Hidrológiai tájékoztató, 2008

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK - Mikita Viktória: A Borsod Volán Zrt. által bérelt Nyékládháza 531/3 hrsz.-ú területen és környezetében feltárt szénhidrogén szennyeződések, és azok megszüntetési lehetőségei

DIPLOMAMUNKA PÁLYÁZATOK A Magyar Hidrológiai Társaság 2007. évi diplomamunka pályázatán díjazott és Szerkesztőségünkhöz eljuttatott diplomamunka pályázatokat - kezdő szakembereink szakmai és irodalmi ambíciójának előmozdítása érdekében - a Hidrológiai Tájékoztató következő hasábjain tesszük közzé. Aki diplomamunka pályázata kivonatát kérésünkre beadta, azt a Hidrológiai Tájékoztató következő oldalain közöljük (Szerk.). A Borsod Volán ZRt. által bérelt Nyékládháza 531/3 hrsz.-ú területen és környezetében feltárt szénhidrogén szennyeződések, és azok megszüntetési lehetőségei* MIKITA VIKTÓRIA Diplomamunkámban a Borsod Volán ZRt. Nyékládháza 531/3 hrsz.-ú volt telephelyén bekövetkezett szénhidrogén szennyezés földtani közegekben történő mozgását és humán- egészségügyi kockázatát vizsgáltam, valamint megszüntethetőségi lehetőségeivel foglalkoztam. Az érintett terület bemutatása A vizsgált Borsod Volán ZRt. volt nyékládházi 531/3 hrsz.-ú telephelyének területe a Sajó- Hernád sík mikrorégióhoz tartozik. A Sajó-Hernád sík egy 90 mBf és 161 mBf tengerszint feletti magasságú hordalékkúp- síkság, melynek középső és déli része szigetszerűen kiemelkedik környezetéből, a Miskolci-kaputól távolodva minden irányban lejt a terület. A pannóniai homok, agyag és ezek átmeneti képződményeit tartalmazó-rétegekre a pleisztocén kor mindhárom szakaszában a folyóvízi üledékek képződése folyt. A Sajótól nyugatra fekvő területen az interglaciálisokban képződött, nagy készlettel rendelkező kavicsos előfordulás gyakoribb, míg a hordalékkúp peremein a glaciálisok folyamán keletkezett homokos jelleg dominál. A talajvíz szintje folyamatosan követi a domborzatot, nyugalmi vízszintje a felszín alatt évszaktól függően átlagosan 3-6 m mélyen van. Utánpótlódása döntően a csapadékból származik, de nagymértékben hat rá a területet átszelő Hejő, illetve az északi háttérben húzódó Sajó is. A vizsgált terület környezetében hét mesterségesen kialakított kavicsbányató található, ami feltételezhetően szintén befolyásolja a talajvíz szintjét. A talajvízáramlás iránya egyidejű talajvízszint mérések alapján: DK-i. A vizsgált területen 0-0.75 m vastagságban rossz vízvető, agyagos-homokos összlet található, alatta 0-21,6 m vastagságban negyedidőszaki homokos kavics összlet települt, mely a talajvizet tárolja, s kiváló vízvezetési tulajdonságokkal rendelkezik, bár néhol 10 cm-es nagyságrendű agyagos padok találhatóak benne. A rétegvízkészletet adó pannóniai homok összletet negyedidőszaki üledékes takaró fedi. A vízadó feküje rossz vízvezető, feküszintje 800 mBf található. A rétegvízkészlet a vizsgált területen depresszionálva van a Mátrai Erőmű Rt. bükkábrányi bányájában alkalmazott víztelenítési technológia miatt. A hidrodinamikai és transzportmodell A tényfeltárás eredményeit felhasználva elkészült a hidrodinamikai és transzportmodell, a melynek célja volt a valósághoz hűen szimulálni a szennyeződés terjedési folyamatokat, valamint nyomon követni a szennyezőanyag koncentrációjának alakulását az idő függvényében. Két esetet vizsgáltam, ha a horizontális szivárgási tényező értéke a 345,6 m/d és ha ugyanezen paraméter értéke 100 m/d. A 100 m/d értékű horizontális szivárgási tényező mellett a szennyező-csóva a talajvíz áramlási irányával (DK) megegyező irányban nyúlik el, de terjedése lényegesen lassabb és egyenletesebb folyamatot tükröz. függvényében, 100 m/d horizontális szivárgási tényező mellett az 5/3 fúrásban * A 2007. évi Lászlóffy Woldemár diplomamunka pályázaton főiskolai kategóriában I

II. díjat nyert diplomamunka kivonata. 13