Hidrológiai tájékoztató, 2007

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Góg Imre: A Keleti-Kárpátok vízfolyásai, tavai és víztározói

ezen tevékenységéről sehol sem jelent meg ismertetés Buziásfürdő történetének ismertetésekor. Ezt megerősítette dr. Jancsó Árpádnak az ülésen történt felszólalása is, akinek ez alkalomra jelent meg „Buziás régen és most'című kiadványa, ahol többek között így írt a szerző: „Az elkezdett kutatásaimat folytatva, mind több és több érdekes mozzanatot fedeztem fel, mind több ritka adat birtokába jutottam." Bevallás szerint Zsigmondy Vilmos tevékenykedéséről ezen előadáson értesült csak. Egy érdekes észrevételt kell tennem ezen cikkemmel kapcsolatban, hogy dr. Csajághy István fürdő-főorvosnak 1872. november 19.-én befejezett és 1873-ban megjelent „Buziási ásványvizek leírása" című kiadásában nem tesz említést a fürdővizek mennyiségének csökkenéséről, sem pedig Zsigmondy Vilmosnak vizsgálatáról, holott erről kellett, hogy tudomása legyen. IRODALOM Zsigmondy Vilmos (1874): A buziási gyógyfürdő és az ott legújabban véghezvitt fúrások. Földtani Közlöny, IV. 6. és 7. szám. 159-170. A Keleti-Kárpátok vízfolyásai, tavai és víztározói GÓG IMRE A Keleti-Kárpátok vízfolyásait, tavait és víztározóit a területen található hegységek (1. ábra) szerint csoportosítva ismertetjük. A Radnai-havasok főgerince Ny-K-i irányban a Máramarosi-tetőtől (917 m) a Radnai-hágóig (1237 m) húzódik. E-on meredek fallal, 1500 m szintkülönbséggel tekint a Máramarosi-medencére. D-en menetelesen ereszkedik az Erdélyi-medence felé. A hegység főgerincén találhatók a legmagasabb csúcsok: a Nagy-Pietrosz (2303 m), Ünőkő (2279 m). A Borsai-hágó (1416 m) alatt ered a Visó (más néven Borsa-patak), mely a hegység központi részéből gyűjti össze a vizeket. Legfontosabb mellék patakjai: Fántána - egyesül a Cimpoina-patakkal -, Nemes, Sebes, Nagy-és Kis-Bakuly, Köves, Elős és Dragaspatak. Az Iza a hegység ÉNy-i csücskében ered. A Nagy-Szamos a Radnai-havasok D-i térségében az Ünőkő (2279 m) oldalában csermelyek sokaságából ered. Reményik Sándor: Ünőkő „ Ez a király A ködkoronás rejtelmes nagyúr, Aki uralkodik itt mindenen, " Több vízfolyás egyesülésével Mária-völgy település után igen bő hozamú mellékvizeket kap a Borgói-hegység felől, s emiatt is hatalmas vízfolyássá duzzad. A további vízfolyásokkal növekedett Nagy-Szamos a Tiszába ömlik. Az Aranyos-Beszterce (iszapja aranyat tartalmaz) a Radnai-havasokban a Gargaló hegy (2159 m) E-i oldalán lévő tiszta vizű, azonos nevű tó környékén ered. Ez a vízfolyás a Keleti-Kárpátok legnagyobb folyója. Hossza 280 km, vízgyűjtő területe 7042 km

2. Átfolyik a KeletiKárpátokon Moldvába. A Békási-víztározó és vízi erőművek. A víztározó és az erőművek a Keleti-Kárpátok külső K-i területén épültek meg, de vizüket Erdély területéről kapják (AranyosBeszterce, Kis-Beszterce, Bor, Putna, Fekete-víz stb.), ezért említem meg ezeket. Az Aranyos-Beszterce (közepes vízhozama 52 m

3/sec, nagy vízhozama: 1150 m

3/sec) vízfolyáson 1950-1960 között épült meg a 127 m magas, 480 m hosszú súlytámfalú betongát. Ennek megépítésével 36 km hosszú, 3125 ha felületű víztározó alakult ki, melynek térfogata 1 milliárd 250 millió m

3. A víztározó mélysége a gáttestnél 90 m. A víztározóban a vízszint augusztustól-február hó végéig apad, majd ettől június-júliusig emelkedik. A víztározó építése kapcsán 20 falu 18760 lakóját telepítették ki. A víztározóból a víz 4,65 km hosszú, 7 m átmérőjű vízvezető alagúton 178 m

3/sec üzemi vízhozammal jut el a villamos erőműhöz. A víz 143 m magasról esik a turbinákra. A villamos erőmű teljesítménye 210 MW. Az átlagos évi energiatermelés 392 GWh. Az erőműből kikerülő víz egy 1185 m hosszú csatornán keresztül jut vissza az Aranyos-Besztercébe. Ezután még a tározó vizével 80 km hosszú szakaszon Bacau (Bákó) városig - a Szeret folyóig 60