Hidrológiai tájékoztató, 2008

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Juhász István: Az Ablánc-patak környezeti vizsgálata

pH-val és magasabb vezetőképességgel rendelkezik, valamint, hogy a vegetáció megbontásával a vízhőmérséklet viszonyok megváltoznak és ennek hatása akár 2-3 km távolságig elérhet. Az általam és a NYUDU-KTVF által mért kémiai adatokból kiderül, hogy a patak vize az év nagy részében tiszta, de nyáron előfordulhatnak szerves szennyeződések, ami feltehetően egy csárdának a hatása. A patak mederanyag összetételében az első két szakaszon az iszapos és a köves mederanyag váltakozása jellemző, míg a harmadik szakaszon csak az iszapos forma található meg. A makrogerinctelen faunát tekintve elmondható, hogy a vízfolyásban 38 taxont tudtam elkülöníteni 20062007-ben, melyek között a gammaridea-k, és a trichoptera-k voltak túl súlyban. A kvantitatív vizsgálat (2007. március 7.) alapján a második szakaszon találtam a legtöbb egyedet (186), de csak 11 taxont, míg az első szakaszon 14 taxont találtam 121 egyeddel. A harmadik szakaszon ezekhez képest 9 taxon 144 egyedét találtam. A hidromorfológiai vizsgálatoknál kiválasztott 6 szelvényben talált makrogerinctelen taxonok adatainak összehasonlítására cluster analízist használtam. Az Ablánc-patak makrogerinctelen életközösségeinek dendrogrammja 1,020,68 0,34 0,00 —

1 SZ-Z MG-Z SZ-T VH-T VH-Z MG-T Míntakvadrátok szelvényei 2. ábra. A szekvenciák makrogerinctelen dendogrammja A cluster analízis dendogrammján (2. ábra) látható, hogy a felső két szakasz zúgó szekvenciái nagy hasonlóságot mutatnak, csakúgy mint az utolsó szakasz két „különböző" szekvenciája. A tavacska szekvenciák esetében az első szakasznál a zúgókhoz hasonlóbb élővilágot találunk, míg a középső szakasz hasonló szekvenciája teljesen eltérő jelleget mutat. Az MMCP pontrendszer minősítése alapján elmondható, hogy a patak egésze az összes talált taxon alapján kiváló vízminőségnek örvend, de ha ezt szakaszokra bontjuk le, akkor látható, hogy az első két szakasz egyformán jó minősítést kap, viszont a harmadik egy alkategóriával ezek alatt marad (1. táblázat). A makrogerinctelenek ökológiai igényei közül a funkcionális táplálkozási csoportok az első, itt a predátorok és az aprítok voltak túlsúlyban, ami a fajok jellemzőinek az arányát illeti. Mellettük a detritusz fogyasztók, a borotválok és szűrök voltak még megtalálhatók kisebb arányban. Az élőlények által indikált szaprobitás értékeket tekintve, a ß-mezoszapröb jelleg mindhárom szakaszon uralkodó. Viszont a torkolat felé haladva az oligoszaprób jelleget mutató fajok aránya csökken, és helyüket az oc-mezoszaprób jellegű fajok foglalják el. A taxonok longitudinális eloszlását tekintve szinte hasonlók a szakaszok, de a torkolat felé haladva látványosan nő a litorális fajok aránya, ezzel együtt nő a potamális és csökken a rithrális fajok aránya. Mindhárom ökológiai jellemző a természetes folyamatoknak megfelelően alakul, ami a patak jó állapotát jelzi. Az emberi beavatkozások természetesen ezt a patakot sem kerülték el. Torkolati szakaszát a Répcével párhuzamosra alakították, mint egy lecsapoló árkot. A vízfolyást a települések távolsága megóvta a komolyabb szennyeződésektől, de Tömördön, egy közeli csárdánál, és az utak keresztezésénél sok helyen megtalálhatók az emberi eredetű szennyeződések és zavarások nyomai. Összefoglalás Az eredmények alapján elmondható, hogy a patak hidromorfológiai adottságai kitűnőek, környezetében a természetközeli vegetáció az uralkodó, vize tiszta és a benne található makrogerinctelen taxonok, ha nem is a légritkábbak, de mindenképp egy különleges és helyileg egyedülálló ökoszisztéma tagjai. Sikerült megtalálnom az őshonos folyami rákot (Astacus astacus), amely faj Vas megye vízfolyásainak nagy részéből kiszorulóban van. A medermorfológiai viszonyok és a makrogerinctelen fauna kapcsolatát tekintve elmondható, hogy vizsgálataim során jól elkülönültek a patak szekvenciák, de a fauna statisztikailag nem mutatott szoros kapcsolatot ezekhez a szekvenciákhoz. Ez az eredmény a folyóvízi folytonosság elvének vártnál nagyobb érvényesülésével, valamint a szakaszok alacsony tengerszint feletti magasságával és a mederesés változásával indokolható. Az ilyen kisvízfolyások ökológiai szerepe rendkívül nagy, ezért fontos, hogy környezeti állapotuk minél jobb legyen. Nagy előre lépés a VKI alkalmazása, hiszen ezáltal megismerhetjük az adott vízfolyás állapotát és veszélyeztető tényezőit, melyek ismeretében kezdeményezhetjük a rehabilitációját, vagy éppen a megőrzését elősegítő döntéseket hozhatunk. Azért tartom fontosnak a kisvízfolyások makrogerinctelen faunájának és hidromorfológiájának vizsgálatát, mert sok értékes adatot nyerhetünk belőlük, melyek közvetlenül bemutathatják a vízfolyás ökológiai állapotát és a természetes folyamatok érvényesülésének mértékét. Köszönetnyilvánítás A dolgozat elkészüléséért szeretnék köszönetet mondani elsősorban konzulenseimnek, dr. Kucsara Mihálynak és dr. Andrikovics Sándornak, valamint mindenkinek, aki segítségével hozzájárult a munkámhoz. 1. táblázat. A szakaszok MMCP minősítése MMCP SZ MG VH Összesen Taxonszám 17 15 10 25 Összes pont 70 62 42 103 TAP 4,12 4,13 4,20 4,12 VMI átlag 4,5 4,5 4 5,5 VMI osztály IIA IIA II B I B-C 22