Hidrológiai tájékoztató, 2007

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Góg Imre: A Keleti-Kárpátok vízfolyásai, tavai és víztározói

Nagy-Szetye, Veszes, Fehérkő, Répát, Tekeres, Borvíz, Gubás-patakok. A 23 km hosszú Fiság mellékágai a Fenyővíz és a Tapolca-patak. A 20 km hosszú Szépvíz-patak felveszi a Szalonka- és Pálos-patakot. Ez a három vízfolyás tölti fel a Csíkszépvízi víztározót. Ebből a víztározóból biztosítják Csíkszereda város ivóvíz-szükségletét. A Hargita a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatának D-i részét alkotja. 800-900 m magas talapzatból emelkedik ki többé-kevésbé ép rétegvulkáni szerkezete, amelyek három hegycsoportot - E-i, D-i és Csornád - alkotnak. A hegységszerkezeti törés mentén több mint ezer borvízforrás fakad. A Csornád működése két kráterét (Mohos és Szt. Anna tó krátere) alakította ki. A magasabban (1049 m) fekvő idősebb Mohos krátert csaknem teljesen feltöltötte a kráter kirobbanásakor kiszóródott törmelékanyag. A Mohos láp területe majdnem négyszer nagyobb mint a Szt. Anna tó. Sekély mélyedésében krátertó alakult ki, amelyre már csak a Mohos láp emlékeztet. Lecsapolója a Veres-patak. A mélyebben fekvő (918 m), ép peremű kráterben van a Szt. Anna tó, melynek nincs lefolyása (mélysége középen 7,0 m). A Hargita éghajlata csapadékos, altalaja nagy mennyiségű vizet fogad be. Ezért a források, csermelyek, patakok sűrűsége nagy. A keletkező vizeket É-on a Maros gyűjti össze (Gréces, Köves, Ostoros, Veresbükk-patakok), Ny-on a Görgényi-havasokból lefolyó Nagy-Külüllő és a Hargita hegységből érkező Sikaszó, Nagy, Péter fia, Kalandor, Rohát-patakok és a Szenesed-vízfolyásokból jött létre, az 50 millió m

3 befogadó képességű Zeteváraljaivíztározó. D-en a Barót-patak gyűjti össze a Nagy-Homoród, Kis-Homoród, Csonka, Vargyas, Málnavész, Kiruly, Egres, Kormos, Aranyos, Halas, Fehér, Kovács, Gerendás, Koság, Szil, Fenyős, Uzonka vizeit. Az Oltba folynak a Szil, Háromág, Nagy-Fenyős-vízfolyások. K-en a Nagymező, Ruca, Madics, Nagy-és Kis- Madaras, Sugó, Hidegvíz, Szeges, Csukás, Kápolnás, Tekerő, Zsögöd, Bilibók, Nagy-völgy, Büdös, Bánya, Almás, Köves, Nagy-és KisMitács, Piliske és Csukás-vízfolyások. A Nemere hegység a Keleti-Kárpátok külső részén helyezkedik el. Alakja EK-DNy irányú, téglalap alakú. Területe kb. 700 km

2. E-on az Uz völgye és az Uzmezeivíztározó választja el a Csíki-havasoktól. K-i határait a Tatros-folyó völgye szabja meg. ÉK-i-DNy-i irányba az Ojtoz-folyó, Ny-ii határa a Lassuág és a Veresvíz a határa. A krónika szerint az ősmagyar Nimród, - Hunor és Magyar apja - Nemere alakban lett kifejezve. A Nemere hegység folyóvizei két vízgyűjtő területhez tartoznak Ny-on, E-on, K-en és ÉK-en az Uz (a Tatrosba folyik) D-en és DNy-on a Feketeügy gyűjti össze a vizeket, amelyek az Oltba ömlenek. Az Uz 45 km hosszú. Mellékvizei: A Veresvíz (az Uz legnagyobb jobb oldali mellékfolyója, hossza 20 km), Kölöske, Fekete, Nagy, Jávoros, Oláh, Nagy-Doftána, Tábla, Cigánka, Ágas, Csonka, Szalánc, Zsíros, Kecskés, Kalaszló, Gyertyános, Nyáros, Coporia. A Magyaros-patakon 1989-ben a Gyilkos tóhoz hasonlóan hegyomlással jött létre a Magyaros-torlasz tó. E víztározóba folyik a Fehér-kút, Fekete-kút és Groza-patak. A Feketeügy 106 km hosszú vízfolyás, mely két főágból ered. Ny-on a Kis ág, K-en a Nagy ág indul útjára. Fontosabb mellékágai: a Lemhény, Esztelnek és Kászon-patakok. Bodoki-hegység a Csíki-havasok, az Olt völgye és a Háromszéki-medence közötti 900-1000 m magas hegység. A Baróti-hegység az Olt kanyar és a Hargita D-i része közötti 800-900 m magas erdős hegység. A Persányi-hegység változatos felépítésű erdős középhegység, az Erdélyi-medence és a Barcasági-, illetve Baróti-medence határán. Az Olt alsórákosi áttöréses völgye és a Persányi-hágó három részre osztja az É-D-i irányú hegységet. Háromszéki-havasok folyói a Háromszéki-medence pereméhez közel erednek, völgyüket a medencétől csak alacsony hágók választják el. A vízválasztóról számos kis patak (Gelence-, Kovászna-, Zágoni) fut le a medencébe, ahol vizüket a Feketeügy gyűjti össze. A kifelé tartó folyók a legmagasabb vonulatot mély szorosokkal (Ojtozi-, Variam-, Bodzái) törik át. A völgyek különálló hegycsoportokra tagolják a Háromszéki-havasokat. É-i, Erdélyhez tartozó részét Berecki-havasoknak (Vráncsa hegység) nevezik. Középső szakaszán emelkednek legmagasabb tetői, Lakóca (1777 m), Pentelő (1773 m). A Bodza-folyó mentén húzódó hegycsoport neve Bodzai-havasok. A Brassói-havasok, a Bodoki-, a Baróti- és a Persányi-hegység - a Háromszéki-és a Barcasági-medencétől D-re felszínre bukkanó - homokkő konglomerátum- és mészkőszirtes tömegeinek közös összefoglaló neve. Ismertebb tagjai: Csukás (1954 m) és a NagyKő-havas (1844 m). A Csukás hegység a Keleti-Kárpátok D-i hegységcsoportjának, a Kárpát kanyarnak a tagja. Jól elkülönül környezetétől mind magasságával, mind változatos formakincsével. A hegység viszonylag kis területet foglal el (kb. 200 km

2). A Nagy-Kő havas ÉK-ről - DNy-felé húzódó dőlt téglalap alakú hegység, melynek hosszabb oldalai 15, rövidebb oldalai pedig 5-6 km hosszúak. Területe kb. 82 km

2. A Nagy-Kő havas 1200 m-en felüli része vízben szegény, azon alul azonban rendkívül gazdag forrásokban. Az Alsó-Száraz-Tömös és a Felső-Száraz-Tömös főágak egyesülése után létrejött a Tömös-patak. Itt van a végső szakasza a Keleti-Kárpátoknak a Tömösi-szoros, illetve hágónál. IRODALOM (1) Balaton Akadémia: Földrajzi tanulmányok Romániáról. Vörösberény, 1996. (2) Bulla B. - Mendöl T.: A Kárpát-medence földrajza. Budapest, 1999. (3) Góg I.: A Keleti-Kárpátok adatgyűjtése (kézirat). Gyula. (4) Góg I.: A Maros folyása a Gyergyói-medencében. Vízügyi Közlemények. Budapest, 2001/1. (5) Góg I.: Erdély két jelentős vízfolyása a Kis-és Nagy-Küküllő. Hidrológiai Tájékoztató. Budapest. 2005. (6) Győrffy L. - Jancsik P.: Radnai-havasok. Csíkszereda, 2002. (7) Horváth A.: Csalhó hegység. Csíkszereda, 2003. (8) Kisgyörgy Z. - Dukréti Z.: Baróti-hegység, Bodoki-havasok. Csíkszereda, 2001. (9) Kisgyörgy Z.: Kovászna megye. Csíkszereda, 2000. (10) Kovács-Kendi L.: Nagy-Kö-havas. Csíkszereda, 2005. (11) Magyar Nagy Lexikon - Budapest, 1989. (12) Májai Cs.: Csukás hegység. Csíkszereda, 2003. (13) Torjai Rácz Z.: Hargita hegység. Csíkszereda, 1998. (14) Torjai Rácz Z.: Görgényi-havasok. Csíkszereda, 1998. (15) Xántus L. -XántusJ.: Kelemen-havasok. Csíkszereda, 2003. (16) Zsigmond E.: A Nemere hegység. Csíkszereda, 2003. 63