Hidrológiai tájékoztató, 2006

BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Fejér László: A magyar vízgazdálkodás évfordulói 2007-ben

medrében való öntözővíz-tározás gondolatát, s ezzel 8000 km

2 öntözésének lehetőségét. A kormány ún. „Hármas Öntöző Bizottság"-ot hozott létre, amelyben egy kultúrmérnök, egy gazdálkodással foglalkozó szakember és egy geológus tevékenykedett. Az 1938-ig működő Bizottság az ország különböző területein létrehozott öntözőtelepeket vizsgálta gazdasági hasznosság, geológiai tényezők és az öntözővíz felhasználása szempontjából. Ugyanebben az évben, az új öntözési technikák bevezetése érdekében megkezdődtek br. Weiss Jenő 1,82 km

2-es derekegyházi uradalmában az öntözőhajós kísérletek. 1932. Tekintettel arra, hogy a közkutaknak csak egy része szolgáltatott kifogástalan ivóvizet, az Országos Közegészségügyi Intézet mérnökei ez évtől kezdve ezeket „Jó ivóvíz" feliratú táblákkal látták el. 50 éve ... 1957. január 1. A Város- és Községgazdálkodási Minisztérium megszűnéséből fakadóan az OVF addigi hatásköre kiegészült az ivóvízellátási, csatornázási, valamint a helyi vízkárelhárítási főhatósági jogkörbe tartozó valamennyi feladattal. 1957. február 21. A Elnöki Tanács által meghozott 48. sz. törvényerejű rendelet (tvr.), amely lehetővé tette, hogy a helyi vízgazdálkodási feladatok ellátására vízgazdálkodási társulatok alakulhassanak, s szabályozta azok létrehozásának feltételeit. Ugyancsak ez a jogszabály adott első alkalommal módot arra, hogy a helyi vízellátás és csatomázás megoldását társulati formában oldják meg. A jogszabály előkészítésében dr. Frommer József az OVF Jogi Osztály vezetője vállalt jelentős szerepet. 1957. július 16 - augusztus 24. A VITUKI frissen üzembehelyezett „Balaton" nevű kutatóhajója segítségével megkezdődött a tó vízminőségének rendszeres vizsgálata, amely kiterjedt a víz fizikai, kémiai és biológiai állapotának feltárására.. 1957. szeptember 1. "A vízügyi feladatok pénzügyi fedezetének biztosításáról" rendelkező 1075/1957. sz. minisztertanácsi határozat megszabta az államot és az érdekelteket, valamint a csak érdekelteket terhelő feladatok körét. A határozat a vízfolyások kategóriáinak megállapításával szabályozta a társulatoknak nyújtható állami támogatás mértékét. A feladatok ellátásának pénzügyi forrásaként létrehozta a „Vízügyi Alap"-ot (VA), valamint a Vízügyi Alap Kezelőségét (VAK). A VA lehetővé tette az országban addig háttérbe szorult területi kultúrmérnöki és települési vízgazdálkodási munkálatok jelentős támogatását 1957. október 13. Az újtípusú vízgazdálkodási társulatok működését lehetővé tévő 48. tvr. alapján megalakult a Kiskunmajsakígyóspusztai Belvíz-levezető Társulat, az ország első újjászervezett társulata. 1957. november 7. Átadták rendeltetésének a Jósvafői Karsztvízkutató Állomást. 1957. november 16. t Hankó Béla (Toronto), zoológus, a tihanyi Biológiai Kutatóintézet első igazgatója. Tudományos munkássága elsősorban a balatoni hidrobiológiái viszonyok vizsgálatát, az ichthyológia és az állatrendszertan területét ölelte fel. Foglalkozott a magyar háziállatok eredetével és történetével is. (* Poprád, 1886. július 5.) 1957. november Az előző évben megkötött magyar-jugoszláv vízügyi egyezmény alapján először került sor a közös érdekű árvíz- és belvízvédelmi művek együttes (később évenként rendszeressé váló) hivatalos bejárására és felülvizsgálatára. 1957. A VITUKI megkezdte a „Tanulmányok és kutatási eredmények" című kiadványsorozatának közrebocsátását. Ugyancsak a VITUKI jelentette meg a Lesenyei József által szerkesztett „Vízfolyásaink minőségi számbavétele" c. kötetet, amely az első szöveges értékelést adta az ország 130 felszíni vízfolyásának állapotáról. 1957. A Fejér megyei Tanács kezdeményezte az Országos Idegenforgalmi Tanácsnál a Velence-tavi Intéző Bizottság (VIB) megalakítását. A javaslattétel után nem sokkal életrehívott testület feladata lett a tó környéki üdülőfejlesztések koordinálása. 1957. A Magyar Tudományos Akadémai és az ELTE Alsógödön közös elhatározással létrehozták a folyó biológiai viszonyainak vizsgálatával foglalkozó Magyar Dunakutató Állomást, amely az egyetem Állatrendszertani Intézetének keretén belül kezdte meg működését. 1957. A Tiszántúli öntözőrendszer kiépítésével kapcsolatban elkészült a Villogói főcsatorna és szivattyútelep, amely a vizeket a befogadó Hortobágyba és a magasvezetésű öntözőcsatornába egyaránt át tudta emelni. 1957. Tekintettel arra, hogy az előző év júliusában a vízmesterek levelező oktatása megszűnt, felsőbb elhatározásnak megfelelően ettől kezdve a vízmesterképzést a vízügyi igazgatóságok keretén belül kellett megoldani. 69