Hidrológiai tájékoztató, 2007

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás évfordulói 2008-ban

1958. május Kakas József irányításával, az Országos Meteorológiai Szolgálat 22 munkatársának részvételével megkezdődtek (és öt éven át rendszeresen folytak) a Balaton és part menti övezetének időjárási viszonyaira vonatkozó kutatómérések. 1958. június 15. A KISZ Központi Bizottsága szervezésében, az OVF közreműködésével megszervezték az első Hanság-lecsapoló építőtáborokat Horvátkimlén, Hanságmajorban és Véneken. A táborokban 3450 fiatal végzett lecsapolási és töltésépítési munkát. A következő esztendőben további építőtáborok alakultak az ország más vidékein is összesen 6160 fiatal részvételével. 1958. augusztus 5. A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága határozatot hozott a nagymarosi vízerőmű megépítéséről. 1958. október 6-7. Prágában csehszlovák-magyar tárgyalás folyt a dunai vízerőművek közös építéséről. A megegyezés alapján megkezdődött a közös magyar-csehszlovák tervezési munka a dunai vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos komplex hasznosítás változatainak kidolgozása és értékelése. 1958. november 26. Budapesti székhellyel újraalakult a Balatoni Intéző Bizottság, amelynek célját a Balaton ügyeinek egységes kezelésében jelölte meg a Kormány. A bizottság felügyeletét a közlekedés- és postaügyi miniszter látta el. 1958. Átadták a Borsodi Regionális Vízmű részeként a Kazincbarcikai II. sz. vízműtelepet. 1958. A pestlőrinci lakótelep szennyvizének kezelésére létesült hazánkban az első üzemi méretű, kísérletekre is alkalmas felületi levegőztetéssel működő eleven-iszapos szennyvíztisztító berendezés. 1958. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elkészítette az európai ivóvízellátási normákat. 1958. Budapest ivóvízellátási rendszerénél, a Fővárosi Vízművek Monostori I. sz. telepén alkalmazták először Magyarországon a talajvízdúsításos módszert. Az eljárás lényege abban állt, hogy a víznyerő kutak körüli területet elárasztották a nyers Duna-vízzel, s az elszivárgó vizet megfelelő szűréssel juttatták el a talajvízig. Ezzel párhuzamosan bekapcsolódott a vízellátásba a felszíni vízkivételi mű, a Dél pesti Ipari Vízmű. 1958. Hajdúnánáson 1019 méteres mélységből 67 Celsiusfokos gyógyvíz tört a felszínre, s a hévízkincsre alapozott fürdőben úszó-, gyógy- és gyermekmedencék épültek. 25 éve... 1983. február 10. Tatabányán, a Szénbányák tanácstermében tanácskozást szerveztek a bányászat és a vízgazdálkodás kapcsolatáról, különös tekintettel a bányavíz-kiemelésekre, valamint az „eocén program"-ra. 1983. március 3. A Kormány a Balaton vízminőségének javítása érdekében határozatot hozott a Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program módosításáról és a feladatok ütemezéséről. 1983. március 15. A Balatoni Vízügyi Kirendeltség megbízásából a VIZDOK fotószolgálata hőérzékeny (termoviziós) légifelvételeket készített annak tisztázására, hogy a Balaton medrében vannak-e forrásfeltörések, illetve felszín alatti vízbeszivárgások. A balatoni jég megolvadását közvetlenül követő időben 11 helyen végzett felvételek kiértékelése alapján megállapították, hogy nagy vízhozamú vízbeáramlások nincsenek, csupán kisebb, karsztból, vagy homokkő rétegekből származó források, amelyek jelentős befolyást nem gyakorolnak a tó vízháztartására. 1983. június 26. t Dobolyi Tibor (Budapest), mérnök, a Tiszalöki Vízlépcső építésének vezetője, a VIZIBER 1958-1968. közötti igazgatója, a Keleti-főcsatorna és a Borsodi Regionális Vízmű beruházásának irányítója, több egyetemi jegyzet szerzője. (* Szászcsanád, 1903. május 19.) 1983. szeptember 22. A Minisztertanács 1038.sz. alatt határozatot fogadott el „a vízzel való takarékos gazdálkodás és a víztisztaság fokozott védelmének programjáról". 1983. október 10. Prágában aláírták az 1977-es államközi szerződés módosítását, amely új határidőt szabott és előirányozta, hogy az energetikai létesítményeket 1990-94-ben helyezzék üzembe. 1983. november 14-19. A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt veszélybe került a Paksi Atomerőmű hűtővízellátása. Az ÁBKSZ szakembereinek irányításával kb. 500 ember az ún. „erőművi tápcsatornában" vízduzzasztó zárógátat épített és az odatelepített szivattyúkkal biztosította az erőmű folyamatos működtetését. 77