Hidrológiai tájékoztató, 2007
TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Molnár Sándorné Kiss Ágota: Szeged ivóvíztermelő kútjainak nyugalmi vízszint alakulása a víztermelés tükrében
hozzájárult „KOLOPI GYÓGYISZAP" néven. 1969-ben elkészült a 120 m mély artézi kút, amelyből nátriumhidrogén-karbonátos, 1367 mg/l összes oldott alkotórészt tartalmazó ásványvíz jellegű vizet termeltek ki. Ezután lehetett csak megoldani a gondnoki lakás és a raktár vízellátó rendszerét. 1971 -1972-ben az Országos Közegészségügyi Intézet, a Magyar Állami Földtamo Intézet és az ÉM Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet bevonásával az iszap radiológiai, kémiai és speciális gyógyiszap vizsgálatát készítették el. Az erdősítés 19721982 között befejeződött és 1985-ben módosították a korábbi védőterületet. A Gellért fürdőben az iszap kiszerelésének korszerűsítését nem lehetett megoldani, ezért az iszap gazdaságos feldolgozását visszahelyezték a termelő helyre. A szállításkor a kész termék mindössze 3-4% vizet tartalmazott. Az 1950-es évektől a fürdőkben az iszapkezelések száma fokozatosan csökkent és éppen ezért 1987-ben Kolopon a termelést is mérsékelni kellett. Sokan bíztak ugyan az export visszaállításában, de az érdeklődésen kívül egyéb eredményt nem hozott a piackuatatás. A privatizáció megindulásakor az iszapkompresszt a NEW TECH 2001 Bt. (2030 Érd, György u. 36.) állította elő és akkor a kizárólagos patikai forgalmazást a Medical Marketing Group-Bt. (6000 Kecskemét, Domby Lajos u. 20. III/II) végezte. A négy réteg vatta közé beágyazott finomra őrőlt kompressz A, B és C méretben készült és az első kettő 200-200 g, míg a C méret 300 g-ot tartalmazott. A vattaréteget egy fóliában, majd egy műanyag fóliában csomagolták be. A forgalmazott kompresszhez új orvosi véleményt is csatoltak a következő szöveggel: „ízületi betegeknek, reumásoknak: izomfájdalmakra, ortopédiai, traumatológiai, nőgyógyászati utókezelésre és számos egyéb problémára is ajánljuk. Nem javasolható minden akut gyulladásos folyamatra, ez vonatkozik az ízületi és ideggyulladásokra is; subacut gyulladásos megbetegedések iszapkezelés során acuttá válhatnak, acut traumás állapotok, sudeck syndroma fájdalmas stádiumban visszérgyulladás, visszérrőgösödés, fertőző betegségek (pl. orbánc) a bőr hámhiányos állapotai, pl. lábszárfekély, szív- és érbetegségek, magas vérnyomás, terhesség, daganatos betegségek esetén, továbbá, lázas betegségek, idősebb korban (pl. 70 éves kor felett) ha a beteg állapota nem kielégítő". Az iszapkompressz előállítása 2004-ben megszűnt, így az iszap kizárólagos termelése és hasznosítása továbbra is a Fővárosi Fürdőigazgatóság utódjának, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt-nek joga. Jelenleg 3 fővárosi gyógyfürdőben (Széchenyi, Lukács és Gellért) végeznek iszapkezelést, amelyhez évente 35 tonna iszapot használnak fel. IRODALOM Lengyel B. (1893): A kolopi kénes-forrás. - A Magyar Szent. Korona országai Balneológiai Egyesületének 1893 -iki Evkönyve. Bp. 171-173. Hankó V. ((1899): Kolop, Korond, Balf és gyógyító tényezőik. -A Magyar Szent Korona orsázgai Balneológiai Egyesületének 1899. Evkönyve. Bp. 184-188. Kolopi gyógyiszapkitermelö telep (1987): (In: Beck B. szerk.: A fővárosi fürdők 75 éve. Bp. ) 72-79. Bagi R. (1968): Áttekintő gravimétermérések az alföldi un. flis-öv területén. Mérési eredmények a hevesi-kunmadarasi területen. MÁELG11967. Évi Jelentése. Bp. 117-121. Szeged ivóvíztemelő kútjainak nyugalmi vízszint alakulása a víztermelés tükrében DR. MOLNÁR SÁNDORNÉ KISS ÁGOTA Hidrogeológiai áttekintés A Pannoniai-medence legnagyobb süllyedékei Szeged térségében keletkeztek a felszínfejlődés során. Az üledékek felhalmozódása döntően a neogénben játszódott le, de a legnagyobb vastagságot a pliocén és pleisztocén összletek érték el. A pliocén rétegek elsősorban szénhidrogén tárolók, vízföldtani jelentőségüket pedig hévízkészletük adja. Szeged térségében ezen képződményekre települnek a változatos kifej lődésű 600-700 m vastag pleisztocén üledékek. Ezen üledékekben elhelyezkedő vízadó rétegek képezik a város ivóvíz-bázisát. A rétegek kifejlődése ciklusosságot mutat, amelyekben agyag, kőzetliszt, homok és kavics egyaránt megtalálható. A pleisztocén összlet 15-20 közép és durvaszemcsés, jó minőségű és vízhozamú vízadó homokréteget tartalmaz. A vízművek kútjai 150-550 m mélységközben csapolják meg a pleisztocén rétegeket (1. táblázat). A legjobb vízadók a 300 m körüli és a 400 m alatti rétegek. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy ezekben a mélységekben szűrőzött kutak átlagos vízhozama 1500 l/min kb. -5-10 m-es üzemi vízszinttel. A vízminőséget vizsgálva kétféle víztípust tudunk elkülöníteni. A felszínhez közeli rétegekben kevés oldott anyagot tartalmazó Ca(HC0 3) 2 -Mg(HC0 3) 2-os, míg a mélyebb rétegeknél több oldott anyagot tartalmazó 1. táblázat. Vízmű kutak szűrőzési mélységközei Szűrőzött Mélység-közök (m) Vízmű telepek és kútjaik i db.) Szűrőzött Mélység-közök (m) I. II. III. IV. V. VI. VII. 1. 150-200 3 2 2. 200-250 4 1 1 3 3. 250-300 5 1 4. 300-350 1 5 3 5 2 5.350-400 2 1 1 6. 400-450 1 1 3 3 4 3 7. 450-500 2 2 4 2 3 8. 500-550 4 1 3 3 55
