Hidrológiai tájékoztató, 2008

EMLÉKEZÉSEK - Dr. Dobos Irma: Az 50 éves Vízkutató és Fúró Vállalat vízföldtani munkája

Egyébként a tervezést a külföldi szakemberek végezték, s a központi, illetve az üzemi geológia olyan jellegű munkát látott el külföldön, mint belföldön. 1968-1975 között az osztály, de föként a fögeológus feladata volt a visegrádi Zsigmondy Vilmos Emlékszoba berendezése - (1968), majd teljes átalakítása (1973) a hozzá tartozó hévízkönyvtár alapjainak megteremtésével (4. kép). 4. kép. Az Emlékszoba egy részlete (1974) Budai László igazgató jól látta, hogy egy vállalatnak még az akkori körülmények között is nagyon lényeges, hogy teljesítményéről nem csak a saját dolgozóit, hanem azon kívül is, széles körben tájékoztassuk. Ennek szellemében azután a Vízföldtani Osztály egyik sokoldalú, mozgékony, széles látókörű dolgozója, Somlai Ferenc osztályvezető-helyettes kapott megbízást 1969. február 12-i 1. sz. Igazgatói utasításban a sajtófelelősi munkakör betöltésére. Teendői közé tartozott a sajtófigyelő szolgálat ellátása, a vállalat jelentősebb munkájának a sajtóban történő publikálása és a felügyeleti szervek felé az előírt tájékoztatás szolgáltatása. A sokszorosítással készült időszakos „Híradó" után a vállalat úgy döntött, hogy egy szép kivitelű, a vállalathoz méltó kiadványt jelentet meg az átlagos 1200 fős vállalati dolgozó tájékoztatására, de jó néhány könyvtár, intézmény is kapott a lapból 1-2 példányt. Sokoldalúságát, kitűnő szervezőkészségét bizonyította Somlai Ferenc geológus, amikor 1976-tól előbb 4, majd később átlagosan évente 6 „Vízkutatás" c. vállalati híradóját szerkesztette 500, illetve 750 példányban, amrly az eredeti formát és színvonalas tartalmat megtartva a 20 éves évforduló alkalmával 1995. 1. számmal fejeződött be. A jól megtervezett, formailag és tartalmilag is kifogástalan kiadvány mindenki elismerését váltotta ki. Az OVH kiadványa, a Vízgazdálkodás is érdeklődött a vállalatnál, a MÁV Építésvezetősége is kérte a kiadvány megküldését. A Magyarhoni Földtani Társulatban Somlai Ferenc a Mérnökgeológiai Építésföldtani Szakosztály 1967. június 19.-Í szakülésén a fürt kutak építésével kapcsolatos kivitelezési, vízföldtani, vízjogi kérdésekről és a vízföldtani szolgálat működéséről tartott érdekfeszítő előadást (Somlai, 1963). Dobos Irma több előadása hangzott el főként a tudományos egyesületekben és számos tanulmánya, cikke jelent meg munkája során a földtani és a vízföldtani kiadványokban. A Vízföldtani Osztály minden egyes fúrómesteri továbbképző tanfolyamon képviseltette magát a geológia, a vízföldtan című tárgy oktatásával. A tanfolyam bonyolítását a Vízügyi Dokumentációs és Továbbképző Intézet végezte. 1975-ben a vállalat új üzemegységgel, a Gyógy- és Ásványvíz üzemmel bővült. Hozzátartozott a délbudai Hunyadi-, Ferenc József- és az Apenta-telep, az Igmándi-, a sóshartyáni Jodaqua, a bükkszéki Salvus, Parádsasváron az ásvány- és gyógyvíz-telep és a tiszajenői Miratelep. A működő telepek további fejlesztésére, újabb lelőhelyek feltárására, a gyógyvíz védelmére védőterület kijelölésére Dobos Irma adott javaslatot. Ugyancsak 1975-től 1998-ig a vállalat központi és 4 üzemi geológiáját Korim Kálmán irányította. A budai és a vidéki ásvány- és gyógyvíz-telep közül a privatizáció kezdetén a német Franken Brunnen az Apenta ásványvizet, a Hunyadi, a Ferenc József keserűvizet, a Mira-glaubersős vizet és a parádsasvári gyógy- és ásványvizet a gyöngyösi ÉLPAK Rt. kezdte termelni {5. kép). A VIKUV Rt. eladta még a bükkszéki és a sóshartyáni telepet is. Mindezeken a helyeken a geológus szolgálat megszűnt, egyedül ma is a részvénytársaság ceglédi, kabai, kaposvári telepén és a fővárosi tervezői helyén egyegy geológus végzi az üzemi munkát. A ceglédi telepen 5. kép. A Hunyadi János keserűvíz-telep egyik működő kútját Marik János vegyészmérnök mutatja be (1990-es évek) (Dr. Dobos Irma felvétele) 1989 óta folyik továbbra is a vállalati munkák anyagfeldolgozása és dokumentálása Somlai Ferenc irányításával. A VITUKI a felszín alatti vizek feltárásának nyilvántartását ma már sajnos nagy nehézséggel és nem kielégítő módon tudja végezni. Úgy túnik, hogy a privatizációval ismét olyan helyzet alakult ki az artézi kutak területén, mint az államosítás előtti évtizedekben. Dr. Dobos Irma IRODALOM Dobos I. 1961: Mélységi vizeink számbavételének kialakulása. (In: Urbancsek J. szerk.: Magyarország mélyfúrású kutjainak katasztere. Vízgazdálkodási Intézet, 1981.) - 10. pp. 95-122. Dobos I. 1974: Hévízkutatás Szabadkán. - Hidrológiai Közlöny, 54/7. pp. 318-323. Dobos 1. 1971: A rábasömjéni kutatási terület értékelése és további hévízfeltárási lehetőségek. Budapest, Kézirat Dobos I. 1993: A visegrádi hévízkút létesítése és az ásványvíz jelenlegi és távlati hasznosítása. - Balneológia-Gyógyfürdőügy-Gyógyidegenforgalom, 14/4. pp. 158-170. Somlai F.: 1963: Vízfeltáró fúrások anyagfeldolgozása. - Földtani Kutatás, 6/4. pp. 4-38. Urbancsek J. 1963-1981: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere. 1-10. -OVF-Vízgazdálkodási Intézet. 10