Hidrológiai tájékoztató, 2008

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Szinay Miklós: Gondolatok a belvízről

41 - Miért nincs a belvízgazdálkodásnak 134 éve olyan közgazdasági elemzése, ami a belvíz gazdasági hasznát kimutatja? - Miért nincs az öntözés közgazdasági elemzésnél figyelembe véve a talajtározás? - Miért a vízátvezetések elvi alapja a potencionális evapontranszspiráció? - Miért kapott az öntözés kiemelt támogatást az 1930-as és az 1960-as években a csapadékhasznosítás figyelembevétele nélkül? - Miért minden belvízgazdálkodási vízügyi közgazdasági értékelés alapelve a belvízkár? - Miért tért el a szakma Kvassay Jenő és Kolossváry Ödön által a XIX. sz. végén és a XX. század elején megfogalmazottaktól? - Miért Jánusz arcúak a szakmai tervezési utasítások és segédletek azaz az egyikben elvezetni kell a vizet, a másikban átvezetni a vizet és öntözni? - Miért tiltották meg a kettős működésű rendszereket és felszámolásukra programot dolgoztak ki, majd alHungarikum belvízgazdálkodás csak Magyarországon alkalmazzák passzív eljárások felszíni tározás alapján ténykedik vízgyűjtőben vagy belvízöblözetben méretez és gazdálkodik hidrológiailag felső vezérlésű (csapadék) eljárások közgazdasági alapja a kár alapelve a fajlagos lefolyás lecsapol, elvezet vízjog alapján diktáló szemléletű függőség a csapadéktól szárazgazdálkodik öntözővíz természeti erőforrás pazarló ökológiailag a vizet elvezeti biodiverzitást szegényíti nem veszi figyelembe a talajfejlődési folyamatokat van belvízkár nem ismeri el a szivárgáshidraulikai elveket retorikai szinten új elveket is befogad belvíz vízjogi műszó (1874. XI. tc.) több mint 50 féle műszaki magyarázattal értelmezése a gyökérágyra nem terjed ki nem alkalmaz sómérleget egyértelmű elméleti alapja nincs méréseinek alapelve a szivattyúk teljesítménye számításaiban a potenciális evapotraszspirációt veszi figyelembe a belvízöblözetekből és a vízgyűjtőkből a csapadékból keletkező elvezetett víz mennyisége a hazai vízmérlegben nem szerepelnek Nemzetközi szivárgáshidraulikai eljárások Nemzetközileg általánosan alkalmazzák aktív eljárások gyökérágy alapján ténykedik tábla szinten is méretez és gazdálkodik hidrológiailag alsó vezetésű (növény vízigénye) Eljárások közgazdasági alapja a költség-haszon és a gazdaságilag fenntartható rendszer alapelve a vízrendezési együttható Javítja a talaj drénviszonyait, talajtároz kiszolgáló szemléletű alkalmazkodik a csapadékhoz csapadékot hasznosít (rainfed) csapadékkiegészítően öntöz természeti erőforrás gazdálkodó ökológiailag a vízzel gazdálkodik biodiverzitást megőrzi és gazdagítja pozitívan befolyásolja a talajfejlődési folyamatokat Nincs belvízkár vagy hungarikum örökség miatt mérséklődő elismeri a hungarikum belvízgazdálkodást és átértékel megold és alkalmazkodik értelmezése szerint a káros víz (excess water) gyökérzóna vagy háromfázisú zóna telítettsége és utánpótlódása értelmezésében a gyökérágy is beszabályozható és változtatható sómérleget alkalmazza és pozitívan befolyásolja elméleti alapja a Dupuit-Forchheimer (D-F)hipotézis (Dupuit, 1863., Forchheimer, 1886.) használta a Darcy törvény (1856.) fokozatos elméleti és gyakorlati megoldásaival és a Laplace egyenlet elméleti szintre emelésével Méréseinek alapelve az MSZ-08-0205-75 (A talaj fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságainak vizsgálata) számításaiban a tényleges evapotranszspiációt veszi figyelembe a hazai vízmérleg alapos elméleti kutatással át kell dolgozni és szerepeltetni kell mind a csapadékhasznosítás, mind az elvezetett mennyiséget