Hidrológiai tájékoztató, 2006

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás évfordulói 2007-ben

1882. A budapesti műegyetem felállította a nagymarosi vízmérő állomását és rendszeresítette a mérnökhallgatók vízmérési gyakorlatát. 1882. A fővárosi vízművek a budai vízellátás érdekében megépíttette az első (összesen 240 m

3 térfogatú) betonmedencét a Budakeszi úton. Wein János tervei alapján ugyancsak a jobb parti városrész ellátására létesült az Újlaki Vízmű. 1882. A Tudományos Akadémia kiadásában megjelent Ortvay Tivadar monografikus kutatásának eredményeként a „Magyarország régi vízrajza a XIII-ik század végéig" című könyv két kötete. 100 éve ... 1907. január 27. t Hajnal Antal (Fiume), a fiumei kikötő bővítésének tervező és kivitelező főmérnöke. 1860-ban Békés városa mérnökévé választotta, majd állásáról lemondva magánmérnöki tevékenységet folytatott, s részint tagosításokkal, részint a Körös-szabályozás munkálataival foglalkozott. A kiegyezés után a Közmunka- és Közlekedési Minisztériumban főmérnökként az elnöki, majd a vízépítési ügyosztályon dolgozott. 1877-ben kapott megbízást a fiumei kikötő építéséért felelős építészeti hivatal vezetésére, s az 1884-ben meginduló kikötőfejlesztési munkák vezetésére. 1896-ban a magyar királyi tengerészeti hatóság műszaki osztályának főmérnökeként a kikötőépítéseken kívül a magyar-horvát tengerparti kikötők, s általában a tengerészeti hatóság összes műszaki ügyeit vezette, s szerzett nemzetközi megbecsülést a magyar mérnöki karnak. (* Makó, 1838. szeptember 1. ) 1907. kora nyara A Titellel átellenben fekvő Rezsőházánál (Rudolfsgnád) az ármentesítő töltéstestet keresztező nyomócső az aláüregelés következtében eltört, és a töltés beroskadt. A 174 m-re kiszélesedett szakadáson betört dunai árvíz 82 km

2 területet öntött el, s a községben közel 300 lakóépület dőlt össze. 1907. Jordán Károly a Hévízi-tó több száz pontján mélységméréseket végzett, amelynek alapján elsőként készítette el a tó mélységgörbéit. 1907. A kassai kultúrmérnöki hivatal működési területén hazánkban először kezdték alkalmazni a később általánosan használt drótfonatos folyószabályozási műveket. 1907. Az Ikva mentén a kultúrmérnöki hivatal közreműködésével megalakult az Ikervári Rétöntöző Társulat. 1907. Üzembehelyezték Sátoraljaújhely, Eperjes és Zsolna városok vízműveit. 1907. Megépült a balatonfoldvári kikötő. 75 éve ... 1932.január A Sajó Elemér által kidolgozott vízügyi politika szakmai alapvetéseként az FM kiadványai sorában megjelent a vizek hasznosításának egyik fontos területét érintő w4 magyar halászat" című tanulmánykötet. 1932. tavasz A Tiszán rendkívüli méretű árvíz vonult le, de töltésszakadásokat nem okozott. Ennek ellenére a gátakkal akkor még nem védett „borsodi nyílt ártér"-en közel közel 90 km

2 került víz alá. 1932. október Az 1812-ben épített Hámori-tó gátja elszakadt, ugyanúgy mint 1813 decemberében. A nagyobb alámosást megfeszített erővel mindkét esetben sikerült megakadályozni, s ezzel együtt az árvízveszélyt elhárítani. 1932. Sajó Elemér javaslatára az FM-ben Duna-Tisza-csatorna tanulmányi csoport létesült a régebbi tervek, programok átdolgozására, értékelésére. 1932. A Szegedi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat házi kivitelezésben az algyői főcsatornán megépítette az Algyői zsilipet. A főcsatornának jelentős szerepe volt a szegedi Fehér tó területén ugyanezen évben létesített, belvíztározásra is alkalmas 5,2 km

2 területű tógazdaság vízellátásában. 1932. A Főváros Út- és Csatornaépítési Ügyosztálya első ízben dolgozta ki az agreszszív talajvízben létesített csatornák építésénél követendő irányelveket. 1932. Csongrádon 11,7 km hosszúságú elválasztó rendszerű csapadékvíz elvezető csatorna hálózat épült. 1932. Az országosan jelentkező aszály hatására több lépés történt a hazai öntözések ügyének előmozdítására. Napvilágot látott Ruttkay Udó „A Magyar Alföld öntözése" c. munkája, amely először vetette fel a Tisza 68