Hidrológiai tájékoztató, 2007

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Geszler Ödönné: A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése ajánlásai

1983 nyara A KISZ KB, valamint a SZOT kezdeményezésére a Balaton-átúszás versenyek új korszaka kezdődött a Balatonboglár-Révfülöp közötti úszóversenyek meghonosításával. A korábbi Siófok és Balatonfüred között rendezett átúszó versenyek a nagy távolság (12-13 km) miatt nem voltak alkalmasak az amatőr sportolók nagyobb tömegeinek bevonására, jóllehet 1948-1967 között minden esztendőben megrendezték az ún. „Szekrényessy Kálmánemlékverseny"-t. 1983. Megalakultak a fővárosban az első víziközmű társulatok. Az első ivóviztársulat a Budapest, XII. kerületben (Irhás árok és környékén), az első csatornázási társulat pedig a Budapest, XVI. kerületben (Sashalmon) jött létre. 1983. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács az MTA főtitkára előterjesztésében foglalkozott a vízlépcsőrendszer adott műszaki megvalósulása esetén várható környezeti hatások előrejelzésével. A tanács környezeti hatástanulmány kidolgozását írta elő. Az összeállítást Fejér László készítette a Vizeink Krónikája. Bp., 2001. könyv adatai, valamint egyéb gyűjtések alapján. A MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXV. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉSE AJÁNLÁSAI Társaságunk 2007. július 4-5-én Tatán rendezte jubileumi, XXV. Országos Vándorgyűlését. A hét szakmai szekcióban elhangzott előadások, a lefolyt vita alapján a szekciók a következő ajánlásokat teszik a vízügyi szakmai vezetés számára: 1. SZEKCIÓ ÁRVÍZVÉDELEM 1. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia keretében kiemelt figyelmet kell fordítani a vízgazdálkodási (árvízvédelmi, vízrendezési, vízminőségi kárelhárítási) létesítmények állapotának megfelelő fenntartására. 2. Meg kell határozni az árvízvédelmi rendszerek mértékadó terhelésének fogalmát, felül kell vizsgálni a csapadék- és árvíz paramétereket. Ki kell dolgozni a vizsgálatok metodikáját, figyelembe véve a globális éghajlatváltozást is. 3. Fel kell készülni az EU Árvízi Irányelv végrehajtására, az Irányelv hazai jogrendbe illesztésére és az árvízi kockázati térképezés és kockázatkezelési tervek készítésének tudományos megalapozására, az ehhez szükséges feltételek mielőbbi biztosítására. Meg kell teremteni a vízgyűjtő-gazdálkodási és az árvízi kockázat-kezelési tervezés összhangját a fenntartható vízgazdálkodás és területhasználat érdekében. 2. SZEKCIÓ TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS 1. A Duna-Tisza-közi homokhátság területén az elmúlt évtizedek folyamán súlyos, vízhiányos vízháztartási helyzet alakult ki. A vízhiány enyhítésére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozása során a vízkészletek jó állapotának elérése, illetve megtartása érdekében szükségesnek tartjuk a korábban működtetett kísérleti területek még hozzáférhető archív adatainak összegyűjtését, rendszerezését, a megjelölt célok elérése érdekében történő feldolgozhatóságának biztosítását, valamint a vizek mennyiségi és minőségi állapotának jellemzését szolgáló monitoring fejlesztését. 2. Szükségesnek tartjuk a belvízreform részleteiben történő ismertetését valamennyi érintett számára. Az MHT felajánlja együttműködését a szakmai és társadalmi viták lefolytatásában a társadalom bevonásának területén. 3. A belvízreform keretében el kell végezni a belvízvédekezés költséghatékonyságának elemzését és ezt figyelembe kell venni a belvízvédekezési fokozatok elrendelésénél. 4. A megújuló energiatermelés növelése érdekében vizsgálni kell a meglévő víztározókhoz kapcsolható törpe vízierőművek építési lehetőségeit. 5. A belvízvédekezési üzemirányítás hatékonyságának növelése és a belvízgazdálkodást elősegítő tájhasználat optimalizálása érdekében alkalmazni kell a numerikus modellezés módszereit. 3. SZEKCIÓ VÍZBESZERZÉS 1. Az országban megtorpant a vízbázis-védelmi tervek elkészítése. Szükséges ennek folytatása, a megvalósítás finanszírozásának állami szintű támo78