Hidrológiai tájékoztató, 2007

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Dobos Irma: Az egykori Kolopfürdő gyógytényezői

5. ábra. Tájékoztató a fiirdő 1928. május 1-i megnyitásáról hozva is elterjedt." Az 1920-as években az iszapot már a gyógyvízzel együtt ajánlja a fürdő vezetősége (5. ábra). A Gellért gyógyfürdő igazgatósága 1929-ben forgalomba hozta a „GEKOL" krémet 30 gr-os porcelán tégelyben és 100 cm

3-es hamburgi formaüvegben a „GEKOL" folyékony szappant". Erre az engedélyt 1929/XI. 156.706. sz. és 1930. VI. 15-én kelt 78.585/ 930. sz. i polgármesteri határozattal kapta meg. Mindkét termékről a kedvező vélemények bizonyították nagy radioaktivitását, nagy kéntartalmát, csekély hővezetőképességét és a finom eloszlású ásványi anyagokat. Az iszapot ezen kívül még állatgyógyászati célokra is használták. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Orvoskari Fizikai Intézetének igazgatója, dr. Szalay Sándor egyetemi tanár 1947. szeptember 20-án kapott iszapot megvizsgálta és arról 1948. január 12-én közölte eredményét. A környékről és a kapott mintáról megállapította, hogy számottevő radioaktivitást nem tartalmaz. Szerinte ez az eredmény megegyezik a párizsi Curie Intézet régi vizsgálatával. Ilyen csekély aktivitás mindenütt előfordul, pl. a debreceni homokban is, és lehetséges, hogy a Hevessy-féle eredmény azért volt kiemelkedően nagy, mert ő az Emma-kútból kapott mintát. A Kolopfurdői létesítmények a II. világháborúban elpusztultak. Az iszap kitermelőhelyét dr. Végess Arpádné felajánlása nyomán 1951. május 29-én állami tulajdonba és a Fővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások kezelésébe került. Az iszap termelése és hasznosítása Az iszap jelentős mértékű termelése különösen akkor indult meg, amikor Schafarzik Ferenc (1854-1927) és Sümeghy József (1892-1955) elkészítette szakértői tanulmányát. Először felszíni feltárással, dúcolt bányagödörből, szádfal védelme mellett a talajvíz kizárásával végezték. Később az öntözéses gazdálkodás következtbén a talajvíz szintje nagyon megemelkedett, át kellett térni újabb termelési módra. Ekkor a 60-65 cm átmérőjű kanálfúróval a felső meddő 8-10 m vastag talajréteget letermelték, s alatta a hasznosítható iszapréteget 16-20 m-ig lehetett feltárni. A hasznosítható gyógyiszapot kisebb, 53 cm 0-jű magasított fúróval termelik ki. A kanálfúrón ajtót készítettek és ezen keresztül a teli kanálfúró kiemelése után a képlékeny gyógyiszapot könnyen ki lehetett venni. Akkor a talajvíz szintje a felszín alatt 0,8-1,0 m-en, míg korábban 3 m-en állt be. A termelés akkor meglehetősen kezdetleges volt. Háromlábú állvány tartotta a fúróberendezést, a fúrószárat pedig lóvontatású járgányos szerkezet, majd 1987-től traktor forgatta. A fúrólyukak közötti 1,5 m-es távolság elegendő volt az omlás elkerülésére. Előszárítás után az iszapot hetenként teherautóval szállították a Gellért fürdőbe, ahol tovább szárították, őrölték és szitálták, 50 kg-os zsákokba csomagolták. A korábbi fürdős kutak 1987-ben még megvoltak, de nem használták őket. Az 1953. évi fejlesztési terv keretében először bekerítették a 30 holdnyi területet és állandó felügyeletet biztosítottak. 1956. január 1-étől az Egészségügyi Minisztérium a budapesti fürdőkben kizárólag a kolopi iszap használatát engedélyezte. Ekkor szűnt meg a Lukács fürdőben a lupaszigeti iszap alkalmazása. Az új védőterületi javaslatot 1959-ben a Földmérő és Talajvizsgáló Iroda készítette és a Középtiszavölgyi Vízügyi Igazgatóságnál kezdeményte a terület védetté nyilvánítását. Az Igazgatóság az Országos Vízügyi Főigazgatóság 38.668/1959. sz. leirata alapján 1960. I. 11.-én az 1989-4/1959. sz. határozatával védetté nyilvánította a területet és előírta a szükséges műszaki intézkedéseket. 1964-ben az Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat újabb megbízást kapott a terület mérnökgeológiai vizsgálatára és 1965-66-ban elvégezte a kutatást és a felmérést. Elkészítette 1. a teljes iszapvagyon számbavételét, 2. a talajmechanikai szakvéleményt, 3. az iszap kémiaii és kolloidkémiai vizsgálatát és értékelését, 4. a kitermelési módokat és a gazdasági számításokat, 5. a teljes geológiai térképezést, 6. az artézi kút tervét. Az új iszaptermelő területet Szalontai Gergely jelölte ki. A gyógy iszappá nyilvánítást a Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság 405./Gyf71968. sz. alatt kiadta és forgalmazásához 54