Hidrológiai tájékoztató, 2008
DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Juhász István: Az Ablánc-patak környezeti vizsgálata
Az Ablánc-patak környezeti vizsgálata* JUHÁSZ ISTVÁN Dolgozatomban a vas megyei Ablánc-patak környezeti állapotjellemzőit vizsgáltam, különös tekintettel a hidromorfológiára és a makrogerinctelen faunára. Bevezetés, célok Az Ablánc-patak völgye bekerült a Natura 2000-es területek közé, emiatt döntöttem úgy, hogy ezt az általam jól ismert és kedvelt patakot szeretném még több oldalról megvizsgálni. Ezért végeztem el az Ablánc-patak környezeti vizsgálatát, mellyel céljaim a következők voltak: - A patakkal kapcsolatos régi adatok összegyűjtése. - A patak vízgyűjtőjének természetföldrajzi feltárása. - A patak hidromorfológiájának vizsgálata. - A patak makrogerinctelen faunájának felmérése. - A patak ökológiai állapotának megvizsgálása. - Felhívni a figyelmet a patakok ökológiai értékére. Anyag és módszerek Vizsgálati helyszíneimet a patak alsó szakaszán jelöltem ki. A helyszínek kiválasztási szempontjai a következők voltak: - Hasonló környezetben legyenek (erdőben). - Az emberi hatások eltérőek legyenek. - Legyen legalább egy tavacska - zúgó szekvencia. Mindezekre tekintettel három szakaszt választottam: - 1. szakasz: a Fenyves-patak torkolata (SZ, felső). - 2. szakasz: az ablánci malomgát alatt (MG). - 3. szakasz: a vasúti híd alatt (VH, alsó). Igyekeztem minél többfajta vizsgálati módszert alkalmazni, hogy ezáltal minél többféle adatom legyen a patakról. 3D felületmodellt készítettem 6 db EOV térkép szelvény digitalizálásával. Meghatároztam patak vízgyűjtőterületét és a patak mederesését. Jellemző keresztszelvényeket vettem fel, helyszínenként 6-6 db-ot, majd meghatároztam legfontosabb méreteiket. A patak felszíni sebességét úszós módszerrel becsültem. A patak mederanyagának összetételét a mederből vett minták szárításával és szitálásával végeztem. A patak vizének az élőlények számára fontos fizikai és kémiai paraméterit: hőmérséklet, pH, vezetőképesség, oldott oxigént, N0 3~, N0 2", NH 4 +, S0 4 2", és P0 4 3" megmértem, valamint adatokat kértem a NYUDU-KTVF-től. A makrogerinctelen faunát „kick & sweep" (rúgd és seperd) eljárással és mintakvadrátos módszerrel mintáztam. Az élőlények előhatározását elvégeztem, ezt követően dr. Andrikovics Sándor pontosította az állatok taxonómiai besorolását. Az adatok statisztikai összehasonlítását mennyiségi és minőségi hasonlósági függvényekkel végeztem el, emellett az adatokból relatív fajgazdagsági indexet számoltam, valamint az abundanciai adatokból Shanon diverzitást és szórást számoltam. Az egyes mintavételi szekvenciák összehasonlítására cluster analízist használtam. A cluster analízist Euklideszi távolság alapján átlagos láncfüziós módszerrel végeztem el, melyhez dendogrammot rajzoltam. Az egyes mintavételi helyek fauna központú vízminőségének jellemzését az MMCP minősítéssel végeztem, emellett osztrák Fauna Aquatica Austriaca munka alapján jellemeztem a mintavételi helyszíneket, az élőlények ökológiai igényeinek szempontjából. Eredmények A patak 3D-os felület modelljéről a legfontosabb makromorfológiai adatokat olvastam le. A vízfolyás főága tszf. 267,5 m-en ered, torkolata tszf. 168,75 m, tehát a forrás és a torkolat között 98,75 m a szintkülönbség. A patak teljes hossza 19,093 km, a forrás és a torkolat közötti távolság légvonalban 12,891 km, a völgyfenék hosszúsága körülbelül 16 km. Ezekből az adatokból következik a 1,18-as szinuszosság, valamint a 0,48 futásfejlettség. A patak vízgyűjtője 40,42 km 2, kerülete 38,44 km, azaz a vízgyűjtő alakja inkább elnyúlt, mint kerekded. A vízfolyás baloldali vízgyűjtője jóval szélesebb, mint a jobb oldali, a két vízgyűjtő aránya 3:2. A keresztszelvények értékelése kapcsán a tavacska és zúgó szekvenciák megléte és hiánya mellett azok változatosságát is figyeltem. A felvett keresztszelvények nagy diverzitást mutatnak a felső két mintavételi szakaszon, ami a patak középszakaszú meanderező jellegéből adódik. Szemben a harmadik szakasz szelvényeivel, melyek kissé egyhangúbb képet mutatnak. A felszíni vízsebesség esetében a nagy diveriztást az eltérő szekvenciák okozzák, a csökkenő amplitúdó pedig a meder- és terepesés csökkenésére utal. Kiválasztottam szakaszonként 2-2 keresztszelvényt, egy tavacska (T) és egy zúgó (Z) szekvenciát, majd ezek hidromorfológiai adatainak cluster analízisét végeztem el. Az analízis dendogrammján jó látszik, hogy a különböző szakaszok azonos szekvenciái hidromorfológiailag nagy hasonlóságot mutatnak (1. ábra). Az általam mért fizika kémiai paraméterek adataiból kiderült, hogy a betorkoló Fenyves-patak alacsonyabb Az Ablánc-patak medermorfológiai dendrogrammja 7,71 5,14 0,00 1 \ SZ-Z MG-Z VH-Z SZ-T MG-T VH-T Minta keresztszelvények 1. ábra. A patak szekvenciák morfológiai dendogramja * A 2007. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton főiskolai kategóriában II I. díjat nyert diplomamunka kivonata. 21
