Hidrológiai tájékoztató, 2008

EMLÉKEZÉSEK - Góg Imre: Ötven éve kezdődött a KÖR-KÖVÍZIG területén az új típusú vízgazdálkodási társulatok alakítása

Később a mezőgazdaság nagyüzemi feladataihoz és átalakításához alkalmazkodva az üzemi vízrendezési feladatok képezték a társulati feladatokat. Ezután a feladatok egyik legfontosabb pontja a komplex melioráció volt. Ezekkel a munkákkal a mezőgazdaság biztonsága termelését tették lehetővé. Amikor a több mint egy évtizedes aszályos időszak, jelentős öntözés-fejlesztési igényeket idézett elő, ezen beruházások kivitelezése, a saját munkák mellett biztos egyensúlyi helyzetet nyújtott a társulatoknak. A KÖRVIZIG területén 40 ezer ha nagyságban öntözés üzemelési feladatokat végeztek, szaktanácsadási feladatokat is elláttak a mezőgazdasági üzemek részére a rizstermelés érdekében. A társulati tevékenység következtében a belvízvédelmi művek fajlagos vízlevezető képessége 20 l/sec/km

2-ről, 23 l/sec/km

2-re emelkedett. Ezáltal a belvizek levezetési időtartama 30 napról, 27 napra csökkent. A Körösök-Berettyó vidékén a két világháború közötti évtizedekben a települések lakossága mindinkább a szennyeződéseknek kevésbé kitett mélyebb vízrétegek igénybevételére tért át. A vidéki lakosság életében új korszak kezdetét jelentette az Elnöki Tanács által meghozott 48. sz. (tvr.) rendelet, mely módot adott arra, hogy a helyi vízellátást és csatomázást társulati formában oldják meg. Ezután rohamos igény jelentkezett a vízellátás fejlesztésére. A megalakult belvízrendező társulatok a fenti jogszabály szerinti feladataikat kibővítették. Az ország első víziközmű társulat Dombováron alakult meg 1957. március 20.-án. Tolna megyében alakult meg a legtöbb társulati úton megvalósított vízmű. A térségünkben megalakult 35 vízi társulatból 34-nél a lakosság vízellátásának programját is tervbe vették. A vízellátási szakfeladatok ügyében a Magyar Hidrológiai Társaság szakemberei mindig elősegítették a megoldásokat. Az első átalakult vízműtársulat 1961-ben jött létre Szeghalom községben. A többi vízműnél is tervek megvalósításában jelentős anyagi áldozatokat vállalt a lakosság. A beruházások teljes volumene a megyei és helyi tanácsok anyagi segítségével, az OVH által biztosított Vízügyi Alap támogatásával, valamint az érdekelt jogi személyek hozzájárulásával valósultak meg. A vízellátás területén elért eredmények a vízműtársulati mozgalomnak köszönhetőek. A vezetékes vízellátás fejlődése a települési központok kialakítása, többszintes lakóépületekkel való beépítése egyre jobban sürgette a központi csatornahálózatok és tisztítótelepek kiépítését. Az országban az első csatornamű társulat 1959. március 25.-én Villányban jött létre. A KÖRVIZIG területén alakult társulatok közül 6 vette programba a szennyvizek elvezetését is. Elsőnek Békésen jött létre a csatornamű társulat. A csatomázás lényegesebben magasabb költségei lehetetlenné tették a szélesebb körű csatornázási munkák beindítását. Nagyobb méretű csatomázás fejlesztés a KÖRVIZIG területén az 1970-es évtized közepén kezdődött. A víziközmű társulatok nagy társadalmi - anyagi erőforrást jelentettek a kisebb települések vízellátásának és csatornázásának közműves megoldásához. A víziközmű társulatok, az általuk létrehozott víziközműveket elkészülésük után - és az érdekeltségi díjak befizetésének megtörténtével - az önkormányzatoknak adták át. Az 1958-tól kezdődően területünkön megalakult 35 társulatból folyamatos és többszöri összevonások után 1978. december 31.-re csak 2 társulat maradt. A Körösi Vízgazdálkodási Társulat (Gyula). A társulat érdekeltségi területe: 175.438 ha, összesen 1183 km csatornahálózatot kezel és üzemeltet. 17 szivattyútelep üzemeltetését végzi. Igazgató-főmérnök: Juhászné Mari Anikó. A Körös-Berettyó Vízgazdálkodási Társulat (Békés). A társulat érdekeltségi területe: 189.032 ha, 1501 km csatornahálózatot kezel, 51 db szivattyútelep fenntartását és üzemeltetését látja el. Igazgató-főmérnöke: Miklós Lajos. 1989-1990 évek között nagy változások következtek be az ország politikai életében, így a társulatok életében és működésében is. A térségben is sorozatosan mentek tönkre és megszűntek a mezőgazdasági nagyüzemek, néhány hektárnyi területű kisgazdaságok jöttek létre, melyek a rájuk eső kis összegű hozzájárulást sem tudták befizetni. A nagy kintlévőség miatt a társulatok a csőd szélére kerültek. A talpon maradás érdekében különböző munkákat - szennyvízcsatorna építéseket, csapadékvíz csatornákat, útépítéseknél földmunkákat, stb. végeztek sokszor távoli vidékeken. Közben más feladatot is kaptak a társulatok. Amikor a KÖR-KÖVIZIG az úgynevezett korlátozottan forgalomképes állami műveket átadta a megyei FM Hivatalok kezelésébe, ők pedig üzemeltetésre a vízgazdálkodási társulatoknak adták át azokat. így 29 szivattyútelep és 450 km csatorna került társulati kezelésre. A KÖR-KÖVIZIG és a társulatok szoros kapcsolatban vannak a belvíz elleni, valamint az árvizek elleni védekezésekben. Társulataink érdekeltségi területe érinti a Körös-Maros Nemzeti Park területét is. Ezzel kapcsolatban szoros a kapcsolat a vizek kezelése ügyében. Amikor 1957-1958-ban újból helyet követelt magának a társulati forma, a VIZIG-ek látták el a társulatok törvényességi felügyeletét. Jelenleg az FVM felügyeli a vízgazdálkodási társulatokat. A Vízgazdálkodási Társulatok ötven év alatt mind anyagi, technikai szervezeti vonatkozásban jelentős fejlődésen mentek keresztül. Jól szolgálták tagjaik és érdekeltjeik vízgazdálkodási céljait, a mezőgazdasági termelés biztonságának megteremtését, a belvízkárok csökkentését. Jó kiegészítő munkát végeztek az árvízvédelmi feladatok ellátásában. Az elmúlt ötven év azt bizonyítja, hogy a Vízgazdálkodási Társulatok hasznosan illeszkedtek a vízgazdálkodási célok megvalósításához. Munkájukra továbbra is szükség van, az ország vízgazdálkodása elképzelhetetlen a Vízgazdálkodási Társulatok nélkül. Góg Imre IRODALOM [1] Bak Sándor: Közös történelem, közös gyökerek. Gyula, 2007. Kézirat [2] Fehér Ferenc: Vízgazdálkodás. Budapest, 2007. [3] Góg Imre: Széchenyi a Körösök és a Berettyó vidékén. Gyulai Hírlap. Gyula, 1991. [4] Juhászné Mári Anikó - Végváry Zoltánné: A korszerű vízgazdálkodásért dolgozik a Körösi Vízgazdálkodási Társulat. Gyula, 2008. Kézirat. [5] Körösvidéki Vízgazdálkodási Társulatok Területi Választmánya, Gyula: Vízgazdálkodási Társulatok 25 éve, 1958-1983. Gyula, 1983. [6] Miklós Lajos: Változó táj. Békés, 2007. Kézirat. 12