Hidrológiai tájékoztató, 2007

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Góg Imre: A Keleti-Kárpátok vízfolyásai, tavai és víztározói

egész sor (12 db) kisebb erőműnél 247 MW teljesítménnyel 757 GWh energiát állítanak elő (2. ábra). A Radnai-havasok legnagyobb területű tengerszeme a Nagy-Lála, mely mintegy 0,56 hektár területű, mélysége 1,6 m. A Mosolygó-tó 2,1 m mély, a Bukuly-tó 5,2 m mély. Az Aranyos-Beszterce mellékpatakjain négy, a többi patak mentén tizenegy tó található. Tucatnyi kisebb méretű tavak vannak még, de ezek periglaciális eredetűek, vagy hegy-és földcsuszamlás során jöttek létre. A vízesések közül a legszebb, legjelentősebb a Lóhavasi, mely kb. 80 m magasból zúdul le. Kisebb kb. 20 m-es a Sebes, illetve a Nagy-Bukuly és a Puzdra-patak vízesése. A Köves-patakon két kisebb vízesés van, kb. 1700 és 1400 m magasságban. Lenyűgöző látványú a Drágos-patak felső szakaszán a zöld vízesés kb. 1600 m magasságában, mely sziklás mederben lépcsőzetesen zúdul le. A Rápi, Korhány, Rebra, Guset és Lepesi-patakokon is látható egy-egy kisebb vízesés. A Borgói-hegység a Nagy-Szamos és a Beszterce folyók forrásvidéke között a Radnai-hágónál (1271 m) ágazik ki D-felé a Radnai-havasok tömegéből. A Borgói-hágó (1227 m)) választja el a Kelemen havasoktól. Vízfolyása: Beszterce, a Nagy-Szamos bal oldali mellék folyója, mely a Sztrunyóra hegy alatt több csermelyből ered. Hossza: 190 km. További vízfolyások az Liva, Les, Kosma, Tiha. A Besztercei-havasok kiemelt lapos hegység, az AranyosBeszterce, a Radnai-havasok és a Gyergyói-havasok között. A Kelemen havasokat É-on a Beszterce folyó választja el a Borgói-havasoktól. K-en a Besztercei-havasok képezik határát. D-ről a Gyergyói-, illetve a Görgényi-havasokkal határos. Ny-t felől a Kelemen hegyalja határolja el az Erdélyi-medencétől. A hegység a Maros, Szamos és a Szeret vízrendszeréhez tartozik. A három vízrendszer az 1950 m magas KisBeszterce sarkánál találkozik. A Kelemen havasok térségéből a Maros számos jobb oldali mellékága szállít vizet a folyóba: Lomás (29 km), ennek mellékvizei a Hurdugás (6,5 km) Büdös (7,5 km) Vajda (13,5 km) patakok. További fontosabb vízfolyások: Kelemen-patak, mellékágai: A Tiszta (9 km), Zavaros-Kelemen (10,5 km), lejjebb a Nyírmező (8 km), Zebrák (10 km), Ilva (22 km). Ebben a térségben van a Maroson a Gödemesterháza mérőállomás (átlagos vízhozam 10,5 m

3/s). A következő mellékágak: Ratosnya, Szék (12,5 km), Középső (13,5 km), Tiha (8 km), Nagy-Galonya (8,5 km), Kis-Galonya (7 km), Bisztra (18 km), Donkó (6,5 km) patakok. Fontosabb mellékvizek még a Házak (7,5 km), Kövesdi (7 km), Répa (16 km) és Luc (42 km) patakok. A Szamos vízrendszerének két jelentős folyója van a Sajó és a Beszterce. A 70,1 km hosszú Sajó, Sajófelsősebes fölött, a Tamás mezeje nevű havasban ered. A név etimológiailag azonos a Tisza jobb oldali mellékfolyójának nevével, a magyarországi Sajóéval. Mellékvize a Budák (38 km), Árdány (11 km), Bolovanu, Tisza, Aluneasa, Bárzetea, Cseres, Hidas-patakok. A Beszterce (65,4 km) Szeretfalva közelében egyesül a Sajóval. Számos bal oldalról beömlő patak gazdagítja a Beszterce vízhozamát: Repedea (7 km), Stega (6 km), Felsősólyom (6 km), Alsósólyom (7 km), Pietroasa (7 km), Bridireasa (4 km), Kusma (18 km) patakok. A Szeret vízgyűjtő területének Ny-i része érinti a Kelemenhavasok vidékét. Az itt eredő folyók és patakok a Moldvába átfolyó Aranyos-Besztercébe folynak. Ezek közül a legjelentősebbek a Fekete-víz (42 km) és a Kis-Beszterce (68,5 km). Ez a vízfolyás a Tarhavas (Juharos) 1350 m alatt ered. Mellékvizei a Bor-kút (7 km), Farkas (5,5 km) és Sestirea (6,5 km) patakok. Az állóvizek közül a legismertebb az 1730 m magasságban lévő 0,15 ha vízfelületű Jézer-tó. Mélysége: 5 m. Az 1940-44 évek közötti leírások és térképek Bánffytengerszem néven ismertetik. A tó és környéke védett terület és része a Kelemen havasok Nemzeti Parknak. A Tündér tó 1230 m magasságban jött létre 0,35 ha területen. Mindkét tó kőzettörmelék eróziója során jött létre, vízzáró réteg alakult ki, így alakultak jöttek létre a tavak. A Kolibica víztározó a Beszterce-folyó völgyében. A duzzasztóművet az 1970-es években kezdték építeni. A gátkorona tengerszint feletti magassága 805 m, koronamagassága 92 m, szélessége 10 m, hosszúsága 251 m. 61 2. ábra. A Békási-víztározó és a vízi erőművek