 2,66 1,76 0,65 A 2. táblázat adatait eddigi szemléletünk alapján akár megdöbbentőnek is mondhatnánk. Ezekből kitűnik ugyanis, hogy a „permanens, állandó sebességhez tartozó" vízállások a vízszín-esések duzzasztás miatti megfeleződésével (a 2 érték reciprokaként) 2 m körüli, sőt, jóval e feletti D vízállás-változási értéket jelentenek. A gyakrabban előforduló 1:1,6 értékű vízszín-esés változási arány is másfél méter körüli vízállás-változásokra vezet. Az 1:1,2 arányú duzzasztást jelző esés-változás vízállásokat változtató hatása egyáltalában nem elhanyagolható. Ha tehát csak az esések változási lehetőségeit nézzük, teljes magyarázatot találunk a Tisza árvízi vízállásainak és vízhozamainak ellentmondásos összefüggéseire. Most már csak az a kérdés vár feleletet, hogy milyen vízszín-esés változási arányokra számíthatunk a kis-esésű alföldi Tisza-szakaszokon. A töltésezésből és átvágásokból megoldott Vásárhelyi Pál féle Tisza-szabályozás a permanensnek nevezhető vízszín eséseket nagyjából kereken 4 cm/km-ben állandósította. Ezzel szemben pl. az 1932. évi árhullám tetőzése Szegednél 4,6 cm/km mellett vonult le - feltehetőleg a Dunában kialakult kedvező lefolyási viszonyok jóvoltából is. 2006-ban viszont 10 napon keresztül a Tiszának mintegy 300 km hosszú legalsó szakaszán ennek éppen a fele, 2,3 cm/km is kialakulhatott - ismét a Dunának ezúttal a visszaduzzasztó hatása miatt. A Tisza kis esése tehát igen nagyarányú változásokat is lehetővé tesz. Ellentétben pl. a Dunával, ahol a hazai 40 cm/km-es, de még a 10-12 cm/km körüli vízszín-esései mellett sem valószínű, hogy akár a feltételezhetően 2-3 cm/km nagyságú változások másfélszeres-kétszeres esés-arányokat legyenek képesek létrehozni. Ott tehát a vízhozam-vízállás összefüggések árvízi ellentmondásai aligha lehetnek több méteresek, legfeljebb egyes helyeken csak néhány deciméteresek. A Tiszához hasonló kis-esésű folyókban azonban a viszonylag kis duzzasztási vízszín-esés változások is nagy változásokat idézhetnek elő a vízszín-esések arányaiban. Ez ugyanannál az átfolyó vízhozamnál is több méter eltérést okozhat a vízhozam átfolyásakor észlelhető tetőző vízállásokban. Ez nemcsak az ellentmondásos vízállások nagyságát magyarázhatja meg, hanem azt is, hogy időrendileg sem rendezhetők logikus sorba a tapasztalt eltérések. Az esések változását, azaz a természetes duzzasztások kialakulását a mellékfolyók (főként a Körös és Maros), és a legnagyobb mértékben a befogadó (a Duna) mindenkori hidrológiai helyzete határozza meg. Az elmondottak ezek szerint azt erősítik meg, hogy a vízszín-eséseknek elsősorban az arányaikat nagy mértékben érintő változási lehetőségei a mértékadók a kisesésű alföldi Tisza árvízi vízhozamai és tetőző vízállásai ellentmondásos összefüggéseinek magyarázatában. 48
