Hidrológiai tájékoztató, 2007

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr.Scheuer Gyula-Szentirmai Lászlóné: Dél-tibeti hévforrások és lerakódásaik vizsgálata

üledékek fordulnak elő főleg mészkövek de egyéb nem karsztos kőzetek is kimutathatók (pl. homokkő). A Himaláját északról lezáró nyugat-keleti irányú Bramaputra túloldalán emelkednek a Transzhimalája hegyvonulatai ahol a gránitok és a metamorf kőzetek mellett jelentős elterjedésben a „Tethys" üledékei is megtalálhatók. A bazaltos vulkánitok továbbá az aktív hidrotermás mezők e részen fiatal mozgásokra és kedvező hő és felszín alatti vízforgalom kialakulására utalnak. A hideg éghajlatnak köszönhetően a kifagyásból eredő közetaprózódás igen jelentős, ezért a hegyoldalakat vastag kőzettörmelék borítja. Horváth G. [2] megemlíti, hogy jelentős elterjedésben mutatható ki az örök fagy is. Vízföldtani szempontból valószínűsítjük, hogy a vizsgált és tárgyalt hévforrások genetikailag szoros kapcsolatban vannak azokkal a felszínalatti magmás folyamatokkal, amelyek az ázsiai és indiai lemez ütközési zónájához kapcsolódnak. Nagy hőmérsékletük (90-95 °C) továbbá ezekhez kapcsolódó hévízmezőkön lemélyített fúrásokban jelentkező nagy hőmérséklet (150-200 °C) ilyen magmás folyamatok hőhatásával magyarázhatók továbbá azzal a hővel is számolni kell amely az ütközési zónában a subdukció során keletkezik. 2. Hévforrások áttekintő ismertetése 2.1. Kaj

las hegy környéki hévforrások Az ország délnyugati határvidékén (India, Nepál) emelkedik Tibet legszentebb hegye, a 6714 m magas Kajlas. E szent hegy és a zarándok útja a buddhista hívők tízezreit vonzza ide évente. A hegy és környezete ezen kívül még más szempontokból is nevezetes mert déli előterében olyan hegységszerkezeti süllyedések keletkeztek amelyekben jelentős nagyságú tavak (400 km

2) vannak (2. ábra). Ezek közül a Manaszarovári-tavat is vallási tisztelet övezi. Továbbá nevezetesség még, hogy a hegy környezetében ered az Indus. Szutlej, Ganges és a Bramaputra. Vízföldtani szempontból pedig azért mert a vizsgált területen nevezetes mészképző hévforrások fakadnak ahol jelentős forrásmészkő előfordulások ismeretesek.. Az irodalom szerint [6] a térségben három nevezetes hévforrás csoport lép a felszínre amelyek közül kettő (2. ábra 1,2 jelűek) a Szutlej vízgyűjtőjén fakadnak, míg a harmadik (3. sz-u) forráscsoport az előzőekben említett Manaszarovári tó északnyugati partján található. Az irodalmi leírások [2,3,4,6] szerint a Szutlej völgyéhez kapcsolódva két hévforrás található. Az 1 jelű forráscsoport a Tirthapuri ahol a víz 90-94 °C-os és 2. ábra. A tibetiek szent hegyének a Kajlasnak és környékének áttekintő helyszínrajza a hévforrások feltüntetésével 1. Tirthapuri hévforrás, 2. Névtelen hévforrás, 3. Manaszarovar-i hévforrás, 4. Sutlej indító forrása, 5. Fő közlekedési utak, 6. Zarándok útvonalak. 65